A konferencia házigazdája, a tihanyi bencés apátság perjele, Korzenszky Richárd azt hangsúlyozta köszöntőjében, fontosnak tartja, hogy felelős lakói és gazdái legyünk a Földnek, és ehhez nem elég dokumentumokat ratifikálni.
– Egyetemes emberi szolidaritásra van szükség. Mindenkinek ott kell cselekednie azon a helyen, ahol él. Rajtunk múlik, hogy lesz-e emberhez méltó élete a következő nemzedékeknek.

Az ember tönkreszi
A szerzetes úgy fogalmazott: az ember tönkreteszi az Isten alkotta világot. A vallási vezetők feladata ezért az, hogy a rájuk bízott embereknek bizalmat adjanak. Úgy vélte, hogy lehet emberibb és igazságosabb társadalmat építeni.

Tisztaság és szemét
Bogárdi Szabó István református püspök arról szólt előadásában, hogy közös a jövőnk, ezért az egész emberiségnek közösen kell gondolkodnia.
– Az nem lehet, hogy a hulladékunkat elvisszük valahová, nálunk pedig minden tiszta és gyönyörű. Az sem megoldás, ha valamiféle kvóta alapján szétosztjuk azt – utalt arra, hogy Afrika partjaihoz hatalmas konténerhajókkal hordják Európa szemetét. A püspök szerint nemcsak a Föld védelmén kell elgondolkodni, hanem arról is, hogy mi az élet értelme, ez pedig „az ígéret, de nem ígérgetés”.
– Sokan félnek az aszkézis szótól, pedig ez nem koplalást, didergést vagy éhezést, hanem begyakorlást jelent. Ezt hiányolom a 21. század emberéből. A mindent elvenni akaró ember helyett a begyakorlást követő emberre van szükség, aki gyakorolja a kegyelmet, a felelősséget, a közös életet, és a reménységet – mondta az egyházvezető.

Természet és hit
A jelen emberének felelőssége abban áll, hogy a múlt vallási értékeit tovább tudja-e adni a jövő nemzedékének – ezt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára mondta. Úgy vélte, hogy az ember természethez és hithez való viszonya döntően befolyásolja a jövő alakulását.

Élő erőforrás
Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője azt hangsúlyozta: jövőnk szempontjából meghatározó, hogy a keresztyén értékrend élő erőforrás maradjon Európában. A miniszter szerint a jó kormányzás elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés mellett az emberi erőforrás állapota és a fenntarthatóság.  

Alapvető kérdések
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt mondta hozzászólásában, hogy a haszonelvűség elhibázott hozzáállás az emberiség részéről, hozzátéve, hogy az ökológiai problémákkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához az élet alapkérdéseire kell először világos választ adni. 

Az első és az utolsó
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi generáció az első, amelynek sikerülhet felszámolni a szegénységet és az utolsó, amely még megmentheti.

Vízválság, klímaváltozás, harcok
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója előadásában – a többi közt – arról beszélt, hogy gyorsuló ütemben változik a bolygónk klímája, és akár egy fok felszíni hőmérsékletemelkedés is azt jelentheti, hogy hatalmas területek válnak élhetetlenné, négyfokos emelkedés pedig már katasztrofális változásokat okoz a Földön. Becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a párizsi klímacsúcs egyezménye nélkül akár 4,7-6,0 fokot is emelkedhetett volna a hőmérséklet. Felhívta a figyelmet, hogy pusztulnak a termőföldek és fogy a bolygó vízkészlete.
– A vízválság nem helyi gond, hanem globális probléma, hiszen a Föld hidrológiai egységet képez. Négy milliárd ember szenved évente egy hónapig vízhiányt, ami a Föld népességének egyharmada. 1,8 milliárd ember évente hat hónapig küszködik vízhiánnyal – sorolta az adatokat. Kőrösi Csaba szólt arról is, hogy a vízválság és a klímaváltozás fegyveres harcokat is indukál, többek között erre vezethető vissza a szíriai polgárháború.

Fokozódó nyomás
Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója előadásában arról szólt, hogy fokozódik a migrációs nyomás: 2015-ben 1,3 millió ember vándorolt Európába, és idén is hasonló tendencia érvényesül. Úgy vélte, hogy potenciálisan akár százmillió embernek is el kell hagynia otthonát a következő években. Hozzátette, hogy Európa szeretné elkerülni a kontrollálatlan beáramlást, hiszen az országok meg akarják tartani társadalmi stabilitásukat. Úgy vélte, hogy nem a közegükből kiszakítva kell segíteni a migránsokat. A probléma megoldásához a jogrendszer szabályozására, az infrastruktúra kiépítésére és felelős kommunikációra van szükség – tette hozzá.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás

A Közös gondolkodás a jövőnkről konferencia témáival összefüggésben a közeljövőben olvashatnak a Parókia portálon.