„Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan tudják azt visszaadni? Sem a földre, sem a trágyadombra nem való: tehát kidobják” – figyelmeztet minket Lukács evangéliuma 14. fejezetének 34. és 35. verse. Szabados Ádám teológus, a Divinity blog szerzője ennek a bibliai képnek a segítségével hívta fel figyelmünket az egyházon belüli krízisek és az egyházi vezetők kísértésbe esésének veszélyeire előadásában, amely a balatonszárszói SDG Konferenciaközpontban, az Evangéliumi Fórum rendezvényén hangzott el 2022. novemberében.

A másik igeszakasz, amelyre építkezett, a Korinthusiakhoz írt második levél 2. fejezetének 10. és 11. verse: „… rá ne szedjen minket a Sátán. Az ő szándékai ugyanis nem ismeretlenek előttünk.” A Sátánnak van terve arra nézve, hogy a só hogyan veszítse el az ízét, és ez igen hatékony és sikeres terv. Mi viszont tudatában lehetünk ennek, és ezt fontos is tudatosítanunk magunkban – hangsúlyozta az előadó.
Az alábbiakban az elhangzottak összefoglalóját olvashatják.



Ízét vesztő só
Vissza kell térnünk hitünk gyökereihez, gondolkodásunkban és gyakorlatunkban egyaránt. Egyházzá kell válnunk, méghozzá kompromisszumok nélkül, ha nem akarjuk, hogy a só elveszítse az ízét – idézte Szabados Ádám Rod Dreher Budapesten élő amerikai keresztyén szerző Szent Benedek válaszútján című művét. Ezt a gondolatmenetet John Stott teológus figyelmeztetésével egészítette ki: „az evangéliumi hit az újszövetségi hit, de csak akkor, ha vigyázunk rá, és nem hígítjuk fel valamiféle álkeresztény kegyelemtanban, vagy olyan kultúrkereszténységben, amelyik nem igényel szent életet, hanem csak egyfajta összekacsintós normalitást a woke-őrülettel szemben.”

A kora középkorban a keresztyénség életképes alternatívája lett ugyan a pogányságnak, de az egyház elvilágiasodott, így a só fokozatosan ízét vesztette. Az akkori szerzetesrendek ez ellen a világiasság ellen jöttek létre. Dreher szerint Szent Benedek válaszútja a széles út alternatívája volt, mert a szentséghez, a keskeny útra próbált visszavezetni. „A szerzetesmozgalmak annak idején három fő területen látták a Sátán stratégiáját megvalósulni: a pénz, a szex és a hatalom terén. Ezért javasoltak három radikális megoldást ezek a mozgalmak: szegénység, szüzesség, engedelmesség” – sorolta az előadó.

Bár a szerzetesi regulák által kínált megoldások vitathatóak, Szabados Ádám szerint az biztos, hogy a Sátán stratégiáját helyesen azonosították be, ugyanis ez az a triumvirátus, amely ma is szakadatlanul szedi áldozatait a keresztyén vezetők között. Az eddigi áldozatok listája nagyon hosszú és Magyarországon is lehetne folytatni. „Attól tartok, hogy még rengeteg taposóakna van az egyházakban és gyülekezetekben, amelyek még nem robbantak fel. Szeretnék erről a három kísértésről őszintén, kendőzetlenül beszélni veletek, hogy ne tudjon rászedni bennünket a Sátán. Jó a só, de ha elveszti ízét, kidobják.”



Pénz, szex, hatalom
„Az elmúlt években Magyarországon nagyon komoly pénzek jutottak az egyházak támogatására. Lehetőség van az építkezésre, és nem is arról beszélnék, hogy nem érdemes ezzel élni. De vigyázzunk, mert ez nagyon könnyen csapdává válhat!” – mondta Szabados Ádám. Az egyik csapda az, ha a pénz eltéríti a prioritásainkat. A pályázatok kapcsán nagy a kísértés, hogy a kiírt feltételek mentén priorizáljunk, de ha valaki más diktálja a tempót, máris eltértünk az elhívásunktól. Ha az állami támogatások határozzák meg az irányt, az egyház az állam funkciójává válhat és könnyen elveszítheti a prófétai küldetését. „Az első kérdés az kell, hogy legyen, hogy mire hívott el bennünket Isten! Elsősorban mit kér tőlünk?”

Tavaly egy konferencián Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök elmesélte, megkérdezett svájci lelkészeket, milyen teológiai érvük van a homoszexuális párok megáldása mellett. Azt válaszolták, hogy a Biblia szerint engedelmeskedni kell a felsőbb hatalmasságoknak, a polgári törvény pedig elfogadta a melegházasságot. Mire Balog Zoltán ezt felelte nekik: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” De azt is hozzátette: ha az állam olyat kér tőlünk, ami ellenkezik Isten Szavával, le kell mondanunk a társadalomban betöltött pozíciónkról. „Vajon kész-e az egyház erre?” – kérdezte Szabados. „Készek vagyunk-e lemondani pénzről, presztízsről, lehetőségekről, ha azok megragadásához a hitünkben kompromisszumot kell kötnünk?”

A másik csapda a pénz szeretete. A pénzsóvárság veszélyére már az apostoli levelek is több helyen figyelmeztetnek. Akik a pénz szeretete miatt eltévelyedtek a hittől, azok másokat is romlásba döntenek. „Nem lehet az a motiváció egy szolgálatban, hogy hol kapok érte többet” – hangzott a figyelmeztetés.



