Magai István gépészmérnök egyetértett a kérdésfeltevéssel, állítását pedig bibliai példával igazolta: a talentumok példázata szerinte rávilágít arra, hogy a vállalkozással járó kockázat természetes dolog. „A felelős pénzforgatáshoz bátorság kell, de aki nem kockáztat, annak nyeresége sincs. Egy vállalkozónak nem a bizonytalanba kell fejest ugrania, de a józan kockázatot vállalnia kell” – fogalmazott.

A titok
A vállalkozáshoz elsősorban talentumokra, azaz szakértelemre van szükség, és még ezzel együtt is irtózatosan sok munkára – ezt már Szűcs Attila mondta. Szerinte a pénz melléktermék, a jól végzett munka mellékterméke. „Elsősorban értenünk kell ahhoz, amibe belevágunk. A sikeres vállalkozás titka tehát nem más, mint a szakértelem, a munka és végül Isten áldása.”

Az erő helyét a tudás veszi át
A jövő vállalkozói kihívásairól szólva Dizseri András agrármérnök azt mondta: ahogy a mezőgazdaságban csökken a fizikai igénybevétel mértéke, úgy lesz egyre inkább szükséges a szaktudás folyamatos szinten tartása.
„Elképesztő technológiai fejlődés megy végbe a mezőgazdaságban. Édesapámék még markot szedtek, ma viszont már légkondicionált kombájnban végzi el egyetlen ember sokkal rövidebb idő alatt ugyanazt a munkát, amit ők régen csapatostul végeztek. Ám ennek a technikának a működtetése, értelmes kihasználása komoly szaktudást igényel, annak hiányában ugyanis csak a gép kapacitásának csekély hányadát tudják kihasználni. Ezért a jövő feladata a folyamatos képzés, a tudás átadása és szinten tartása.”

Befolyást a Kárpát-medencében
Vajon labdába rúghatnak-e a magyar vállalkozások a nemzetközi színtéren? A csaknem három évtizede külkereskedelemmel foglalkozó Szűcs Attila szerint a magyar üzletemberek és vállalkozók külföldön nem annyira ismertek, mint amennyire teljesítményük alapján akár lehetnének is.
„A rendszerváltáskor volt egy húszmilliárdos adósság és egy százmilliárdos működő vagyon, ami szőrén-szálán eltűnt. Még mindig tőkeszegény a vállalkozások nagy része, ezért ahhoz, hogy nemzetközi szinten súllyal legyünk jelen, biztosítani kell a tőkét. A magyar kormánynak kellene helyzetbe hoznia a magyar vállalkozókat, és van is ilyen törekvése. A magyar vállalkozók számára a globális tér elsősorban a Kárpát-medence. A nemzetnek akkor van jövője, ha ebben a gazdasági térben dominánsak tudunk lenni.”

Szűcs Attila szerint különösen is szükség lenne olyan protestáns vállalkozók megjelenésére, akik a megtermelt tőkét nem a saját vagyonuk gyarapítására és a fogyasztásuk megnövelésére, hanem bővített újratermelésre fordítanák, azaz több és jobb minőségű terméket állítanának elő.

Magai István a mérnököket képviselve azt mondta: a magyar mérnökök külföldön azért is elismertek, mert számos területen járultak hozzá a fejlődéshez szabadalmaikkal. „Vagy innováció fűződik a nevükhöz, vagy azért lettek híresek, mert valamilyen, már meglévő tudást nagyon jól alkalmaztak. Nem felsővezetői szinten, de az alatt nagyon keresettek a magyar szakemberek. Fontos, hogy az oktatás gondolkodni tanítson, mert az innovációs gondolkodás, úgy tűnik, erősségünk.”

