Három könyv lélekkel és értelemmel

– A tudományos irodalom sem nélkülözheti a lelket, és a prédikáció sem nélkülözheti az értelmet: én ezt tanultam Szűcs Ferenctől – mondta Mucsi Zsófia, a Kálvin Kiadó munkatársa a kiadó hármas könyvbemutatóján.

A közelmúltban megjelent, exhortációs és evangelizációs prédikációkat tartalmazó igehirdetés-, a Második Helvét Hitvallás nagy témáit körüljáró tanulmány- és az Apostoli Hitvallásról szóló beszélgetéskötet közös pontja a szerző, szerkesztő, beszélgetőtárs személye: Szűcs Ferenc emeritusz professzor.

„Neked nem a rektoriban kellene kínlódnod, hanem többször kellene prédikálnod” – idézett fel az egy évtizede elcsípett mondatot Literáty Zoltán érdligeti lelkész, egyetemi adjunktus, a Titkok peremén című igehirdetéskötet szerkesztője. Ahogy az a jelen lévő érdligeti gyülekezeti tagok személyes vallomásából kiderült, vannak, akikben csaknem ötven évvel később is elevenen élnek Szűcs Ferenc igehirdetései, aki 1970 és 1973 között volt a gyülekezet lelkipásztora.
Pedig nem törvényszerű, hogy prédikáció is születik akkor, ha egy dogmatikaprofesszor áll a szószékre. Literáty Zoltán Karl Barth gondolatát hangsúlyozta: a teológia tudományának művelése nem lehet más, mint felkészülés a prédikációra. A kötet szerkesztője szerint Szűcs Ferenc dogmatikai, bibliai teológiai műveltsége és mély emberismerete „olyan, mint a folyó két partja: kereteket ad az élő víz folyamának, hogy az ne szétterüljön, hanem eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá, hogy bennük is elmélyülhessen az Ige üzenete”. Literáty Zoltán hozzátette: prédikálni kegyelem. – Az olvasó e kötetben Isten kegyelmének mélységével találkozik: az igehirdetéseket olvasva tanulhatunk, erősödhetünk, betöltekezhetünk e kegyelemmel – zárta gondolatait a szerkesztő.

Az Egyetemes és református című, a Második Helvét Hitvalláshoz kapcsolódó tanulmánykötetet a kiadvány egyik szerzője, Békési Sándor egyetemi docens mutatta be.
Mint mondta, már a kiadvány címe jelzi, hogy a benne foglalt tizennyolc tanulmány az egyetemes egyházról szól, „amely attól református, hogy mindig reformálandó, tehát a református soha nem lehet főnév, mert intézménnyé lesz, elszárad, megcsontosodik és tönkremegy”. 2016 őszén szervezte meg a Károli-egyetem Hittudományi Kara és a Kálvin Kiadó a négyszázötven éves Második Helvét Hitvallásról szóló konferenciáját, amelynek előadásaira a most megjelent kötet szerkesztője, Szűcs Ferenc kérte fel a pápai, budapesti, debreceni, sárospataki és kolozsvári teológiák professzorait. A könyv fejezetei nem a hitvallás szövegét követik, hanem a teológiai képzés stúdiumai szerint rendeződnek négy nagyobb – történeti, bibliateológiai, dogmatikai-etikai és gyakorlati teológiai – egységbe, arra keresve a választ, mit üzen ma a hitvallás szövege. Lányi Gábor Bullinger-bibliográfiájából a reformátor és a magyar reformátorok kapcsolatához kapunk adalékokat. Szűcs Ferenc tanulmányában a hitvallás egyetemességét hangsúlyozza. Juhász Tamás a revíziós formuláról ír: aki a Szentírása alapján jobbra tanít, annak engedünk. Pásztori-Kupán István felvetése szerint érdemes lenne újragondolni, mit is jelent az egyetemes hitvallás kategóriája. Buzogány Dezső, a Második Helvét Hitvallás új fordításának készítője arról számol be, hogyan küzd meg a magyar nyelv a teológiai tartalommal. Zsengellér József a kánonról beszélt a hitvallás kapcsán, amelynek nyitottsága – Paul Tillich szavaival – „a Szentlélek uralmát jelenti a kijelentés fölött”. Vladár Gábor a hit és a szeretet reguláját kutatta a hitvallás szövegében, Peres Imre a két testamentum kapcsolatát vette alapul, Galsi Árpád Pál és Jakab kapcsán a hit és a cselekedetek ütközésére mutat rá a hitvallásban. Bogárdi Szabó István tanulmánya szerint „a történelem Isten hatékony gondviselésének közege”. László Emőke a kiválasztás és az eleve elrendelés kényes kérdését veszi górcső alá. Visky Béla a mariológia református olvasatáról értekezik, Tatai István korunk és az amerikai teológia gondolatait veti egybe, felhívva a figyelmet a pszichológiai vagy a fundamentalista sematizálás veszélyeire, amelyek „megköti a teológia szabad lélegzését”. Fazakas Sándor írása a felsőbbségről és az egyházkormányzatról szól, Steinbach József pedig azt veti fel: hiszünk-e az igehirdetésben, illetve annak csodájában? Kozma Zsolt az egyház egységének jelentését vizsgálta a különbözőség és egyformaság tekintetében, a kötet zárlata pedig Zalatnay István kritikai esszéje, amely egyházunk jelenlegi helyzetét vizsgálva „kaput nyit mai helyzetünk átgondolása felé”. – E szövegek továbbgondolásra, teologizálásra inspirálnak – oly nagy szükség van a református egyházban a jól elmélyült teológiai beszélgetésre! – zárta gondolatait Békési Sándor.

