Papp Attila a kecskeméti református gyülekezet tagja, gyermekkora óta hitvalló református, jelenleg a kecskeméti gyülekezet honlapjának, Facebook- és Instagram-oldalának, az egyházközséghez tartozó iskolák weboldalainak szerkesztője. Mint mondta, egész életében vonzódott a médiatartalmakhoz, szívesen készít képeket, videókat, kritikus szemmel figyeli a mindennapi internetes kommunikációt. Megkérdeztük, miért tartja fontosnak, hogy a gyülekezetek jelen legyenek a közösségi médiában, mi a jó tartalom és forma, hol találjuk meg az egyensúlyt, milyen tapasztalatai vannak az egyházi médiáról.

Kapcsolódási pontok
Ha Attilát érdekli valami, először a Facebookon keres rá, esetleg a keresőoldalakon. Ha rátalál egy gyülekezet oldalára, megkeresi a lelki alkalmakat, érdekli, hogy ki a lelkész, milyen egyéb programokat szerveznek, megoszthatók-e az istentiszteletek. De szükséges-e a honlapon túl a Facebook és az Instagram használata egy gyülekezet életében?

„A közösségi oldalak kapcsolódási pontok az emberekhez, sokakat megszólíthatunk velük. Akik rendszeresen látogatják honlapunkat, nem feltétlenül vannak jelen a Facebookon vagy az Instagramon, de ugyanez érvényes fordítva is. Ezért is fontos, hogy ezeken a felületeken is jelen legyünk. Tim Keller azt mondta: tudom, hogy heti egy istentisztelet nem szorítja ki azt a hatalmas online tartalmat, amely az embereket éri nap mint nap, ezért hígítanunk kell azt, ami nem Krisztusra mutat. Nem letámadnunk kell az embereket a hitünkkel, hanem kapcsolatba kell lépni velük.”

Attila példát is mondott: felmerült ötletként, hogy konfirmációkor az idősebb gyülekezeti tagok küldjék be egykori konfirmációs fényképüket, meséljék el, mikor és hol tettek fogadalmat, milyen volt akkor az életük, hogyan élték meg ezt a fontos eseményt.

A jó és értékes tartalom
A gyülekezeti honlapokkal kapcsolatos tapasztalatait is megosztotta. „Számomra példaértékűek a gyulai és nyíregyházi gyülekezetek honlapjai, ezek színvonalasak, a tartalmakat folyamatosan frissítik. Hogy ez megvalósuljon, szerkesztőkre, aktív szolgálókra van szükség. Érdemes megfigyelni a nem történelmi keresztyén egyházak aktivitását az online világban, tudok arról, hogy az egyik ilyen gyülekezetben negyvenfős csapat felel a technikai háttérért. Minden alkalomról készítenek képeket, élő közvetítést biztosítanak tolmáccsal, nagyon jó képeket töltenek fel az Instagramra. Önmagában nem a hatalmas médiaanyag a lényeg, hanem a jó és értékes tartalom. Ezért nem kizárólagos feltétel az online jelenlét, de nagyon fontos eszközként kell rá tekintenünk.”

„A világnak látnia kell, hogy mi is emberek vagyunk”
A kapcsolatteremtésnek sok dimenziója lehet Attila szerint, erre példa a lelkész válaszol fül. „Olyan kérdések merültek fel a régebbi honlapunkon, hogy az evolúció összeegyeztethető-e a Bibliával, hogyan szaporodott el az élet a Földön, mit jelent az eleve elrendelés, szembeáll-e a tudomány Isten létezésével, hiteles-e a Biblia. Szükség van ilyen felületre, mert az embereket ezek a kérdések foglalkoztatják, válaszokat keresnek és várnak, amelyeket nem biztos, hogy igehirdetés formájában kapnak meg. Apró kapcsolódási pontokra is szükség van, a világnak látnia kell, hogy mi is emberek vagyunk, örömökkel, vágyakkal, elbotlásokkal, humoros vagy szomorú történetekkel.”

