Világszerte megemlékeznek idén arról a négyszáz évvel ezelőtt született bibliafordításról, amely az angol nyelvterületen hasonlóan kiemelkedő jelentőségű, mint a magyar nyelvterületen a Károli-féle biblia. A magyar bibliafordítóról elnevezett Károli Gáspár Református Egyetemen Jakab király bibliája (1611): keletkezésének angliai előzményei és kulturális hatása címmel tartottak angol nyelvű konferenciát nemzetközi hírű bibliakutatók, nyelvészek és irodalmárok részvételével.
– Mintegy hétévnyi munka után, 400 éve adták ki Jakab király bibliáját, amely évszázadokra meghatározta nemcsak az anglikán egyház életét, de az angolszász kultúrát Angliában és a tengeren túl is – mondta el érdeklődésünkre Fabiny Tibor teológus, az irodalomtudomány kandidátusa, a Károli egyetem Anglisztika Intézetének igazgatója.

Vallásszabadság helyett eretnekség
A konferencián számos előadás William Tyndale életművéről szólt. A 16. századi bibliafordítót kora Angliájában eretneknek nyilvánították - ettől nem kellett tartania hazánkban néhány évtizeddel később Károlyi Gáspár gönci református prédikátornak, akinek az irányításával elkészült a biblia első teljes magyar nyelvű fordítása.
– A Római Katolikus Egyház Angliában élesen tiltakozott a lutheri eszmék és a biblia bármilyen fordítása ellen, ugyanis attól féltek, hogy a nép nyelvére lefordított bibliák parasztháborúhoz vezetnek. A világi személyek közül az a Morus Tamás tiltakozott rendkívül hevesen a lutheri eszmék ellen, aki a keresztyén humanizmus jeles képviselője. Utópia című könyvében 1509-ben még arról beszél, hogy a különböző vallási irányzatok együtt kell, hogy létezzenek. 1528-ban azonban könyvet írt az eretnekek ellen, amelyben Luthert démonnak nevezte, William Tyndale bibliafordítását pedig eretneknek nevezte, és mindenkit próbált arról meggyőzni, hogy ilyen bibliára nincs szükség – magyarázza Fabiny Tibor.

Becsempészték a bibliákat Angliába
Az angol biblia atyja mégis a hevesen támadott Tyndale lett.
– Angliában kezdte fordítani a bibliát, de ezt nem engedték a hivatalos szervek, ezért Németalföldre távozott 1525-ben. Majdnem megjelentette az Újszövetséget, amikor a nyomdában Luther egyik nagy ellenfele meghallotta, hogy a nyomdászok arról beszélnek, hogy ha ez a biblia megjelenik, egész Anglia lutheránussá lesz. Akkor menekülnie kellett, és csak egy töredék maradt meg: az 1525-ös kölni fragmentum, amely egy előszót tartalmaz, és Máté evangéliuma első 22 fejezetét. Egy évvel később Worms városában megjelent az első Újszövetség, vagyis négy évvel a lutheri újszövetség-fordítás után megjelenik az angol biblia.
A mintegy háromezer példányt molnárlegények csempészték be hajóval a szigetországba: a liszteszsákokba rejtették őket. Sikeresen terjesztették a nemzeti nyelvű bibliát, ám jutott példány az egyházi szervek kezébe is.
– Hivatalosan megégették a bibliákat, és sajnos Tyndale sorsa is ez lett. Áruló volt a közelében, aki barátjának mutatkozott, ám valójában a hivatalos inkvizíció szerveit szolgálta. Feladta őt, Tyndale-t börtönbe zárták, majd másfél év fogság után Brüsszel mellett 1536-ban megfojtották, és elégették. Utolsó mondata így hangzott: „Istenem, nyisd fel az angol király szemét!"

Egyre több fordítás
– Érdekes módon egy év múlva megjelenhetett a teljes biblia. A hiányzó részeket – az Ószövetség nagy részét – Miles Coverdale fordította le, bár ő nem az eredeti nyelveket vette alapul – magyarázza Fabiny Tibor.
Jakab király bibliáját megelőzően több Szentírás-fordítás is elterjedt.
– Különösen a genfi bibliát kell megemlítenünk. 1560-ban Kálvin körül rendkívül élénk tudományos munka folyt. Kálvin sógora angol volt. Ő irányította az angol biblia fordítását; 1557-ben az Újszövetséget, 1560-ban az egész bibliát lefordította. Ez magyarázatos biblia volt, képekkel, illusztrációkkal. Érdekes, hogy még Jakab király bibliájának megjelenése után is, különösen a puritánok körében rendkívül élénken hatott, sőt, Shakespeare is ezt a bibliát használta.
Jakab bibliájának nemcsak a Tyndale-féle fordítás és a genfi biblia volt az előzménye, hanem a Gregory Martin nevű jezsuita jegyezte ún. püspökök bibliája is, amelyet az angol reneszánsz korszak uralkodója, I. Erzsébet királynő idején adtak ki.

