„Két éve keressük együtt az új utakat Baranyában, s igyekszünk elfogadtatni a változásokat. Jó döntéseket hozni a vezetői munka egy részét jelenti csak. Az igazi feladat ezeket elfogadtatni azokkal, akikre vonatkozik, hogy tudjanak vele azonosulni, s korrigálni, ha szükséges” – fogalmazott portálunknak évindító interjújában Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Ennek a közös útkeresésnek volt az összegzése az a baranyai találkozó, amelyre 2023. február 11-én, szombaton került sor a Pécsi Református Kollégium épületében, és amelyen a Baranyai Programtanács a lelkipásztorokkal közösen tekintette át, hogy hol és merre tartanak ezen az úton.



Elsődleges feladatunk
Az eseményt megnyitó áhítaton Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző hirdetett igét Ézsaiás próféta könyve 55. fejezetének 6. vese alapján, amely így szól hozzánk: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van!” A prédikáció Isten közelségének lehetőségére és az abból fakadó felelősségünkre hívta fel figyelmünket. „Sokszor, amikor küszködünk, amikor sok mindent szeretnénk megérteni, megvalósítani, nem hívjuk segítségül az Urat, hiába szorulnánk a segítségére. Pedig semmi se megy magától, mindig függünk Istentől” – fogalmazott Somogyi Péter, aki szerint elsődleges feladatunk, hogy keressük az Urat.

Ez a keresés nem túlzó kegyesség, hanem az igazi kapcsolat lényege. „Ne azt keressük, mit tudunk adni ebben a kapcsolatban, hanem azt, hogy igazán jelen tudjunk lenni benne!” Hozzátette: az Ige figyelmeztet arra, hogy addig kereshetjük ezt, amíg megtalálható. Ebben az amígban benne van az a bátorítás is, hogy az Úr most közel van, és még segítségül hívhatjuk. „Isten közelsége felelőssé tesz minket, hogy éljünk a lehetőséggel. Ézsaiás próféta szerint Isten népe nem élt ezzel a lehetőséggel, nem hívta segítségül Őt, sőt, dacolt vele. És Te? Te megragadod-e Őt? Ezt a kérdést kell feltennünk magunknak. Keressük Őt, éljünk a lehetőséggel, és legyen a Vele való kapcsolat életünk áldott alapja!”



Amit kaptunk
Mi történt az elmúlt két évben? – ezzel a címmel összegezte az elért eredményeket Szloboda József, a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese, akit a jelenlegi átmeneti időszakban azzal bíztak meg, hogy vegye kézbe a Baranyai Református Egyházmegye ügyeit is. Az esperes beszédét annak számbavételével kezdte, hogy mit adott Isten Baranyának: Balog Zoltán személyében olyan püspököt, aki nyitott szívvel áll az egyházmegyéhez, Veres Sándor személyében olyan főgondnokot, aki nemcsak építkezéseket, de lelkeket is mozgásba hozott, és Bereczky Ildikó személyében olyan lelkipásztort, aki tapasztalataival elő tudta mozdítani a baranyai lelkészek ügyeit. Emellett köszönet illeti sok más testvérünket is, aki tette és teszi a dolgát Baranyában – tette hozzá az esperes.

Szloboda József kifejtette: elsőként az adminisztrációt kellett rendbe szedniük, emellett tizenegy gyülekezetnek kellett rendezni a jogi státuszát. Hosszú tárgyalásokat folytattak a kormányhivatallal és a megyei földhivatal vezetésével a telekkönyvek rendbetétele érdekében. Nyolc helyettesként szolgáló lelkipásztor ügyét kellett rendezni; részben megválasztották őket, részben gondozott egyházközséggé alakultak ezek a gyülekezetek. A Budapest-Északi Református Egyházmegye átvállalta, hogy könyvelőt fizet a baranyai egyházközségek adminisztrációjának támogatása érdekében, emellett 13 millió forint vissza nem térítendő támogatást is nyújtott a Baranyai Református Egyházmegye számára.

Az elmúlt időszakban kilenc gondozó és egy új missziói egyházközség indulhatott el Baranyában, emellett több fiatal lelkipásztor is szolgálatba állhatott – számolt be az esperes. „Ezalatt huszonnégy gyülekezetet kerestem fel, van, ahol többször is jártam. Tizenkétszer szolgáltam egyházi alkalmon. Mohácson közös reformációs istentiszteletet tartottunk. Hetente átlagosan húsz-harminc telefonos ügyintézést bonyolítottam le, gyakran személyesen is Baranyába utaztam tárgyalni” – sorolta Szloboda József. Hozzátette: lezárult a drávafoki projekt, és elindították a siklósi, a zengővárkonyi és a hidasi iskolák átvételét, amelyek szeptembertől a Pécsi Református Kollégium részeiként működhetnek majd.

