Harmadik kihelyezett ülését tartotta 2021 augusztusában a Baranyai Programtanács, amely a baranyai református lelkipásztorokkal közösen tekinti át az egyházmegyét érintő strukturális, hivatásbeli, gazdasági és missziós vonatkozású teendőket. A Mohácson megtartott alkalom legfőbb tanulsága, hogy szinte minden területen jó ütemben folyik a munka, de ahhoz, hogy az elért eredményeket majd mindenki a magáénak érezhesse, lelki összerázódásra és közösségépítésre is szükség van.

„Körzetről körzetre járunk április óta” – nyilatkozta portálunknak Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke.
„A már évizedekkel korábban kezdett felmérések és tervezetek alapján hat körzetet jelöltünk ki Baranyában, ahol a lelkészekkel és gondnokokkal személyesen találkozva, velük egyetértésben alakítjuk ki azokat a gyülekezetgondozó központokat, melyekből kiindulva ápolni és erősíteni tudjuk a hozzájuk tartozó települések református hitéletét. Ehhez kell megteremteni a szükséges eszközöket.  Tisztázni kell, hogy a lelkipásztorok milyen jövedelemből, hogyan élnek. Nagy segítség itt, hogy erre az évre kérésünkre a kistelepülési támogatást a kormányzat megkétszerezte. Szeptembertől a hitoktatásra szánt pénz is emelkedni fog.”

A másik nagyon fontos terület az állapotfelmérés.
„Külön erre a célra felállt csapat méri föl, megint csak az elődök munkájára építve Baranya-szerte minden templomnak és egyházi épületnek az állapotát. Megnézzük, hogy mi az, amit érdemes fölújítani, mi az, ami hasznosítható. Az ezekkel kapcsolatos feladatainkat úgy kell ütemezni, hogy az ott élő reformátusok számához viszonyítva alakítsuk ki a fontossági sorrendeket. Erre a források már rendelkezésre állnak. Végül van egy sajátos feladat, amelyet első körben nem a gyülekezetekkel együtt, hanem tőlük függetlenül próbálunk megközelíteni, ez pedig az, hogyan tudunk az itt élő cigányságon úgy segíteni, hogy az a református gyülekezeti élet épülését is szolgálja.”

Földi helyünket megtalálni
Szloboda József, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese Márk evangéliuma 10. fejezetének 35. versével kezdődő része alapján tartotta meg az ülés nyitóáhítatát, amelyben Zebedeus fiai azt kérik Jézustól, hogy ha majd eljön dicsősége, egyikük a jobb, másikuk a bal keze felől ülhessen. Jézus életének utolsó szakaszában történik ez, talán ezt megérezve gondolhatták a tanítványok, hogy fontos lenne pozíciókat szerezniük. „Az igehirdetések a történet negatívumaira szoktak koncentrálni, én azonban a pozitívumokat is kiemelném.”

Az első ilyen tanulság az esperes szerint, hogy a legbagatellebb ügyünkkel is Isten elé járulhatunk. „A tanítványok önzőségét nem kérdőjelezem meg, de fontos momentum, hogy nem kellett megjátszani magukat. Jézus az, aki elsőként kérdez, kimondatja velük a vágyukat: »Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek?« Akkor változhat meg az életünk, ha meg tudjuk fogalmazni, amit akarunk. Előbb mondjuk ki, utána elbeszélgethetünk róla, megvizsgálva azt is, hogy vajon ez jó vagy rossz kívánság-e.”

Második tanulság, hogy az ember félreérti, nem érti az Istent. „Nemcsak a túlvilág, de a földi életünk sem olyan, mint amilyennek gondoljuk. Ezért a kívánság kimondatása után Jézus hozzáfog lelkük gyógyításához. Figyelmeztet minket, hogy inkább arra legyen gondunk, amit itt, a földi létben kell tennünk. Itt van a küldetés, itt van a feladat, földi helyünket kell tehát megtalálni. Jézus sokszor józanít így ki bennünket.”

Harmadik tanulság, hogy Jézus jelzi: ő jelen van, és többet tett értünk, mint amennyit mi lennénk képesek érte tenni. „Bármibe kezdjünk nélküle, abból csak károkozás lehet. De Jézus ott van velünk mindig, akkor is, amikor csak az élet fonákját látjuk. Jó, ha utólag is visszanézünk életünk korábbi szakaszaira, és ezáltal megértjük, amit akkor még nem értettünk meg.”

Pontról pontra haladva
Az ülésen a helyben szolgáló lelkipásztorok röviden bemutatták a körzetüket, és beszéltek nehézségeikről. Mohács például 1977 óta társegyházközség Kölkeddel együtt, és bár volt olyan év, amikor Mohácson több keresztelőt tartottak, mint temetést, a térségre leginkább az elöregedés jellemző. Ezt a tendenciát még az sem tudja megállítani, hogy folyamatosan érkeznek fiatalok a gyülekezetekbe. Több településen intézményfenntartó is az egyház, van a körzetben hajléktalanszálló, bentlakásos otthon, iskola és óvoda, de például Dunaszekcsőn egyre több szülő viszi más településre iskolába a gyerekét. Bólyon az önfenntartást segíti, hogy a lelkész saját ingatlanban lakik, a parókia épületében pedig két üzlet működik, ebből van bevétele az egyházközségnek. Szó esett még egy korábban államosított iskolában kialakított lakások megvásárlásáról, valamint a kölkedi konferenciaközpont felújításának szükségességéről.

