„Számomra csak egy ember létezik: Jézus. Jézus létezik, és ő létezik mindazokban, akik benne és általa léteznek. Azért írok, mert jobban, pontosabban ki akarom fejezni az azonosságot Jézussal bennem és másokban. Fütyülök rá, hogy hányan olvassák, vagy hányan nem olvassák a verseimet. Egyetlen célom: egy fokkal közelebb hozni a jóakaratú, érzékeny olvasót ehhez az azonossághoz, a Jézussal való egységhez."
Weöres Sándor
Hogyan neveljük gyermekeinket?
I. A testi nevelés
A hívő ember vallja, hogy az emberi test Isten drága ajándéka, amelyre vigyázni, azt gondozni, táplálni és fejleszteni kötelessége az embernek. Nagyon természetes dolog, hogy a hívő ember nem fogadja el a testi nevelésnek azt az egyoldalú módját, amikor minden a test, amikor semmit sem törődnek mással, mint a testtel. A hívő ember a testet Isten kezéből veszi és tudja, hogy mindenki olyan, amilyenné Isten formálta, ezért a nem egészen ép testű, nem egészséges gyermeket is gondoznia kell. Csodálatosan szép példa és megragadó eszménykép azért számunkra még a testi nevelésben is Jézus. Érdemes megfigyelnünk Jézus testi nevelésének mozzanatait.
1. Az örvendező szeretet az, amellyel legelőbb találkozunk. Amikor Jézus testileg megszületett, öröm volt a mennyben és öröm volt a földön. Jézus születésén öröméneket mondtak a mennyei angyalok és örömmel telt meg egy szegény szülepár szíve: Józsefé és Máriáé. Ez a szeretet volt az, amely a gyermeket szegényes körülmények között is bepólyálta és a jászolba helyezte. Nem szégyellték szegénységüket, nem ijedtek meg tőle, hanem örömmel és szeretettel fogadták a gyermeket. És ma? Hányszor megtörténik, hogy anyák nem örülnek gyermeküknek szegénységük miatt, vagy sok más miatt. Megtörténik, hogy hagyják elpusztulni, vagy egyenesen kiteszik őket az elpusztulás veszedelmének. Nem takargatják be a gyermeket az örvendező szeretet párnájába.
Mit mondhatunk magunkról? Valóban nagy öröm volt számunkra az első, a második és a harmadik gyermek is. Nem tettük függővé jövetelüket jövedelmünktől. Amikor kaptuk őket Istentől, akkor fogadtuk Tőle hálával és örömmel. Az anyagiakat ennek megfelelően osztottuk el. Nélkülöznünk emiatt sohasem kellett. Igaz, hogy nem éltünk fényűzően, de ez csak a javunkat szolgálta, mert mindent megtanultunk megbecsülni. Mindig volt tartalékunk, amit váratlan helyzetekre tettünk félre.
2. Az oltalmazó szeretet a másik, amit megtanulhatunk Jézus testi nevelésénél. A gyermek Jézust Heródes már a bölcsőben halálra kerestette. A szülők oltalmazó szeretete és engedelmessége azonban megmentette a gyermeket Heródes gyilkosságától. József és Mária példája megmutatja, hogy milyen oltalmazó szeretettel kell védeni a gyermek testét és életét. Megtanulhatja mindenki, hogy már a gyermek testi életére is a legfontosabb tényező az Isten iránt való engedelmesség.
Szeretetünk mindig kötelezett bennünket is arra, hogy oltalmazzuk, védjük gyermekeink testi épségét, egészségét. Gyakorta volt szükség orvosi kezelésekre, kórházi gondozásokra, sorozatos műtétekre (mandulaműtétek, fülműtétek, lázgörcsök csillapítására).A legáldottabb orvosunk mindenkor a mi mennyei Atyánk volt, aki nemcsak gyermekeinket, de minket is a legjobb gyógyító kezelésben részesített, meghallgatta könyörgő imádságainkat. Legyen áldott érte a mi Urunk!
