Mi sem bizonyítja jobban, mekkora szellemi és lelki örökséget hagyott ránk Szűcs Ferenc (1942–2020) református lelkipásztor, teológiai tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem volt rektora, mint az, hogy erről a szellemi örökségről nemcsak volt tanítványai, kollégái, ismerősei, szerettei tanúskodnak, és nemcsak élete során megjelent írásai, hanem halála óta megjelent kötetei is. E posztumusz művek annak köszönhetők, hogy voltak, akik felkarolták Szűcs Ferenc gazdag hagyatékának gondozását és feldolgozását. Ki kell emelnünk közülük Bán Béla bács-kiskunsági református esperest, Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkészt, Békési Sándor református teológust és Marjovszky Tibor nyugalmazott teológiai tanárt, akik a Szűcs család tagjaival és másokkal együtt azon dolgoztak, hogy se az írott hagyaték, se a szellemi és lelki örökség ne vesszen feledésbe.

A nemrég megjelent Kövekből fiak című prédikációs kötet – amely harmadik a posztumusz kötetek sorában, második a posztumusz prédikációs kötetek sorában és negyedik a prédikációs kötetek sorában – Szűcs Ferenc életének utolsó húsz évében elmondott igehirdetéseit tartalmazza. Bizonyos szempontból tehát a 2022-ben megjelent Szabadság és megkötöttség című kiadvány folytatásának is tekinthető, de a benne található igehirdetések önmagukban is megállják a helyüket és tetszőleges sorrendben is olvashatók. A kötet a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásának köszönhetően jelenhetett meg.



Az igehirdető feladata
A Kövekből fiak prédikációs kötet könyvbemutatójára 2024. március 2-án került sor Őrbottyánban, az Őrszentmiklósi Református Egyházközség templomában. Az esemény Kovács Tamás őrbottyáni református lelkipásztor áhítatával kezdődött. „A lelkészi szolgálatnak, bármennyire is változnak az idők, korok, bármennyire is változnak az erkölcsök, a legnagyobb szeletét az Ige olvasása, annak értelmezése és hirdetése teszi ki. Az igehirdetés szolgálat, olyan lelki ajándék, ami a lelkipásztori hivatásban nem mellőzhető” – hangzott el a prédikációban.



Kovács Tamás áhítatában kiemelte: az igehirdetőnek nem a helyzetértékelés a feladata, nem a hatásfokmérés, nem a különféle rossz beidegződések felerősítése, nem a politizálás, hanem Isten Igéjének hirdetése úgy, ahogy azt az Isten lelke rábízza. A mi felelősségünk, hogy imádkozzunk ébredésért, hogy legyenek az igehirdetések eszközök az Isten kezében, ott, ahová állított bennünket. A most bemutatott igehirdetési kötet alapja a Szentírás, és azt a célt hivatott betölteni, hogy minél többekhez jusson el Isten Igéje az Élő Ige évében, segítve az olvasót Isten üzenetének végrehajtásában.



Érthetőség, mértékadás és hitelesség
Marjovszky Tibor nyugalmazott teológiai tanár a kötet születéséről elmesélte: amikor megkérdezték tőle, tényleg azt gondolja-e, hogy 2024-ben ki kell-e adni prédikációkat, azt felelte, hogy ő ezt nem gondolja, de ilyen prédikációkat ki kell adni. Ő maga egyvalamit hiányolt a könyvből: a hangot, annak a személynek a hangját, akit ismert, aki a barátja volt. Ezt a prédikációskötet nem nyújtotta számára, viszont sok más fontos dolgot igen. Elmondása szerint a könyv olyan igehirdetéseket tartalmaz, amelyek rövidek, átláthatók, érthetők, nem fárad bele az olvasásukba az ember. Olyasvalakinek a prédikációi ezek, akinek rend volt a fejében. Írásai úgy szólnak a szívünkhöz és az agyunkhoz egyszerre, hogy nincsen bennük szakbarbárság, ellenben van bennük irodalom és esztétikum.