Az elmúlt évben három előadót választottak meg Baranya számára, és minden hónapban tartottak lelkészértekezleteket. „Előttünk áll még a gyülekezetek területi beosztása, jó lenne ezt idén befejezni. Újra kellene indítani a missziói alkalmakat és a kanonika vizitációt. Szeretnénk bekapcsolódni az ökumenikus egyetemi missziós kezdeményezésekbe is. Szükség lenne újabb missziói egyházközségek alapítására, mert vannak közösségek, amelyek megértek erre, csak lelkipásztort kell találni számukra” – hangzott el a feladatok kapcsán. Szeretnék újraindítani az egyházmegyei tanácsot, ha nem is döntési, de tanácskozási joggal. Az esperes várja, hogy a lelkészkörök jelöljenek bele tagokat.

Szloboda József annak összegzésével fejezte be beszédét, hogy személyesen ő mit kapott Baranyától. „Elsősorban azt, hogy betekinthettem testvérmegyénk életébe, amelyről korábban csak a mátraházi találkozásokon értesülhettem. Sokakat megismerhettem, sokakkal beszélgethettem. Jó volt rálátni mindarra, amin dolgoztok, amit terveztek. Sokat kaptam tőletek ezekben a találkozásokban. Köszönöm a közös alkalmakat! Számomra külön öröm volt a közös adventi asztal mellett nemcsak problémákról beszélni, hanem ünnepben együtt lenni. Végül ne feledjük: egyedül Istené a dicsőség!”



Lelki, egyházszervezeti és vezetői megújulás
„Fontos, hogy ne csak azt lássuk, mi minden történt és történik Baranyában, de azt is tisztázzuk, hogy mi volt a célja mindennek, mert az okok általában esetlegesek” – mondta beszédében Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök. „Három területre osztanám fel mindazt, ami történt. Az egyik a lelki megújulás, a másik az egyházszervezési kérdések rendbetétele, a harmadik pedig annak a vezetési válságnak a kezelése, amelybe nagyjából két évvel ezelőtt került az egyházmegye.” Ezek a területek azonban hosszú távon össze is kapcsolódnak egymással.

„A lelki megújulás lényege így hangzik: közelebb ahhoz a krisztusi elhíváshoz, amelyet nemcsak külön-külön kaptuk, hanem együtt, közösségileg is” – fogalmazott az egyházvezető. Mint mondta, a lelki munka hatékonysága leginkább azokban az evangéliumi találkozásokban mérhető, amelyekből új tanítványság fakad és régiek újulnak meg. Ezekben a lelki találkozásokban a korábbinál erősebb és nyilvánvalóbb jelenlétre van szükség. A püspök szerint, ha az egyházmegyében nem a lelki megújulás ügyéből indultak volna ki, hanem a jogi helyzetből, akkor nem találtak volna két év alatt kiutat. Ennek tanulságai túlmutatnak Baranyán is. „Mindenütt szükség van a lelki megújulásra, de abból lesz egyházi megújulás, ha ez nemcsak személyes szinten megy végbe, hanem a közösségeink szintjén is.”



Azzal, hogy a gondozó gyülekezeteket állították az egyházszervezés középpontjába, szeretnének nagyobb teret adni a lokális szerveződések érvényesülésének is. Emiatt az új egyházszervezési struktúra nemcsak jogi értelemben hozhat változást. „Ez az év a lelkipásztori hivatás éve egész egyházunkban. Ennek kapcsán fontos kiemelnünk, hogy a hivatásmegerősítésben a lelki megújulás mellett az anyagi stabilitás is fontos szerephez jut.” Kifejtette: a lelkészi jövedelemkiegészítés bele fog számítani a nyugdíjalapba, ez évente 30 százalékkal több nyugdíjat jelent majd. A hittanoktatási támogatással és egy esetleges pedagógus-béremeléssel együtt ez két év alatt jelentősen megnövelheti a hittanoktatói fizetéseket. A püspök azt is megemlítette, hogy Dunamelléki Református Egyházkerület 180 millió forinttal járul hozzá a baranyai beruházásokhoz.