Jól elmélyült teológiai beszélgetésre példa a harmadik bemutatott kiadvány, az Összhang című beszélgetéskötet, amely az Apostoli Hitvallásról szóló, őszinte és mély beszélgetések foglalata. – Mintha összehangolt harangok zengettek volna bennünk és körülöttünk. Nagyon remélem, hogy aki ezt a kis füzetet elolvassa, ráérez a párbeszéd jó ízére.
A hitvallást, bár egyértelmű, kiforrott vallomás, minden bizonnyal sok párbeszéd előzhette meg. Sok-sok kemény vita üllőjére tették rá minden egyes szavának a vasát, volt ott nagy zengedelem. Mégis, ebben az alakulásban valami egészen különösen elkészített hitvallás született, szépen zengő, amely az egész világot áthatja – mondta a könyvről Fekete Ágnes lelkipásztor, a Kossuth Rádió református félórájának szerkesztője. – Az utóbbi időben sokszor tapasztaltam, hogy az emberek nem mondják ki, ami bennük van, nem vállalják a vitát. De ha nincs hang, nincs összhang sem – figyelmeztetett a lelkipásztor, és hozzátette: „ez a könyv másról szól. Arról, hogy a legősibb hitvallásról is lehet beszélgetni. Jó dolog vallani erről a régi vallomásról. Jó dolog egymás mellé tenni gondolatainkat.” Mint mondta, „manapság sokan vannak a túl okos tanítók, akik egyre magasabbra emelik széküket”, e kötet azonban a közös tanulásról szól: amikor tanító és tanítvány együtt kuporodnak oda a Szentháromság Isten asztalához, hogy együtt beszélgessenek vele, együtt kérdezzék őt önmagáról.

Bagdán Zsuzsanna
Fotó: Füle Tamás


Szűcs Ferenc: Titkok peremén – igehirdetések. Kálvin Kiadó, 2017. 1200,-Ft
Szűcs Ferenc (szerk.) Egyetemes és református. A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei. Kálvin Kiadó, 2017. 2100,-Ft
Fekete Ágnes – Szűcs Ferenc: Összhang. Beszélgetések az Apostoli Hitvallásról. Kálvin Kiadó, 2017. 700,-Ft

A könyvek a Bibliás Könyvesboltban is megvásárolhatók.

A csatolmányokban olvashatja Szűcs Ferenc köteteinek méltatását.

 

Három könyv lélekkel és értelemmel - képgaléria

Csatolt állományok