Akár a mai fordítók...
Erzsébet halálával a skóciai VI. Jakab kerül trónra Angliában I. Jakab néven.
– Jakab király hatalomra kerülésekor Hampton Court híres reneszánsz palotájába összehívta a püspököket, és előterjesztett egy javaslatot, miszerint legyen egy olyan biblia, amely az összes eddigi fordítást figyelembe veszi, olyan szöveggel, amely mindenkinek kedvez. Ezen a biblián hét éven keresztül dolgoztak biblikus tudósok, püspökök. Rendszeresen összejöttek, ugyanúgy tevékenykedtek, mint ma a Magyar Bibliatársulat Bibliafordító Bizottsága. Fölosztották maguk közt a teljes Szentírást, azután együtt megbeszélték a problémákat. Az eredeti nyelveket és az összes, létező fordítást figyelembe vették. Nagyon komoly tudományos munkát végeztek, így 1611-ben mégis megjelenhetett ez a könyv, amely óriási jelentőségű volt – épp úgy, ahogy a Károli-biblia Magyarországon. Minden nap Jakab király bibliáját olvasták fel a templomban, de a kultúrára, a művészek alkotásaira is ez a biblia hatott.

Felelős keresztyén vagy dörzsölt politikus?
Azt, hogy I. Jakab miért döntött úgy mindjárt a trónra kerülése után, hogy kiadat egy minden addigi fordítást egyesítő, saját bibliát, talán nemcsak a keresztyéni etikának tulajdoníthatjuk.
– Mint minden király, elsősorban ő is politikus volt – vélekedik Fabiny Tibor.
– Az is érdekes, hogy az előterjesztést egy puritán fogalmazta meg, hiszen a puritánoknak nagyon nem tetszett az ún. püspöki biblia, amit hivatalosan használtak. A királyok megpróbálnak lavírozni a különböző egyházi csoportok között. I. Jakab így hát bevonta a puritánokat is, de nem fogadta el, hogy a genfi biblia legyen a hivatalos angol biblia, ugyanis ott számos olyan királyellenes kitétel is volt a bibliamagyarázatban, ami sértette a tekintélyét, esetleg polgárháborúhoz, parasztháborúhoz vezethetett volna. Nagyon sok jegyzet volt a genfi bibliában, ő viszont tudatosan minimálisra csökkentette azok számát. Természetesen önmagát nagyon komolyan keresztyén királynak tartotta, sőt, bibliakommentárokat is írt fiatal korában. Ugyanakkor, mint uralkodó, felelősséget érzett az országért, és azért, hogy egyensúly legyen a különböző vallási irányzatok között.

Mit őriznek a régi fordítások?
Felvetődik a kérdés, mi lehet az oka annak, hogy az 1590-es Károli-fordítás és az 1611-es Jakab király-féle bibliafordítás ma is a legközkedveltebb bibliafordítások közé tartoznak a magyar, illetve az angol nyelvterületen.
– Van olyan konzervatív közösség Magyarországon, amely még csak nem is a revideált Károlit, hanem az eredetit használja. Ugyanígy Angliában és Amerikában is sokan a Jakab-kori bibliát használják. A jóváhagyott verzió mágikus tisztelete miatt van ez így – állítja Fabiny Tibor.
– A konzervatív szemlélet szerint ez a tévedhetetlen írás. Ezért persze sokszor az új fordítások is felelősek, ugyanis azok megpróbálnak egy túl könnyű, sokszor parafrázist jelentő változatot létrehozni, hogy mindenki értse a szöveget. Az eredetiben azonban direkt kétértelmű néhány kifejezés. Ha megpróbálják „az olvasó kedvéért" feloldani ezeket a nehéz szimbólumokat, kétértelmű kifejezéseket, azaz megpróbáljuk túl könnyűvé tenni a dolgát, akkor elvész azoknak az ereje.
Az irodalomtudós hozzáteszi:
– Az emberek sokszor úgy érzik, a mai fordítások túl felhígultak, ezért van szükség a veretes, még a modern gondolkodástól mentes változatra. A mai fordítások persze szintén az eredeti nyelvű szövegekből indulnak ki, és a mai nyelvállapotot akarják tükrözni. Sokan azt mondják azonban, hogy a mai nyelvállapot sokkal felszínesebb, mint egy régebbi. Ők talán úgy érzik, a gondolkodásunkból elveszett a nyelv méltósága, ami még jobban megvolt a 16. században.

Jakus Ágnes