„Számomra csak egy ember létezik: Jézus. Jézus létezik, és ő létezik mindazokban, akik benne és általa léteznek. Azért írok, mert jobban, pontosabban ki akarom fejezni az azonosságot Jézussal bennem és másokban. Fütyülök rá, hogy hányan olvassák, vagy hányan nem olvassák a verseimet. Egyetlen célom: egy fokkal közelebb hozni a jóakaratú, érzékeny olvasót ehhez az azonossághoz, a Jézussal való egységhez."
Weöres Sándor
Keresztén, Keresztény, Keresztyén...
Szilády Zoltán, a jeles föld- és természetrajztudós. gondolt merészet és nagyot, azt a merészet és nagyot, hogy áthidalja a keresztény és keresztyén szók írása közötti szakadékot...
...és Bulgária című nagy monografiájában mellőzi mind a keresztény, mind a keresztyén szót és helyettük a keresztén szót használja, valahányszor - amint ő mondja (472. lap) - a szeretet vallását akarja megjelölni. Azt hiszem, Szilády Zoltán keservesen csalódni fog jóakaró, de szerfölött naiv vállalkozásával. - Szilády a keresztén írásmóddal a botrányt okozó, jobban mondva a helyét nem találó y-t akarja kiküszöbölni, amelyet a katolikusok csakis a szó végén, az n után, a protestánsok csakis a szó közepén, a t után tartanak helyénvalónak.
Meg vagyok győződve, hogy ezt az írásmódot éppen úgy visszautasítják a katolikusok, mint ahogy nem fogadják el a protestánsok. A katolikusok nem azért tartoznak az egyedül üdvözítő egyház kebelébe, hogy bármin is változtassanak, amit egyházi felsőbbségük megállapított, ha az csupán helyesírási kérdés is. Ők ragaszkodni fognak a dogmatikus felfogásból megrögzített keresztényhez, hiszen ettől régi nagy papjaiknak, Telegdi Miklósnak, Pázmány Péternek, Káldi Györgynek az ellenkező példája (ezek ugyanis keresztyént írtak) sem térítette el őket. A protestánsok pedig már csak azért is idegenkedni fognak a kereszténtől, mert ez az írásmód még kevésbé mutat rá a christianusra, amely szóból ered igazán a keresztyén.
Szilády, ha mereven ragaszkodni fog a maga ötletéhez, csak annyit fog elérni, mint körülbelül száz évvel ezelőtt Fáy András a magyar protestánsok egyesítésére célzó hatalmas tervével. Tudniillik néhány református és evangélikus egyház egyesült, de a többség távoltartotta magát az uniótól és így történt, hogy a XIX. század közepén a református és evangélikus egyházon kívül volt egy ideig még egy harmadik egyház, az egyesült protestáns egyház is. Szóval a Szilády keresztén-je mellett okvetlenül fennmarad a keresztény és a keresztyén írásmód is, a magyar helyesírási egység nagyobb dicsőségére!
Szilády pedig a maga esetén fogja tapasztalni azt az igazságot, amelyet akár a vallás-, akár a politikai történet százszor meg százszor bebizonyított, tudniillik hogy könnyebb kettőből hármat, mint egyet csinálni.
1932. június
Forrás: Történelem jelenidőben (huszadikszazad.hu)