„Számomra csak egy ember létezik: Jézus. Jézus létezik, és ő létezik mindazokban, akik benne és általa léteznek. Azért írok, mert jobban, pontosabban ki akarom fejezni az azonosságot Jézussal bennem és másokban. Fütyülök rá, hogy hányan olvassák, vagy hányan nem olvassák a verseimet. Egyetlen célom: egy fokkal közelebb hozni a jóakaratú, érzékeny olvasót ehhez az azonossághoz, a Jézussal való egységhez."
Weöres Sándor
Kálvin-év könyvekben
500 éve született Kálvin, a francia származású genfi reformátor. Ez az évforduló komoly feladat elé állítja a református egyházakat világszerte, így a magyar reformátusokat is.
A "helvét" reformáció nyomán született protestáns felekezetek ugyanis nem szívesen alkalmazzák magukra a "kálvinista" jelzőt, amit inkább ellenfeleiknek köszönhetnek.
A 2009-es Kálvin-év, sőt a magyar reformátusok számára 2014-ig, halálának 450. évfordulójáig tartó Kálvin-évek sok lehetőséget teremtenek arra, hogy a reformátusok újra felfedezzék, újraolvassák Kálvint, keressék teológiájának, egyház- és társadalomformáló életművének jelenlétét a mában. Kálvin azonban nem csak a reformátusok számára aktuális: a reformátor hatása a protestantizmus egészében kimutatható, teológiája pedig a katolicizmus és az ortodoxia számára is adhat és ad is impulzusokat.
A Kálvin-évek magyarországi megnyitójára hét kötet jelent meg - mondja Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója. Ilyen a Fazakas Sándor által szerkesztett Kálvin időszerűsége, amelyben mai magyar tanulmányok dolgozzák fel a reformátor életművét, magyarországi hatását, aktualitását, vagy Eberhard Busch: Református. Egy felekezet arculata című könyve, amely a nemzetközi összefüggésekbe helyezi a magyar Kálvin-évfordulókat, valamint Kálvin boldogmondásokról szóló igehirdetéseinek új kiadása (Kik a boldogok?). A további tervek leginkább Kálvin műveinek (elsősorban újszövetségi kommentárjainak) kiadását vagy (több kommentár és az Institutio esetében) újra kiadását tűzték ki célul. Olvasni tehát van és lesz mit a Kálvin-évforduló(k) idején.