3. A tisztán tartás igen fontos tényezője a testi nevelésnek. A tisztaságot mindenkinek már gyermekkorban meg kell szoknia és bele kell abba nevelődnie. Jézus életét vizsgálva, azt tapasztaljuk, hogy mind a testi, mind a lelki tisztaság fontos volt előtte. Tartsuk tehát tisztán gyermekünk testét és ruházatát is. Ez sokszor anyagi áldozatokba is kerül. Vállalni kell!
Gyermekeink mindig egyszerű, de tiszta ruhában jártak. Nem engedtünk erőnk feletti fényűző életet az öltözködésben sem. Nem mentünk a divat után, nem akartunk erőnk felett másokat utánozni. Mégsem kellett öltözködésük miatt sohasem szégyenkeznünk. Harmadik gyermekünk születése után Isten gazdagon megsegített bennünket Hollandiából érkező szeretetcsomaggal, melyben főként testre szabott ruhaneműk voltak. A feladó előttünk ismeretlen maradt, de tudtuk, hogy a csomagot Isten küldte a mi címünkre. Hálát adtunk az isteni gondoskodásért. A kisgyermekek fürdetését mindig közösen végeztük
4. A táplálás a testi nevelés fontos tényezője.. A legfontosabb tápláléka a gyermeknek az édes anyatej és a többi egyszerű táplálék. Nincs szükség ínyencségekre. Jézus sem részesült ebben, mert szegények voltak szülei, de mégis: „Növekedék testének állapotában.” A gyermek bölcs táplálása az egyik legdöntőbb tényezője a testi nevelésnek.
A mi gyermekeink táplálása kezdetben anyatejjel, majd fokozatosan hasznos ételekkel történt. Sohasem éheztek gyermekeink. Feleségem leleményessége és ügyessége a gyermekek táplálását szakszerűen látta el. Az etetés mindig türelemmel történt, később a család együttesen étkezett hálaimával. Mindegyik gyermekünk egészségesen fejlődött korának megfelelően.
5. A munka a testi nevelés elengedhetetlen követelménye. Jaj annak a gyermeknek, akit nem nevelnek munkára, mert azt nem nevelik az életre sem. Jézus is segített édesanyjának, majd édesapjának 30 esztendőn át a szülői házban. Megtanulta és megismerte, hogy mi a munka. Ezért nagyon megértette és megbecsülte a munkát, pontosan tudta, mit jelent a mindennapi kenyér. Jézus valószínűleg korán árvaságra jutott apja halálával. Az ácsmesterséget nem folytatta. A názáretiek azért nem akarták tőle elfogadni az evangéliumot, mert ácsmesternek ismerték csupán. Jézus teste munkában megedződött, munkához szokott test volt. Szakadatlan munkában állt kora hajnaltól késő estig, sőt igen sokszor még az éjszakája is munkában telt el. Teste edzett és minden munkához hozzászokott volt. Ő mondta: „A rókáknak barlangjok vagyon és az égi madaraknak fészkök, de az ember fiának nincs fejét hova lehajtania.” Hány éjszakát töltött Jézus kint a szabadban! Hányszor kellett ebédjét kint elfogyasztania, amikor az embereket megvendégelte! Jézus nem volt kényelemre nevelt testű ember. Ne kényeztessük el gyermekeink testét, ne kíméljük őket a munkától, hanem nagyon is neveljük őket reá, erejüknek megfelelő munkára. Ne rakjuk alájuk a kényelem párnáit, ne kényeztessük el őket A régi nagy kollégiumainkban a kisebbek szolgáltak a nagyobbaknak, ezzel megtanultak szolgálni. Ezek az iskolák neveltek igazán az életre.
A mi gyermekeink munkára nevelése tervszerű volt. Már kicsiny korukban megszokták a rendet, ruhájuk elrendezését, részt vettek a család napi munkájában pl. a terítésnél, takarításnál. A nagyobbak a kerti munkában edződtek meg. A legtöbbször családi együttesben végeztük a kerti munkát, ki-ki erejéhez mérten.