„Emlékezz rá, irgalmas Jézus, hogy utad oka én vagyok!"
Mozart
Hálából és kegyelemből építkezünk
Nyilvános presbiteri gyűlést és hálaadó istentiszteletet tartottak a ceglédi református nagytemplom felszentelésének 151. évfordulója alkalmából április 3-án, vasárnap. Az ünnepi istentiszteleten közel négyszázan vettek részt, és több mint harminc református lelkész is jelen volt.
Az ünnepi istentisztelet napjára adatott templomépítési igével, Sámuel 2. könyve 7. fejezetének 1-9., valamint 12-17. verseivel köszöntötte az ünneplő gyülekezetet Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. „A Bibliában mindig hálából építkeznek, és ez a templom is hálából épült százötvenegy évvel ezelőtt. A templom Isten háza és a mi lelki otthonunk. Hálásak lehetünk azokért, akik részt vettek az építkezésben, de legfőképpen Istennek kell hálát adnunk. Hálából és kegyelemből építkezünk, hiszen a háború és a világjárvány is rámutat arra, hogy kegyelemből élünk. Aki Isten dicsőségére épít, az mindig közösséget is épít. A közösségépítés pedig az erőforrás jele. Az egyház mindig azoknak épít, akik még nincsenek itt” – fogalmazott igehirdetésében az egyházvezető.
A Ceglédi Református Általános Iskola alsó tagozatos kórusa a Templomunk az Isten háza című népdalzsoltár éneklésével vonult fel a templomban kialakított színpadra. A negyvenöt fős énekkart Pintér Péterné vezényelte. Bárdos Lajos: Isten nevét dicsérem című népdalzsoltár-feldolgozását alkalmi zenekar kíséretében hallhattuk. Az énekszónak különleges hangzást adott a hegedű, oboa, tangóharmonika, cselló, furulya hangja. Az iskolai énekkar szolgálata Lackfi János: Örömtánc című művével zárult, a kórusban két gyönyörű hangú szólistát is hallhattunk: Kovács Viktória és Gál Kíra énekelt.
Az ünnepi műsor részeként Szabolcska Mihály: Krisztus keresztjén című versét Szabó Boglárka 7. osztályos tanuló szavalta el.
Cegléden 1939 óta folyamatosan működik református gyülekezeti énekkar, a Sztárai Kórus. Ugyancsak Pintér Péterné vezetésével különböző egyházi alkalmakon, ünnepeken lépnek fel. Az ő előadásukban Hassler: Ünnepre jöttünk és Charpentier: Te Deum című darabja csendült fel.
„Tele van örömmel a szívem” – mondta Takaró András esperes, és ezzel az örömmel köszöntötte a megjelenteket és megnyitotta a nyilvános presbiteri gyűlést. Szerinte ez a gyűlés jó lehetőség arra is, hogy végiggondoljuk az eddigi gyülekezeti alkalmainkat, hiszen fontos, hogy ezeket az eseményeket igazán megéljük, és hálával emlékezzünk.
„Nem volt zökkenőmentes a templom felújítása és az elmúlt százötvenegy év, de mindvégig megtapasztalhattuk az Isten szeretetét” – vallotta Bertókné Lipők Brigitta, a gyülekezet főgondnoka.
„Noha több református gyülekezet van Cegléden, a kívülállók számára még mindig a nagytemplom marad a templom. Mindemellett jó kapcsolat van a ceglédi református gyülekezetek között. Ez abból is látszik, hogy 1936 augusztusában, amikor a nagytemplom kupolája leégett, a Cegléd-Újvárosi Református Gyülekezet adományaiból tudott ez a gyülekezet új vasszerkezetet építeni” – idézte fel Ócsai Tibor, az újvárosi gyülekezet jelenlegi lelkipásztora. Azt kívánta, minél többször legyen tele ez a megújult templom. A ceglédi református gyülekezetek nevében Péter első levele 2. fejezetének 5. versével köszöntötte az ünneplő gyülekezetet: ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá. „Van egy fundamentum, amire mindig lehet építkezni: Jézus Krisztus. Építkezzünk mindig őrá és ez lesz a mi megtartatásunk.”
Szecsődi Péter, római katolikus plébános, a testvéregyházak képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Az ökumenizmus ajándékaira hívta fel a figyelmet, hiszen ezzel a szemlélettel „Isten egyháza egyetlenegy valóság” felekezettől függetlenül. Szerinte amikor egy templom megújul, akkor az mindenkinek az öröme. Úgy gondolja, hogy Isten házának méltónak kell lennie az ő „gazdájához, építőjéhez.”
