1. Elhangzott Mátraházán a Bács-Kiskunsági egyházmegye lelkészhetén, 2008.02.11-én.

2. Ld. Slenczka, R. Amt-Ehe-Frau: Vier Vorträge aus gegebenen Anlass. Verlag der Lutherischen Buchhandlung, 1994, 34.

3. Kálvin a házasságról mint sákramentumról megjegyzi, hogy "amelyet bár mindenki Istentől rendeltnek ismer is el, Gergely idejéig [590-604] senki sem tartotta úgy, hogy sákramentum gyanánt adatott volna. És melyik józaneszű embernek jutott volna ez valaha eszébe? Isten rendelése jó és szent. De hiszen a földművelés, építészet, csizmadiaság, borbélymesterség szintén Isten törvényes rendelései, de azért mégsem sákramentumok." Kálvin J. A keresztyén vallás rendszere II. kötet (IV/19.34). Pápa: Református Főiskolai Könyvnyomda, 1910, 743.

4. Wolff, H.W. Az Ószövetség antropológiája. Budapest: Harmat Kiadó-PRTA, 2001, 51k.

5. Hamilton, V.P. The Book of Genesis: Chapters 1-17 (INCOT). Grand Rapids: Eerdmans, 1990, 179k. Az Ószövetségben a "hús" gyakorta a közeli kapcsolat szinekdohéja (olyan kifejezés, melyben valaminek egy része az egész helyett vagy az egész egy rész helyett szerepel; pl. Gen 29: 14; 37:27; Bír 9:2; 2Sám 5:1; 19:13) is.

6. Trible, P. God and the Rhetoric of Sexuality (OBT). Philadelphia: Fortress Press, 1978, 98-101. Az alárendeltség cáfolására Trible párhuzamot von a 2:23 és 3:23 (vö. 2:7) hasonló kifejezései közt, és megállapítja, ahogy az 'issáh az 'is-ből vétetett, úgy há'ádám há'ádámáh-ból, ám az ember soha nem a föld alárendeltjeként van ábrázolva. Sőt, igazából a teremtmény kap hatalmat a föld felett, aminek következtében az, ami vétetett, "felsőbbrendű" lesz annál, amiből vétetett. Az analógiát szigorúan véve tehát a 2:23 nem a nő férfinek való alárendeltségét, hanem éppen fölérendeltségét állapítja meg. Emellett a nő élete a Teremtőtől van, nem pedig a férfitól, csak ahogy a férfié sem a földtől (101k).

7. Wenham, G.J. Genesis 1-15 (WBC 1). Waco: Word Books, 1987, 70-71.

8. Wenham, G.J. Genesis 1-15, 71.

9. Hamilton, V.P. The Book of Genesis, 181.

10. Trible, P. God and the Rhetoric of Sexuality, 104.

11. Brueggemann, W. Genesis: A Bible Commentary for Teaching and Preaching (Interpretation). Atlanta: John Knox Press, 1982, 51 (kiemelés tőle).

12. Wong, G.C.I. "Who Loved Whom? A Note on 1 Samuel xvi 21", VT 47 (1997) 554-56; Thompson, J.A. "The Significance of the Verb Love in the David-Jonathan Narratives in 1 Samuel", VT 24 (1974) 334-38. Megjegyzendő, hogy a Károli-fordítás Dávidot érti alanyként, míg az 1990-es nyitva hagyja a kérdést.

13. Ld. Czövek T. Three Seasons of Charismatic Leadership: A Literary-Critical and Theological Interpretation of the Narrative of Saul, David and Solomon. Milton Keynes: Paternoster, 2006, 109-10.

14. Berlin, A. "Characterization in Biblical Narrative: David's Wives", JSOT 23 (1982) 69-85, 79.

15. "Dávid már első szavaival jellemébe enged bepillantást. Egyfelől minden kockázatot vállalva igyekszik pályája célját elérni. Másfelől tudatosan Jahve ügyének szenteli magát." Berges, U. Die Verwerfung Sauls: Eine thematische Untersuchung. Würzburg: Echter, 1989, 234. A szereplők jellemzéséhez ld. Alter, R. The Art of Biblical Narrative. New York: Basic Books, 1981, 116-17; Polzin, R. Samuel and the Deuteronomist: A Literary Study of the Deuteronomic History, II. kötet: 1 Samuel. Bloomington: IUP, 1989, 163, 168-71; Gunn, D.M.-Fewell, D.N. Narrative in the Bible (The Oxford Bible Series). Oxford: OUP, 1993, 63-81.