Ha nem tisztul meg az egyház a pornó jelenlététől, akkor a bűntudattal teli vezetőknek nem lesz ereje felszólalni, akkor lapítani fognak akkor is, amikor fel kellene szólalniuk a szexuális bűnök ellen – ez az Andrea Willams brit jogásztól származó gondolat vezette fel a második kísértést, amely a keresztyén vezetők bukásához vezethet, és ez nem más, mint a szex. Rengeteg keresztyén vezető néz otthon pornót, és ez még a legkevésbé súlyos eset, hisz nemegyszer derült már ki vezetőről, hogy sokszor ennél jóval nagyobb szexuális vétségben él, ezért nem szólalt fel a házasság tisztasága mellett. „Vajon mi van a mélyben? Mi kompromitálja az egyházat? Milyen bilincsek vannak az egyházakon? Ha megengedjük magunk között a paráznaságot, Isten ítélete alá kerülünk. Tisztuljunk meg belőle!”

C. S. Lewis a Keresztény vagyok című könyvében egy hasonlattal mutatta be, mi siklik félre vágyainkkal. Azt írta, népes nézőközönséget lehet begyűjteni egy sztriptízre, de képzeljünk csak el egy nagy színpadot, ahol egy fedővel eltakart tálat tesznek a nézők elé, és lassan, fokozatosan fedik fel a tálon lévő ürübordát. Vajon ekkor nem merülne-e fel bennünk, hogy valami gond van a nézők étel utáni vágyával? Aki idegen világból érkezne közénk, nem gondolná-e azt, hogy hasonló gond van a szexuális ösztönünkkel?

A három kísértés közül a legsunyibb a hatalom, amely az akarat kísértése. „Aki hatalmat akar, azt akarja, hogy az ő akarata legyen meg. Isten ad hatalmat embereknek, hogy jót tegyenek vele, ezért nem igaz, hogy a hatalom önmagában rossz lenne. De a pénz és a szex sem önmagában rossz. A Sátán viszont azt akarja, hogy az eszközből a hatalom céllá váljon, hogy a felelősségből követeléssé váljon, Isten és az emberek szolgálatából önző dicsőségvággyá váljon.”



Az engedelmességet lenéző ember mindig pontosan akkora marad, mint amekkora önmagában. Az engedelmes ember viszont átélheti az Isten előtti meghajlásban az önmaga fölé emeltetését. „A meghajló ember levetette annak terhét, hogy univerzuma középpontjába önmagát helyezze, ezért mozgásba tud lendülni más érdekében, és ez a mozgás maga a szeretet. A szeretet és az engedelmesség nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező fogalmak. Nem tud szeretni az, aki nem tud engedelmeskedni, és nem tud igazán engedelmeskedni az, aki nem szeret.”

A Sátán szándéka, hogy öntörvényűvé tegyen bennünket. „Ha azért lettél vezető, mert te akarod eldönteni az ügyeket, nagy veszélyben vagy te is és a rádbízottak is. Aki nem tud engedelmeskedni, az nem lesz bölcs vezető sem. A legtöbb szakadás az egyházban nem elsősorban teológiai okok miatt következett be – amiatt is –, hanem személyes okokból. A saját lovasszobrunkon dolgozunk az Isten dicsősége helyett. Az egyháztörténet legnagyobb alakjait ezzel szemben szinte kényszerítették arra, hogy vezetők legyenek.”

Megőrizni a só erejét
Hogyan védhetjük meg magunkat a pénz, a szex és a hatalom kísértéseitől? Szabados Ádám erre válaszul néhány alapelvet ajánlott figyelmünkbe. Az első, hogy az ember szíve soha nem lehet üres. Ha nem Isten tölti be szívünket, sorba fog állni érte más, többek között a pénz, a szex és a hatalom. A második, hogy az ember szíve sohasem maradhat imádat nélkül, a szívünk mindig végső szeretettel, bizalommal és engedelmességgel fog magához ölelni valamit vagy valakit. Az fogja betölteni, amitől boldogságot, biztonságot várunk. A harmadik, hogy bálványokkal csak úgy tudunk elbánni, ha az igaz Isten tölti be a szívünket. Ha nem Isten az örömünk, máshol keresünk örömet és azonnal függővé válhatunk tőle.



Példát nyújthatnak számunkra azok az egyházi vezetők, akik feddhetetlenek maradtak a pénz, a szex és a hatalom kísértéseivel szemben. Elsősorban abban, hogy mindannyian mélyen megalázták magukat Isten előtt, nem bíztak önmagukban, és egészséges távolságot tartottak saját hírnevüktől. Hűségük másik titka, hogy gondosan körülvették magukat más, érett keresztyén vezetőkkel. Ezek a szoros kötelékek megakadályozták őket abban, hogy népszerűségük csúcsán egyedül maradjanak a kísértésekkel. A harmadik a természet szeretete és közelsége. „A folyamatos népszerűségben van valami természetellenes, mert nagyon könnyen kibillentheti a vezetőket a valósággal való egészséges kapcsolatból. A természetnek pont ellentétes ezzel a hatása. Közel tartja az embert az Isten világához.”

Ha tehát fel akarjuk venni a harcot a pénz, a szex és a hatalom kísértéseivel szemben, nem lehet a szívünk üres, Isten imádatának és örömének kell betöltenie azt. „Alázzuk meg magunkat Isten előtt! Vegyük körbe magunkat barátokkal, mentorokkal, szolgatársakkal, más vezetőkkel! Keressük őket, különösen, ha bajban vagyunk! Előzzük meg a bajokat azzal, hogy összetartunk, vigyázunk egymásra! Legyünk elszámoltathatóak, és töltsünk időt a természetben! Vigyázzunk magunkra, hogy a só ne veszítse el az erejét!”


Szabados Ádám Vezetők, pénz, szex, hatalom című előadásának felvétele teljes hosszában megtekinthető az Evangéliumi Fórum YouTube-csatornáján, ide kattintva.