„Az igehirdetésnek akkor van ereje, ha ember áll az emberek előtt, csak éppen palástban, és olyan hangon szól, olyan szavakkal, amit mindenki megért."
Békési Sándor
Fogoly vagyok
Hol van Adrian?
Vannak, akiket csak a bosszú éltet. Ha majd jönnek az amerikaiak, akkor mi következünk, és bizony elégtételt vehetünk az összes igazságtalanság miatt, ami rajtunk megesett.
Amikor végre megengedik, hogy én is dolgozzam, a börtön bútorgyárában egy csoportba kerülök egy finom lelkű, művelt bukaresti egyetemistával. 25 esztendő van a fején. Vőlegényként tartóztatták le, menyasszonyáról évek óta nem tud semmit. Később hozta a hírt az egyik társa, akit évekkel Adrian után tartóztattak le, hogy a lány szinte azonnal megőszült, most Bukarest utcáit járja, a vőlegényét keresi, és azt kérdezi a szembe jövőktől:
- Hol van Adrian? Adrian legszívesebben az ajtó mellett áll, néha vízszintesen kitartja a mutató- és a középső ujját, és annyit mond:
- Două degete.
Azaz kétujjnyi távolságra, nem többre, csak kétujjnyi távolságra lesz a kommunisták lába a földtől. Ha majd jönnek az amerikaiak.
- Adrian, én ismerek egy ennél radikálisabb és látványosabb kivégzési módot - mondom neki. Őszinte érdeklődéssel tekint reám. - Saulust, aki lihegett az öldökléstől, a feltámadott Jézus Krisztus szeretetével kivégezte. Az ellenséget nem elég megsemmisíteni. Jobb, ha leesnek a lóról, és megváltozik az életük, sejtről sejtre.
- Două degete - mutatja eltökélten.
- Adrian, én a kommunistákkal szemben is a szeretetre szavazok.