A vezetői válság kapcsán Balog Zoltán úgy véli, mostanra megérett a helyzet arra, hogy közösen meghatározzák az egyházmegyei választás menetrendjét. „Jogi szempontból ott indítanánk el az órát, ahol leállítottuk” – fogalmazott. Ehhez elsőként az új egyházközségi rendszer szavazati számértékét kell jóváhagyni a Budapest-Északi Református Egyházmegye közgyűlésén, utána össze lehet hívni a baranyai egyházmegyei közgyűlést. Az esperesválasztás lebonyolítható nyáron vagy ősszel is, utóbbi esetben akár a presbiterválasztással párhuzamosan. „Én azt javaslom, hogy a sikeres esperesválasztás után az új vezetőség még az idei év végéig dolgozzon együtt a mostani ideiglenes vezetéssel, és január elsejétől folytassa egyedül a munkát.”



Végezetül kiemelte: ahhoz, hogy ne csak az időpontok kijelölésére érjen meg az idő, arra van szükség, hogy a baranyai testvérek túllépjenek korábbi személyes sérelmeiken. Az esperes után a püspök is felhívta a figyelmet arra, hogy az évtizedekkel ezelőtt megszületett testvérgyülekezeti kapcsolatok segíthetnek a nehéz helyzetekben jó döntéseket hozni. Meglátása szerint a testvéri összetartozás nemcsak azért fontos, hogy az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek közötti információáramlás jól működjön, de azért is, hogy ne gyanakvással tekintsünk egymásra, hanem segítő, támogató szándékkal. Az együttműködéshez pedig folyamatos párbeszédre van szükség – figyelmeztetett.

Az egyeztetések időszaka
„Amikor a változás lehetőségét kerestem Baranya kapcsán, akkor az volt számomra az alapvető szempont, hogy mindenhol hirdettessék az evangélium, minden mást ennek szolgálatába kell állítani” – mondta Veres Sándor dunamelléki főgondnok. „A vezetők felelőssége az, hogy észrevegyék mindazt, amin változtatni kell, és felismerjék azt is, hogy mit tehetnek a változásért. A gyülekezeteknek is van felelőssége és szerepe, például hozzájárulhatnak egyházközségük anyagi biztonságának megteremtéséhez és fenntartásához. Az egyházközségek épületei azonban közegyházi felelősség alá tartoznak, fenntartásuk és karbantartásuk csak társadalmi segítséggel megvalósítható.”



Az egyházkerületi főgondnok szerint a baranyai felmérési tervek kilencven százalékban elkészültek. Ahhoz, hogy a beruházási tervek meg is valósuljanak, arra van szükség, hogy minden egyházközség összeírja ingatlanvagyonát, rendezze tulajdonviszonyait, de ehhez egyházmegyei egyeztetés is szükséges. „Most az egyeztetés időszaka jön. A beruházási főigazgatósághoz tartozó munkatársakkal egyeztetni kell a felméréseket, az építéseket, felújításokat, épületmegóvásokat, lebontásokat. Építkezni olyan helyen kell, ahová testvéreink költöztek.”

A presbiterválasztás kapcsán azt kérte, hogy akiben ott van a késztetés erre a szolgálatra és a gyülekezet tagjai alkalmasnak ítélik rá őt, beszélje meg családjával ennek vonzatait, és mindezek tükrében vállalja a jelölést. Emellett kiemelte: a presbitereknek abban is van felelőssége, hogy a református lelkipásztori hivatás kellően vonzó marad-e az elhívást kapó fiatalok számára. „Rajtunk, presbitereken is múlik, hogy az a fiatal, aki szeretne lelkészi pályára menni, el is jut-e odáig, hogy ezt a szolgálatot válassza, vagy elijed attól, ahogyan lelkészeinkkel bánunk.”



Ami előttünk áll
Az összefoglaló beszédek után a jelenlévők négy kiscsoportban adhattak hangot mindannak, ami őket leginkább foglalkoztatja. Ezeken szóba kerültek például a megemelkedett rezsiszámlák, az üresen álló épületek sorsa, a nem lelkészi feladatok elvégzésének a lelkészekre hárulása, a lelkészek tehermentesítésének szükségessége, és az is, hogy nehéz rávenni a gyülekezeti tagokat arra, hogy más településre járjanak át istentiszteletre, mert ragaszkodnak saját templomukhoz. A kiscsoportos beszélgetések után az egybegyűltek reflektálhattak az elhangzottakra és közösen tekintették át az előttük álló lehetőségeket.

