Első alkalommal rendezték meg ezt a rendhagyó rendezvényt, a cél pedig annak elérése, hogy a hazai közbeszédben minél inkább teret nyerjen a keresztény szemlélet szóhasználatának és érvkészletének megjelenítése.

A nap megnyitóján az esemény szervezői, az ÉRME Üzleti Hálózat, a KETEG (Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban), a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) képviselői és Pál Feri köszöntötték a résztvevőket.

Megnyitójában Tóth József, az ÉRME Üzleti Hálózat elnöke, az esemény kezdeményezője és főszervezője elmondta, az a tudás, amivel a Közjó Műhelyen résztvevő több mint 100 keresztény szakember rendelkezik, hatalmas társadalmi érték, ha ezt a mai nap folyamán és a későbbiekben össze tudjuk tenni, az olyan szimbolikus tőkeérték, mely képes hatni a társadalomra. A Közjó Műhely az első állomása egy olyan hosszútávú, 3-5 éves programnak, melynek célja, hogy a keresztény értelmiségiek közös szaktudását, üzeneteit eljuttassák a társadalom különböző szféráiba.

Ph.D Dr. Baritz Sarolta Laura OP, Domonkos-rendi nővér, közgazdász, a KETEG képzés vezetője beszédében a közjó fogalmának különböző értelmezéseit járta körül.

Az egyház társadalmi tanításának is egyik alapja a közjó, melyet úgy definiál, mint emberi kiteljesedés egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ez a boldogság egy más típusú – nem hedonista – megragadása, mely szerint a boldogság fő célja egy célkitűzés – akár az Istennel való kapcsolat, vagy családfenntartás, vagy egy alkotás létrehozása, és miközben ezt a célt dinamikus módon, tevékenyen, valamilyen magatartással érjük el, aközben kiteljesedünk, értékekben gyarapodunk, ez adja meg a boldogságunkat. Ebben a folyamatban végigmegyünk egy értékhierarchián, melynek alján az anyagi, tetején az erkölcsi javak állnak, melyekre mind szükség van a közjó létrehozásához. A boldogság másik tengelye a kiteljesedés mellett, a kapcsolatok, az Én-Te egyenrangú, tiszteletteljes viszonyok, hogy együttműködve valósítsuk meg a közjót.

Pál Feri atya többek között arról beszélt, ha közösségben, egységben akarunk együtt gondolkozni, akkor fel kell ismernünk, hogy a társadalom, a család, az egyház, vagy más csoport élő rendszer, ahol senki sem birtokolja egyedüliként az igazságot, hanem mindenki hozzátesz valamit. Nem birtokoljuk a teljes igazságot, de el kell fogadnunk egymást, azt, hogy az igazság különböző színeit, formáit hordozzuk és közösen képviseljük az igazságot. Akkor tudunk hatékonyan működni, ha az alkalmazkodás, az önkifejezés és az önérvényesítés is értékként tűnik fel számomra. És a problémák akkor kezdenek el sokasodni, ha valaki eldönti, hogy melyik a jó.

Dr. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szükségünk van közös bizalomra, annak az élménynek az átélésére, hogy a hasonló a hasonlónak örül, hogy meg tudjuk egymással osztani gondolatainkat, hiszen ez a bizalom termi meg ennek a mai műhelynek és a jövőbeli munkának is a gyümölcseit.

A műhelymunka 10 különböző csoportban zajlott, ezek voltak a Szellemi, lelki javak – szekuláris világ, Hagyomány – szabadság, Testi-lelki egészség, Technológia – környezetvédelem, Kultúra – elidegenedés, Ifjúság – fejlődés, Közösség, közélet – individualizmus, Fejlődés – gondolkodás, Párkapcsolat – család, Anyagi javak – emberi értékek. A nap folyamán a résztvevők a szakterületüknek megfelelő tematikus csoportban vehetettek részt a beszélgetésben, majd a nap végén az egyes csoportok tagjai összefoglalták a tapasztalatcsere, műhelymunka során elhangzott tétel mondatokat, főbb üzeneteket. A szervezők célja ezeknek a főbb üzeneteknek, tanításoknak az összefoglalása, közzététele.

Képek: Dabóczy Gergely