Podcast csatornát indított a Református Szeretetszolgálat Cigánymissziója. Az aRoma nevet viselő „virtuális kávézó” célja, hogy hidat építsen cigányok és nem cigányok között, bemutatva a cigányság kultúráját a többségi társadalom számára. „Missziónk nagyon fontos része, hogy informáljunk és edukáljunk, mert sajnos az el nem fogadásnak és az embercsoportok között felépített falaknak a legfőbb oka az, hogy nem ismerjük egymást eléggé” – magyarázta portálunknak Dezső Attila cigánymissziós kommunikációs munkatárs, aki azt reméli a podcast adásaitól, hogy segíthetnek lerombolni az előítélet falait.

„Amikor a kollégákkal azon gondolkoztunk, mivel segíthetnénk a társadalmi csoportok közötti kommunikációt, több dolog is szóba került, közöttük a podcast is. Később kapóra jött, hogy a podcast elindítására fel tudtuk használni svájci partnerünk, a HEKS érzékenyítő programok megvalósítását célzó támogatását. Láttuk, hogy dinamikusan fejlődő terület ez, mégis kevés cigány témákkal foglalkozó podcast csatorna működik Magyarországon, és kifejezetten keresztyén szellemiségű nem is volt közöttük. Bőven van mondanivalónk, amit minél többekhez szeretnénk eljuttatni, ezért bele is vágtunk.”

Változást elérni
A cigánymisszió általános témái mellett az aRoma adásai természetesen azt is figyelembe veszik, melyek azok a kérdések, amelyek leginkább foglalkoztatják a cigányság kapcsán a társadalmat. „Az emberek szeretnének többet tudni a cigányságról. Például azt, hogy mennyien élnek ma Magyarországon, milyen kulturális vonásokat igyekszenek megőrizni a különböző hazai cigány népcsoportok, honnan jöttek, milyen történeti stílusba tekintenek vissza, kik a híres cigány emberek, vagy a magyarországi cigány közösségeknek milyen szerepe volt a különböző nagy sorsfordító történelmi eseményekben. Elsősorban ezek azok a témák, amelyekkel foglalkozni szeretnénk” – sorolta Dezső Attila.

A soron következő adások témáit és meghívottait Ignácz Andreával, a HEKS gyülekezeti programjának koordinátorával közösen választja ki, magát a felvételt és a vágást viszont egyedül bonyolítja le. Az adások jelenleg Spotify-on és Google Podcasten érhetőek el, de feltöltik őket YouTube-ra is. A tervek szerint egy hónapban legalább kétszer jelentkeznek új résszel, de ez függ majd a visszajelzésektől is. „Mindannyiunk számára új terület ez, ezért még tanuljuk a módját. Ha sikerült változást elérni néhány hallgatónk szemléletmódjában, esetleg elkülönülő közösségeket közelebb hozni egymáshoz és Jézus Krisztushoz, akkor már elmondhatjuk magunkról, hogy komoly eredményt értünk el.”

Előítéletekről, megküzdésekről, identitásokról
Az első adás vendége Sztojka Szabina, a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztályának lelkésze, a Cigánymisszió vezetője volt. A műsorban arról mesélt, hogyan tudta túltenni magát az élete során tapasztalt előítéleteken és milyen megküzdési stratégiái voltak. A kiskunhalasi születésű, apai ágon cigány származású Szabinát katolikusnak keresztelték, mint a cigányok többségét, de gimnazista korában reformátussá lett. Először önkéntesként, majd adminisztratív és szakmai munkatársként csatlakozott az Országos Református Cigánymisszióhoz, és részt vett a ruandai kiengesztelődési szolgálat szemináriumán is. Tavaly szentelték lelkipásztorrá, az idei év elejétől vezeti a Cigánymissziót.

Szabina azt tapasztalta, hogy a spiritualitás jelen van a cigány közösségekben, ezért az egyháznak fel kell ismernie ennek kapcsán a felelősségét. Ugyanakkor szerinte azt is keresnünk kell, hogy a cigány közösségek mit adhatnak az egyháznak. Identitásáról elmondta: helyzetfüggő, hogy éppen melyik oldala kerül előtérbe, de arra törekszik, hogy ne valamivel szemben határozza meg magát, hanem az értékeket hangsúlyozza. Úgy tapasztalta, hogy az előítéletekkel való megküzdésben az segít, ha a cigány gyerekek ráébrednek, hogy mi mindenre képesek. Bízik benne, hogy az aRoma podcast olyan kérdéseket is fel mer tenni, amelyeket mások nem mernének megfogalmazni.

Jézus, az inkluzív pedagógia mintaadója
A második adás vendégei a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának két pedagógusa, Pintérné László Orsolya igazgatónő, valamint Gál Zsolt történelem–földrajz szakos tanár voltak.  A „színvak iskolát” korábban a Parókia portál is felkereste, hogy utánajárjon, mi lehet titka a többségében halmozott hátrányú gyerek sikeres felzárkózásának, erről szóló írásunkat ide kattintva olvashatják. Az adásba meghívott vendégek személyes tapasztalataikat megosztva mutatták be azt a szemléletváltást, amely lehetővé tette, hogy a 2010-ben egyházi kézbe került dél-baranyai intézmény mások számára is példává legyen a hátránykompenzáció terén.

Sikerük kulcsa az inkluzív szemlélet. Szemben az integrációs megközelítéssel, amely befogadóban és befogadottban gondolkodik – ezáltal felerősítve a látens szelekciós mechanizmusokat –, az inklúzió a teljes közösségre vonatkozóan gondolja át az együttélési stratégiát, és kölcsönös el- és befogadásra törekszik. Míg az integráció egységes tanulási úthoz viszonyít, addig az inklúzió egyéni utakhoz. Egy közösség akkor inkluzív, ha úgy dönt, ezért a változáshoz a teljes közösség közreműködése kell, ami folyamatos érzékenyítést és szemléletformálást igényel. A minta ehhez Jézus Krisztus attitűdje, aki olyanná vált, mint mi, akikhez eljött. Az inkluzív szemlélet éppen ezért a keresztyénségben gyökerezik.

Barna Bálint
Képek: Dezső Attila, aRoma podcast, a Református Szeretetszolgálat Cigánymissziója