Balog Zoltán a vezetőválasztás kapcsán elmondta: a bírósági döntés értelmében nem lehet megismételni az esperesjelölési folyamatot és az egyetlen jelölttel kellene lebonyolítani a választást, de ha a jelölt ilyen formában nem szeretne elindulni az esperesi székért, akkor lehetőség nyílhat új jelölésekre. Az eseményen jelenlévő Wébel Zsolt esperesjelölt ennek kapcsán azt mondta, hogy ő nem szeretne egyedüli induló lenni, ezért hajlandó elősegíteni egy újabb jelölési folyamat elindítását. Szloboda József esperes kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyházmegyei közgyűlésük május végén határozza meg a baranyai szavazati számértéket, ezért ehhez igazítva lehet meghatározni a választás menetrendjét. Balog Zoltán jelezte: azt szeretné, ha idén lezárulna az esperesválasztási folyamat.



Az alkalom imaközösséggel és ebéddel zárult, majd Balog Zoltán generális püspöki vizitáció keretében Kozármislenyre és Hidasra is ellátogatott, ahol a lelkipásztorok mellett a presbitériumokkal is elbeszélgetett.


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás


Kapcsolódó cikkeink:

Elengedés és megújulás Baranyában
Hamarosan megalakul a Baranyai Programtanács, amely közösen készíti elő és koordinálja az egyházi élet és a misszió meglévő és új formáinak kimunkálását a számos nehézséggel küzdő egyházmegyében. Miként lehet egy konfliktushelyzetből összefogás, és mi vár megvalósításra? Balog Zoltán püspököt kérdeztük.

Gyülekezetgondozás Baranyában
Megtartotta alakuló ülését a Baranyai Programtanács, amely a Baranyai Református Egyházmegye strukturális, hivatásbeli, gazdasági és missziós változásait kívánja előmozdítani.

Jelentős mérföldkövek Baranyában
A Baranyai Programtanács a hat kijelölt baranyai körzetből már háromban tartott kihelyezett ülést, valamint együtt töltöttek két napot Balatonszárszón a megye lelkipásztoraival. De vajon a munka is félidőnél tart? Mohácson jártuk.

Lehetőségek, döntések előtt a Baranyai Egyházmegyében
Dunamellék legdélebbi megyéje egyszerre néz szembe az erőforrások hiányával és többletével. Ahol van lehetőség a fejlődésre, ott egyházunknak fontos szerepe van, de súlyos kérdésekről is döntenie kell.

Megújulás az egységben
A gondozó egyházközségekről, a hittanoktatásról, a gyülekezetek befogadókészségéről és az imádság erejéről is szó esett a Baranyai Programtanács közelmúltbeli pécsváradi találkozóján.

„Nem a romlást látjuk, hanem az életet”
Megalakult az első gyülekezetgondozó központ Szigetváron. A tizennégy környékbeli település reformátusainak pásztorlására önként jelentkezett egy fiatal lelkészházaspár. Bárdos-Blatt Szabolcs és Boglárka elsősorban nem temetni jöttek; missziós területként tekintenek az elnéptelenedő vidékre.

Akinek jövendője van
Kilenc hónap telt el a Baranya-program elindítása óta, amely jelképes erővel bír Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző szerint. A nehéz sorsú egyházmegyében valami születőben van – mondta a Baranyai Programtanács idei utolsó találkozóját követően.

Az átrendeződés ideje
Bereczky Ildikó korábbi harkányi lelkipásztort bízták meg a Baranyai Programtanács munkájának koordinálásával. A Baranyai Református Egyházmegyében négy évtizeden át szolgáló lelkész a helyi lelkipásztorokkal kapcsolatot tartva és saját tapasztalatait is hasznosítva kísérné végig az elmúlt évben körvonalazódott program megvalósítását.

„Valódi változás történhet”
Pécs és környéke missziói kérdéseit vitatta meg a Baranyai Programtanács pécsi találkozóján. Missziói lelkészek szolgálatba állításáról, az egyetemi életről és az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos döntések előkészítéséről is szó esett az egyházmegyében tett körút utolsó állomásán.

Elengedés után megragadás
A lelkészi egzisztenciák megerősítéséről, a Baranya-programban várhatóan újjáalakuló gyülekezetekről és a baranyai ingatlanok műszaki-szakmai gondozásáról is szó esett a baranyai lelkészek és főgondnokok balatonszárszói találkozóján. A reformfolyamatok érdekében az esperesválasztást is elhalasztanák.

„Szeretek baranyai lelkész lenni”
Megbecsülve érzik magukat, és a jövőről alkotott képük is reményteljesebb – erről számoltak be a baranyai lelkészek és főgondnokok február utolsó hétvégéjén a dunamelléki egyházkerület elnökségével közös balatonszárszói találkozójukon.