Ahol a Szentlélek munkálkodik
A jó tartalom egyik fontos szempontja az embereket megszólító, érvényes igehirdetés, ha ez adott, a forma, a külsőségek másodlagossá, de nem jelentéktelenné válnak. „Ilyenkor a gyülekezet tapasztalja, hogy a Szentlélek munkálkodik, mert nem gátolják Őt ebben. Sokkal könnyebb áldott közösségről médiatartalmat készíteni, mint a nem vonzót kiszínezni az egyháztól idegenek számára. Itt, Kecskeméten mind a tartalomban, mind a formában igyekszünk utat mutatni más gyülekezeteknek.”

Ez az útmutatás, a példaértékű munka számokban is megmutatkozik. „A tanévben keddenként tartanak áhítatokat a templomban a gimnazistáknak, előfordul, hogy maguk a diákok szolgálnak, akiket előzőleg felkészít Vincze Árpád; ezeket rendszeresen felvettük videóra. Az egyik kislány bizonyságtételét a 777 nevű blog is megosztotta, amely az egyik legolvasottabb keresztyén oldal, a videót eddig több mint másfélezren tekintették meg.”

„Másik példa, amikor hatszázötven diák énekelte a 25. zsoltárt a főtéren, az erről készült videót a polgármester asszony is megosztotta. A Facebookon jelenleg több mint 2300 követőnk van, az Instagram-oldalunkat több mint kétszázan követik. A házasság hetében Tim Keller egy könyvéből emeltem ki részleteket, amelyeket felolvastattam lelkészeinkkel, ezekből rövidebb videók készültek, ezeket is sokan megnézték.”

A megfelelő kontextus megtalálása
A jó gyülekezeti honlap egyszerre kommunikál a belső közösséggel, és missziós felületként is szolgál, amely megszólítja az Istentől, egyháztól távol állókat. „Azt a gondolkodást kell megváltoztatnunk, hogy hinni csak a templomban kell. Ebben segítség, ha megértjük, hogy kik jönnek be a templomba. Kodály városához nagyon passzol a komolyzene, ugyanezt már nehéz elmondani egy kistelepülésre, ez a honlapra is igaz. Ha egy gyülekezet tele van olimpikonokkal, akkor értelemszerűen az olimpiai ötkarikát kell kitenni a honlapra, ezzel is jelezzük a közösség milyenségét.”

Nem biztos, hogy minden közösség ennyire sajátos arcot mutat, ezért a közös pont Jézus Krisztus személye kell, hogy legyen. „Krisztus nem szövegkörnyezet vagy értelmezési tartomány, hanem maga az élő evangélium, valójában Ő a jó és érvényes tartalom, ehhez sem hozzáadni sem elvenni nem szabad. Hogy az evangéliumot hogyan kommunikáljuk, a forma kérdését érinti. Vallom, hogy mi, reformátusok nem jó kontextusban vagyunk, nem merünk modernek lenni, ami nem értékvesztést jelentene, hanem minőségi formát és „tálalást”.

Az evangéliumhoz ragaszkodva
A beszélgetés végén elmondta, a történelmi egyházak jövője attól függ, mennyire ragaszkodnak Krisztushoz, és mennyire aknázzák ki a média által nyújtott lehetőségeket. „Nem engedhetünk az evangéliumból, mert összedől, amit eddig építettünk. Nem véletlenül vagyunk Krisztus katonái, ez igaz a médiára is. A forma nagyon fontos, de nem tudja pótolni a tartalmi hiányosságokat. Ha a tartalom felszínes, akkor az emberek átverve érzik magukat. Ekkor elveszítjük az emberek bizalmát, és más közösségeket keresnek majd. A hiteles tartalom önmagában képes bevonzani egyháztól idegen embereket, a közösségi médiában is krisztusinak kell lennünk. Ebben segíthet a megfelelő forma megtalálása, amely kiegészíti a tartalmat. Bátrak kell legyünk, személyesek, hitelesek, megszólíthatók, akik érvényes válaszokat tudnak adni a huszonegyedik századi embernek.”

Képek: Somogyi Csaba, krek.hu