A nyugalmazott teológiai tanár szerint a könyv másik erénye, hogy nemcsak a múltba néz, hanem a mindenkori jelenre is eligazítólag reflektál. Azért is tud az aktuális nyomorúságokra, fájdalmakra, veszteségekre mondani valamit, mert nem kívülállóként, a világtól elhatárolódva tekint rájuk, hanem úgy, mint amelyeken az egyház is osztozik. Az egyházban sem mindig mennek jól a dolgok, és van, hogy egy kicsit megreccsen a struktúra. Aki ezeket az igehirdetéseket olvassa, az azért kap iránytűt, mert mérték van bennük. Márpedig a mai világ, beleértve az egyházat is, a mértéktelenség felé kezdett el haladni. Az igehirdetés nem igazodhat az aktuális széljáráshoz, mert számunkra egyetlen akceptálható szél létezik, amit Szentléleknek nevezünk. Éppen ezért a prédikátor nem lehet köpönyegforgató és nem viselhet álarcot sem, mert a végén rajta marad az az álarc, és nem tudja magáról levenni.



Szűcs Ferenc prédikációi nem önigazoló prédikációk, hanem iránytű prédikációk. Eligazítást adnak, mert egy önazonos ember hangján szólalnak meg, aki tudta, hogy mi a mérték. A jó igehirdetésnek tehát egyszerre kell rövidnek, világosnak és hitelesnek lennie, és csak az tud így Igét hirdetni, aki önazonos, hiteles és úgy mértékadó, hogy ő is tartja magát a mértékhez. „Akkor mégiscsak megszólal valahol az a hang, nem? Azért hallom. Hallom” – zárta beszédét Marjovszky Tibor, hozzátéve: fontosnak tartja, hogy idővel Szűcs Ferenc teljes hagyatéka kiadásra kerüljön.



Gyógyító hang
A Szűcs család nevében Szűcs Tamás, a szerző fia mondott köszönetet mindazoknak, akik közreműködtek a kötet elkészültében. Kiemelte, hogy a könyvbemutató helyszínének szimbolikus jelentősége van. Erre csak utólag ébredt rá, amikor ránézett Őrbottyán térképére, és látta, hogy ha képzeletben húz egy vonalat édesapja születési helye, gyermekkori otthona, a református templom és a temető között, ahol most nyugszik, ez a vonal tulajdonképpen Szűcs Ferenc életének íve, amelynek középpontjában a templom áll. A templom – még ha nem is az őrbottyáni – volt életének a közepe. Felidézte, hogy édesapja mindenkihez tudott szólni, és ez részben annak is köszönhető, hogy amikor például a földművelésről beszélt, őrbottyáni tapasztalataiból is táplálkozhatott, mert tevőlegesen is részt vett a szőlő és más gyümölcsök gondozásában. Ez a könyvbemutató és ez a könyv már csak ezért sem vendég ebben a gyülekezetben, hanem otthon van.



Bán Béla bács-kiskunsági esperes beszédében kifejtette: azért is tartotta fontosnak, hogy szerepet vállaljon a kötet megjelenésében, mert az ezredfordulón betegsége idején gyógyító erővel hatottak rá Szűcs Ferenc prédikációi. Azóta is olvassa ezeket, és megadatott neki, hogy közben hallja a fejében egykori tanára hangját. „Egy felbolydult világban, ahol az egyházunk is keresi az utat, szükség van ilyen hangra, terapikus hangra, amely eligazító és iránymutató” – fogalmazott az esperes, aki szerint ezek az igehirdetések ma is gyógyítólag, tisztítólag hatnak ránk. Fontos a forma, a tartalom, az igehirdető hitelessége, de van még valami, amit Szűcs Ferenc igehirdetései képviselnek: a minőség. Bán Béla meggyőződéssel vallja, hogy ezeken a prédikációkon keresztül az Úristen kíván megszólítani bennünket.




Szűcs Ferenc: Kövekből fiak című kötete megvásárolható a budapesti Bibliás Könyvesboltban is (1092 Budapest, Ráday utca 28).


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás, Nagy Botond