A hálaadásról beszélt ünnepi igehirdetésében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a balassagyarmati református templomban tartott lelkészbeiktató istentiszteleten 2022. szeptember 25-én, vasárnap.
Az egyházvezető a Korinthusiakhoz írt második levél 8. részének 16. versétől olvasta fel Isten Igéjét. Mint mondta, a legnemesebb hálaadás az, amikor valakinek a szolgálatáért lehet hálát adni – így az ünneplő gyülekezet lelkipásztoráért, aki továbbviszi családi örökségét, az evangélium hirdetését. A keresztyén hitet leginkább a helyi közösségben lehet megélni, Isten igéje ugyanis hitből hitbe adódik tovább – emlékeztetett az igehirdető. Identitásunk is ahhoz a helyhez kötődik, ahová a Krisztus-test tagjaként épültünk be – magyarázta. Végül a felolvasott Ige alapján arra hívta a balassagyarmati reformátusokat: tanúsítsanak szeretetet elöljáróik iránt, mert erre – Jézus Krisztus szeretetére – épül a gyülekezet közössége.

A beiktatás szolgálatát Nyilas Zoltán északpesti esperes végezte, aki átadta az egyházközség kulcsát és pecsétjét Molnár Ambrusnak, a gyülekezet lelkipásztorának. Ahogy az istentiszteleten többször is elhangzott: jó értelemben vett családi vállalkozásként is lehet értelmezni a Molnár család szolgálatát a Nógrád megyei egyházközségben és szórványaiban. Molnár Zsigmond korábbi lelkipásztor halálát követően feleségét, az addig beosztott lelkészként szolgáló Molnárné Tóth Erzsébetet választotta meg lelkipásztorának a balassagyarmati református gyülekezet. Mellette szolgált beosztott lelkészként fia, Molnár Ambrus, akit édesanyja nyugdíjba vonulása után hívtak meg teljes lelkészi állásba. Most húga, Molnár Melinda szolgál mellette beosztott lelkészként.

A gyülekezet jól ismeri beiktatott lelkipásztorát, aki testvéreivel együtt már lelkészgyermekként is sokat segített szüleinek, majd édesanyjának is. „Istentől kapott talentumával, bölcsességével, a tanulmányai útján megszerzett tudással végzi köztetek a szolgálatot. Ide kerülésünk óta imádkozunk ébredésért, hűséges gyülekezeti tagokért, szolgálattevőkért, és ezután is folytatjuk az imádságot, hogy Ambrus és Melinda is az Úrnak tetsző módon tölthessék be szolgálatukat” – mondta köszöntőjében Molnárné Tóth Erzsébet nyugdíjas lelkipásztor

„Balassagyarmat végvár a református egyházban, hiszen bár a református felekezet a második legnagyobb keresztyén felekezet hazánkban, ez Nógrád megyében nem mondható el: ezen a vidéken Diósjenőn kívül kicsiny gyülekezetekben van jelen a református egyház. Mégis, ennek a gyülekezetnek a tagjai mindig nagyon meghatározó tagjai voltak a város közösségének, utcák sora van elnevezve róluk. Amikor a református gyülekezet erős, akkor a város is erős, biztosítva van jóléte” – mondta köszöntőjében Csach Gábor balassagyarmati polgármester.

A beiktatott lelkipásztort köszöntötte Balla Mihály országgyűlési képviselő is. Simon Balázs presbiter a gyülekezet szórványainak nevében, Márkus Tamás András református lelkész pedig a barátok és az Evangelikál Csoport Egyesület nevében mondott köszöntőt. Fekete Zsolt balassagyarmati presbiter nemcsak az anyagyülekezet, de a fehérgyarmati testvérgyülekezet köszöntését is tolmácsolta.

A frissen beiktatott lelkipásztor, Molnár Ambrus teológiai nézőpontból értékelte az ünnepi alkalmat. Mint mondta, a lelkészbeiktatás Isten örökkévalóságáról szól.
„A mai nap arról az evangéliumról szól, amely ebbe az örökkévalóságba hív bennünket Krisztus munkája nyomán. Arról az evangéliumról, amely közösséget teremt. Olyan közösséget, amelyben szükség van tanítókra, lelkészekre, szükség van presbiterekre, munkatársakra, egyházi rendre és hierarchiákra, esperesekre és püspökökre, hitvallásokra, egyházfegyelemre, szükség van testvérekre azért, hogy az örökkévalóság ne elérhetetlen másik dimenzió legyen, hanem az evangéliumon, Krisztus helyettes áldozatán keresztül élő valóság legyen mindannyiunk életében. És legfőképpen azoknak az embereknek az életében, akik ezt még nem ismerik vagy úgy gondolják, hogy nincs rá szükségük. Mi azért vagyunk itt Balassagyarmaton, én így vagyok ebben a szolgálatban – és köszönöm a biztatásokat, amelyek ebben az irányban erősítenek meg bennünket –, hogy az evangélium hangozzon, az isteni meghívás történjen, először is szavakon keresztül, Isten igazságát hirdetve, ezt követően pedig tetteken, cselekvő szereteten keresztül a hétköznapokban. Az Isten igazsága változhatatlan, örök kijelentés, amely formál engem is. Azért állíttattam ide, hogy ezt az igazságot képviseljem, erről tegyek bizonyságot a templomban és a templom falain kívül is. Hálát adok azért, hogy vannak szolgatársak, kollégák, elöljárók, akik segítenek, hogy együtt menjünk előre közös célunk felé.”

Képek: Balga Péter