Átmeneti hiány
Augusztus végén fogadott vendégeket utoljára a galyatetői Református Ráday Konferencia-központ. Ennek az az oka, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetése konkrét lépésekkel reagált az egyháztagok lelki igényeire, amelyre intézményi keretek közt eddig nem volt releváns válasz.

A római katolikus egyház, a felekezetközi missziók és a protestáns kisközösségek is kínálnak szervezett keretek közt elvonulási, életrendezési, elcsendesedési lehetőségeket, amelynek lényeges eleme a lelki kísérés. A gyülekezeti hetek csak részben elégítik ki az ilyen típusú pihenés igényét és ennek két oka van. Egyfelől a gyülekezeti csendes hetek az esetek nagy részében inkább „hangos hetek” – amivel nincs is semmi baj. Ritkán tölt a gyülekezet apraja-nagyja minőségi időt együtt, szükség van az emberi kapcsolatok ápolására, közös programokra is.
Másfelől régóta létező probléma a gyülekezetek szolgálói körének állandósága – pontosabban annak a kérdése, hogy a szolgálóknak mikor és hol van lehetőségük a megújulásra, elcsendesedésre, ha saját gyülekezetük hetein évről évre ugyanazok állnak helyt?

Kapcsolódó cikkünk:
Barthos Gergely hévízgyörki lelkipásztor korábbi cikkünkben saját gyülekezete kapcsán elmondta, hogy fontos beszélni a szolgálattevők kiégésének a kérdéséről, de még fontosabb érdemben tenni is ellene valamit. 
A teljes cikk itt olvasható: Tradicionális keretek, evangéliumi lelkület 

A lelki háttér építése az első
Az egyházkerület négytagú elnöksége megbízásából állt föl az a szakmai csapat, akinek feladata, hogy a majdan létrejövő Imádság Háza irányelveit tisztázza, a működés lelki alapjait, elvi és tartalmi kereteit kidolgozza.
A munkacsoportot Fekete Márton lelkipásztor, lelkiségi szakember, az Imádság Házának leendő vezetője, Katona Viktor lelkipásztor, Kovács Endre teológus, Hélisz Katalin lelkiségi szakember, Szabóné dr. László Lilla lelkipásztor, egyetemi adjunktus, Szabó György építész, a szakrális terek szakértője, Kelemen Ildikó, a DMRE Konferencia-központ igazgatója és Hajdú Bálint Kadosa, a DMRE Missziói Támogató Szolgálat vezetője alkotja.

A református lelkigyakorlatos házról Hajdú Bálint Kadosa beszélt a Lelki Éhség 8.0 konferencián. „Vágyunk egy olyan ház, ahol megtapasztalható a csend, a kilépés a hétköznapok sodrásából, az Isten-ember kapcsolat mélyülése, a nagy betűs találkozás, az Istenre való rácsodálkozás ajándéka pedig átélhető” – mondta. 

Kapcsolódó cikkünk:
„Az imádság Isten keresésének a helye. Az ember ugyanis felfelé nyitott hiánylény” – Szabóné dr. László Lilla Az imádság természetrajza című előadásáról és a Lelki Éhség 8.0 konferenciáról szóló tudósításunk itt olvasható:
Az imádság útjain 
 

Amikor a Lelki Éhség 8.0 konferencián az Imádság Házának leendő vezetője, Fekete Márton a jelenlévőket megkérdezte arról, hogy milyen képzetek társulnak számukra az imádsághoz, először vágni lehetett a csendet. Mintha rajtakaptak volna bennünket. Aztán szép sorban érkeztek a válaszok: otthon, belső szoba, kapcsolat, közösség, szeretet, időhiány, párbeszéd. Már az elhangzott fogalmak is széles skálát rajzoltak fel.

„Ennek a háznak egyik fontos része, hogy az imádság párbeszédes jellegét hangsúlyozza. Párbeszéd Istennel és azzal az emberrel, aki kísér bennünket – vagyis a lelkigondozás is része a tágabban értelmezett imádságnak” – foglalta össze gondolatait Fekete Márton. „Én mindent meg fogok tenni azért, hogy a másik emberben megszülessen az, amit Isten gondolt róla” – mondta a lelkipásztor.
 

Építkezés három ütemben
Az építkezés Galyatetőn a jelenlegi épület felújításával kezdődik, amelyben helyet kap egy kápolna is, az építkezés első üteme várhatóan a jövő év végére készül el.

A második ütemben főzőkonyhát kapna az Imádság Háza, valamint a kiszolgáló személyzet lakásaival bővülne a ház, a harmadik ütemben valósulna meg a szobák számának jelentős növelése.

Képek: Vargosz
Látványterv: Kvarc Stúdió