„Isten az elmúlt időszakban körülbelül százévente tűzvésszel ’segítette’ a ceglédi reformátusok megújulását. Reméljük, már eléggé megújultunk, és nem kell újabb tűzvészt átélnünk” – kezdte tréfásan a gyülekezet életének, a templom történetének ismertetését Hánka Levente, a nagytemplomi gyülekezet lelkipásztora.
A ceglédi református nagytemplom helyén álló első imaház 1834-ben leégett. Ezután, 1835-ben Hild József tervei alapján kezdték el a nagytemplom építését, melyet 1871-ben szenteltek fel. 1896-ban átépítették és kupolával fedték le az épületet, ami 1936-ban gondatlanság miatt leégett. A templomot jelenlegi formájában újjáépítve Ravasz László püspök szentelte fel 1939-ben.
A kilencvenes évektől kezdődően állami támogatások, pályázatok és civil adományok segítségével számos felújítás történt a templom külső és belső tereiben. Többek közt a főbejárati lépcső, az órák felújítására és a kapuk, ajtók restaurálására került sor. Az igazán nagy munkálatokat 2017–2018-ban végezték: így a tornyok és a bejárati rész homlokzatának és kőszerkezeteinek restaurálását teljes felületű festéssel, felújítással; valamint a templom homlokzatainak foltonkénti javítása, a vízelvezetés ellenőrzése, tisztítása és javítása is megtörtént. A templom teljes belső felülete megújult, a padokat, kapukat, fa- és fémdíszítéseket is restaurálták. A szószék restaurálása közben derült ki, hogy az eredetit arany festékkel díszítették, így ma különleges arany-fehér színben pompázik. Szükséges volt villanyszerelési és világítási korszerűsítést is elvégezni. A felújítás során a korábbi hangosítást leszerelték , és nem sikerült visszaépíteni, ezért a presbitérium új hangosítás mellett döntött. A gyülekezet adományainak és a kivitelező nagylelkű árajánlatának köszönhetően 2020-ban elkészült az új hangosítási rendszer. A világjárvány miatt tavaly nem tudták megünnepelni a 150. évfordulót, de a gyülekezet így sem tétlenkedett. 2022-ben a harangok karbantartását is elvégezték.
A kilencvenes évektől kezdődően állami támogatások, pályázatok és civil adományok segítségével számos felújítás történt a templom külső és belső tereiben. Többek közt a főbejárati lépcső, az órák felújítására és a kapuk, ajtók restaurálására került sor. Az igazán nagy munkálatokat 2017–2018-ban végezték: így a tornyok és a bejárati rész homlokzatának és kőszerkezeteinek restaurálását teljes felületű festéssel, felújítással; valamint a templom homlokzatainak foltonkénti javítása, a vízelvezetés ellenőrzése, tisztítása és javítása is megtörtént. A templom teljes belső felülete megújult, a padokat, kapukat, fa- és fémdíszítéseket is restaurálták. A szószék restaurálása közben derült ki, hogy az eredetit arany festékkel díszítették, így ma különleges arany-fehér színben pompázik. Szükséges volt villanyszerelési és világítási korszerűsítést is elvégezni. A felújítás során a korábbi hangosítást leszerelték , és nem sikerült visszaépíteni, ezért a presbitérium új hangosítás mellett döntött. A gyülekezet adományainak és a kivitelező nagylelkű árajánlatának köszönhetően 2020-ban elkészült az új hangosítási rendszer. A világjárvány miatt tavaly nem tudták megünnepelni a 150. évfordulót, de a gyülekezet így sem tétlenkedett. 2022-ben a harangok karbantartását is elvégezték.
Mindenért egyedül Istené legyen a dicsőség! – mondta Hánka Levente, majd átadta Balog Zoltán püspöknek az ünnepi alkalomra készült érmet. A színtiszta ezüstérem egyik oldalán a Ceglédi Református Nagytemplom sziluettje és az évszám (1871–2022), a másik oldalán pedig a 151 éves a Ceglédi Református Nagytemplom felirat látható. Az érmét Mózes Csaba, a gyülekezet tagja készítette.
Szép szokás a Délpesti Református Egyházmegyében, hogy a különleges istentiszteleti alkalmak perselyadományát egy kisebb gyülekezetnek utalják, ezzel is segítve a kis gyülekezetek fennmaradását. A hálaadó istentiszteleten összegyűlt perselypénz a Jászkarajenő–Törtel Református Társegyházközség kiadásait csökkenti.
Képek: Kisfaludi István, Füle Tamás