Zajlik már az állapotfelmérés folyamata, eddig 28 templomot sikerült felmérni, és ez a folyamat várhatóan októberben ér a végére. Veres Sándor dunamelléki főgondnok felvázolta a helyi ingatlanállomány helyzetét, és végigvette, meglátása szerint melyik milyen jellegű felújításra szorul. A munkálatok irányítására külön műszaki csapatot érdemes felállítani, akár a felmérést végző építészre támaszkodva, aki „nemcsak falakat lát, de embereket is”. A társegyházközségek parókiáinak és melléképületeinek jelentős része régi parasztházakból került kialakításra, ezért általában hasonló problémákkal küszködnek, olykor csak a beavatkozás szükségességének a mértéke eltérő. Elhangzott, hogy a gyülekezetépítési szempontokat mindenhol szem előtt kell tartani, amikor egy-egy ingatlan sorsáról születik döntés. Idén év végéig el kell dönteni, hogy mit milyen célra szeretnének az egyházközségek hasznosítani.

A gyülekezetgondozó központok kapcsán elhangzott: a szigetvári központ élére már megtalálták az ott szolgálatba álló lelkészházaspárt. „Az egyházmegye lelkészi és gondnoki karának fontos megértetni és elfogadtatni, hogy miért van erre a szerkezeti változásra szükség” – mondta Balog Zoltán.
„Egyetlen nagyobb és sok kicsi egyházközség helyett ebben a rendszerben mindenki egyenrangú lesz.” Hozzátette: még vita zajlik arról, hogy kell-e ehhez új jogi formát alkotni, de ha ezt eldöntjük, akkor a Baranyában bevezetett modell minta lehet más egyházmegyéknek is. A püspök szerint a Zsinat részéről nyitottságot tapasztalt ezügyben. Körzeti találkozókon, csendesnapokon is lehetőséget akarnak teremteni mindezek megbeszélésére.

A hitoktatás kérdése kapcsán a püspök leszögezte: olyan körülményeket kell teremteni, hogy a lelkészeknek ne kelljen csak azért hittanórát vállalniuk, hogy jövedelemkiegészítéshez jussanak. Ideálisnak tartaná, ha egy lelkésznek legfeljebb négy hittanórát kellene tartania egy héten, a többit pedig hitoktatókra tudná bízni. Mivel a hitoktatásra fordítható összeg nőni fog, ez a hitoktatói státusz megerősödéséhez vezethet.

Szloboda József esperes részletesen beszámolt a tulajdonviszonyok helyzetéről. Elmondta, hogy a tulajdoni lapok kilencven százaléka már beérkezett, ezekből kiderült, hogy több esetben tisztázni kell még, kik a tulajdonosok, és rendezni kell a tulajdonviszonyokat, egyes esetekben felekezetközi megállapodásokkal. A baranyai biztosításokat határidővel nézik át, szeptemberben pedig baranyai gondnoki értekezletet is tartanak.

Az ülésen a cigánymisszió ügyéről is esett szó. A dunamelléki püspök ismét leszögezte, hogy a kérdést elsősorban nem gyülekezeti, hanem térségi szinten kell kezelni, ez a Református Szeretetszolgálat munkája lesz. Érdemes az egyházmegyében jobban kihasználni a kistérségi és faluprogram állami pályázatait.

Lelki változások
A hat körzetből már háromban sikerült kihelyezett üléseket tartani. De vajon a munkában is félúton jár már a Baranyai Programtanács? – kérdeztük Balog Zoltán püspököt.
„Remélem, hogy már inkább a kétharmadnál tartunk” – válaszolta.
„Nemrég találkoztunk, amikor az egyházkerület elnöksége az összes lelkipásztort meghívta Balatonszárszóra két napra. Ennek a legfontosabb célja az volt, hogy tudjunk egymással szóba állni, az Ige üzenetére együtt figyelni és együtt imádkozni. Csak így tud a lelki közösség Baranyában is újjáéledni.”

Úgy látja, akkor fognak továbbra is jó ütemben haladni, ha a baranyaiak átélik ennek fontosságát, és egymás segítségével tudnak szolgálni. „Ebben a folyamatban a szárszói lelki hétvége jelentős mérföldkő volt. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szervezeti, gazdasági, adminisztratív és egyéb ügyek mellett a Baranyai Programtanácsnak az is célja, hogy segítse közösséggé kovácsolni a baranyai testvéreket. Erre nemcsak a külön ennek szentelt alkalmakon kell figyelnünk, de a kihelyezett ülések során is.”

Korábbi cikkeink a témában:

Elengedés és megújulás Baranyában
Hamarosan megalakul a Baranyai Programtanács, amely közösen készíti elő és koordinálja az egyházi élet és a misszió meglévő és új formáinak kimunkálását a számos nehézséggel küzdő egyházmegyében. Miként lehet egy konfliktushelyzetből összefogás, és mi vár megvalósításra? Balog Zoltán dunamelléki püspököt kérdeztük.

Gyülekezetgondozás Baranyában
Megtartotta alakuló ülését a Baranyai Programtanács, amely a Baranyai Református Egyházmegye strukturális, hivatásbeli, gazdasági és missziós változásait kívánja előmozdítani. Az egyházkerületi, egyházmegyei vezetők és a megjelent baranyai lelkipásztorok a szigetvári református templomban gyűltek össze, hogy ötleteikkel, javaslataikkal és a területi tendenciák bemutatásával segítsék a jelenleg ideiglenes vezető testület által irányított baranyai egyházmegye megújulását.

Barna Bálint
Képek: Füle Tamás