16. Halpern, B. David's Secret Demons: Messiah, Murderer, Traitor, King. Grand Rapids: Eerdmans, 2001, passim. Talán Halpern érvét gyengíti, hogy amíg Saul feleségét Ahimaac lányának nevezi az 1Sám 14:50, a 2Sám 3:2-ben Dávid felesége jezréeli származású; mintha két különböző nőről lenne szó. Emellett én Dávidnak az Izráel és Júda egységére tett erőfeszítéseit nem látom olyan negatívnak, mint Halpern.

17. Berlin, A. "Characterization", 79.

18. Alter, R. The Art of Biblical Narrative, 119-22. Alter hozzáteszi (122): "Emiatt nem kell arra következtetnünk, hogy Dávidnak nem voltak személyes érzései, hanem hogy a magánembert kiszorította a közember ábrázolásának stratégiája, s a magán-Dávid rejtett marad."

19. Clines, D.J.A. "David the Man: The Construction of Masculinity in the Hebrew Bible", Interested Parties: The Ideology of Writers and Readers of the Hebrew Bible (JSOTSup 205). Sheffield: Academic Press, 1995, 214-43, 225.

20. Alter, R. The Art of Biblical Narrative, 122-25.

21. Berlin, A. "Characterization", 79.

22. Halpern, B. David's Secret Demons, 479k.

23. Berlin, A. Poetics and Interpretation of Biblical Narrative (BLS 9). Sheffield: The Almond Press, 1983, 23-33.

24. Czövek T. Three Seasons of Charismatic Leadership, 153; "Három karizmatikus vezető 2", TheolSzemle 2002-4, 192-202, 13-15.

25. Györkössy A.-Kapitánffy I.-Tegyey I. Ógörög-magyar nagyszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990, 414. A kérdéses két szót Bauer az Aufsichtsamt és Aufseher szavakkal adja vissza; Bauer, W. Wörterbuch zum Neuen Testament. Berlin: Verlag Alfred Töpelmann, 1963, 591. Varga Zsigmond az előbbit így értelmezi: "felügyelői tisztség, ált. vezető beosztás, így az apostolok tiszte is"; "később ált. a gyülekezet vezetőjének tiszte (de természetesen semmiképpen sem 'episzkopátus; püspökség', mert ez a jelentés mai ért. római veretű semmiképpen nem újsz., még kevésbé evangéliumi)". Az utóbbi újszövetségi jelentése pedig: "Egy gyülekezet vezető embere, felelős vezetője, felügyelője"; Varga Zs. J. Görög-magyar szótár az Újszövetség irataihoz. Budapest: Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1992, 359 (kiemelés tőle).

26. A 3:2 tanulmányozásához segítséget jelentett a következő tanulmány: Malcolm, R. Biblical Elders. Budapest: KIA, n.d., 122-29.

27. A hat leggyakoribb értelmezés szerint a vers 1. kizárja a gyülekezetvezetésből azt, aki (akár válás, akár a házastárs halála után) egynél többször volt házas; 2. tiltja a gyülekezetvezető számára a többnejűséget; 3. tiltja a tisztátalan életet; 4. elvárja, hogy a gyülekezetvezető házas ember legyen; 5. mind pozitív, mind negatív értelemben elvárja a gyülekezetvezetőtől, hogy hűséges férj legyen, akinek nincs házasságon kívüli kapcsolata; 6. eltiltja a gyülekezetvezetéstől azt a nős embert, aki korábban elvált. Én az 5. értelmezést követem.

28. "Pál"-ra az egyszerűség kedvéért utalok, akár ő írta a pásztori leveleket, akár nem. A szerzőség kérdésének érvelésem szempontjából nincs jelentősége.

29. Kálvin J. Magyarázata Pál apostolnak Timótheushoz irt leveleihez. Kiadó és évszám nélkül, 47.

30. Holtz, G. Die Pastoralbriefe (THKNT 13). Berlin: Evangelische Verlagsanstalt, 1986, 78.

31. Sebestyén J. Református etika. Budapest-Gödöllő: Iránytű Kiadó, 1993, 251 (kiemelés tőle).