Minőség és fogyasztás
Az ember felelős azért a természeti és társadalmi környezetért, amelyben él – hangsúlyozta Dizseri András. Az agrármérnök arról beszélt, hogy a Föld a jelenleginél is több embert képes lenne eltartani, ha ökológiai lábnyomunk nem lenne a többszöröse annak, mint ami a környezet regenerálódásához szükséges. Miközben számos országban éheznek, óriási a pazarlás az élelmiszergazdálkodásban is.
„A megtermelt élelmiszernek csaknem egyharmadát nem használjuk föl, Magyarországon ennek pedig mindössze öt százalékát tudjuk továbbadva hasznosítani, vagyis rengeteg élelem tönkremegy. Nem tudjuk például, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyasztható feliratok között. Előbbi csupán annyit jelent, hogy már nem olyan kiváló az élelmiszer minősége, mint aznap, amikor kitették a pultra, de azért a minőségi idő lejártával is fogyasztható.”

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
Dizseri András beszélt a hívő ember felelősségéről is, amely az élet minden színterén azt jelentené, hogy jó példával jár elöl. „Egy vállalkozótól hallottam, hogy úgy szab határt saját magának például az autóvásárláskor, hogy felteszi magának a kérdést: vajon Jézus mellém ülne-e ebbe az autóba. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan – jónak tartom ezt a mondást. Fontos, hogy mit képvisel az egyház magatartásában, példaadásában, autóvásárlásában vagy akár a szószéken is.”

Példaképek vagyunk
Szűcs Attila szerint a jövőben nem az egyház hivatalos képviselőinek, hanem elsősorban azoknak a keresztyéneknek lesz társadalomformáló ereje, akik hitelesen képviselik az egyház értékrendjét saját szakmájukban. „Ha a környezetem nem veszi észre, hogy én más vagyok, mint a többiek, akkor el kell gondolkodnom azon, hogy valóban Krisztust követem-e. Az egyház reprezentánsa a hiteles világi ember: a hívő utcaseprő, ápolónő, tanár és üzletember. Nem az egyháziasság számít tehát, hanem a hitelesség. Valaki egyszer azt kérdezte: a mai fiatalságnak nincsenek példaképei? Majd meg is válaszolta: ennél sokkal rosszabb a helyzet. Mi vagyunk a példaképei.”

A Stirling-motor
Magai István ezt a gondolatot fűzte tovább: szerinte az idősebb keresztyén generációnak meg kell találnia azt a módot, ahogy kívánatossá teheti azokat az értékeket, amelyeken felnőtt, és amelyekre valójában a fiatalok is vágyakoznak. A társadalmi felelősségvállalásra olyan példát említett, ami egyesíti a keresztyén értékrend, a szakértelem és a talentumok kamatoztatásának fontosságát. Mint mondta, a Stirling-motort egy olyan lelkész alkotta meg, akinek a gyülekezetében sokak halálát az akkoriban elterjedt gőzgépek felrobbanása okozta. A lelki vezető elöl járt a probléma megoldásában, tehetségével és elszántságával életeket mentve meg – példája ma is követendő lehet.

Becsületesen szerzett vagyon
A vállalkozások tekintetében az anyagi nyereség kulcskérdés, egy keresztyén vállalkozó azonban más törvényekhez tartja magát, mint a vállalkozásában csupán meggazdagodási lehetőséget látó üzletember. Magai István elárulta: tudomása szerint sohasem csalt adót, nem hagyott hátra adósságot sem, zsebbe nem fizetett, annak ellenére sem, hogy nagy üzletektől esett el emiatt. Szűcs Attila elmondta, versenytársai közül többen kinevették amiatt, hogy sosem követett el áfacsalást. „Érdekes: közülük ma már egy sincs a piacon. Ha az üzleti életben boldogulni akarunk, a világi törvényeknek meg kell felelni. Ugyanakkor, az üzleti élet nagy része a Sátán uralma alatt van, nem Isten jó tetszése szerint működik. Ennek ellenére számos példa mutatja, hogy ebben a közegben is lehet sikeres, aki Isten törvényei szerint jár el. Ha szilárd elvek szerint, becsületesen dolgozunk, akkor a legnagyobb kísértések közepette is kiálljuk a próbát.”

Képek: Füle Tamás