Miért érdemes Kákicsra látogatni?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, megújult a kákicsi templom és környezete: Kiss Géza (1891–1947) lelkipásztor, néprajzkutató egykori szolgálati és lakhelyén Kiss Géza Ormánysága címmel nyílt kiállítás, a parókiához tartozó csűrt pedig ifjúsági szállássá alakították. Elsősorban a dunamelléki ifjúság, de gyülekezeteink, intézményeink számára ősszel is kiindulópontul szolgálhat az emlékhely az Ormánság történeti, hitbeli, természeti értékeinek felfedezésére.

Kiss Géza Ormánysága – emlékkiállítás
Az inkább néprajzi, mint földrajzi egységnek tekinthető Ormánság kultúráját a legteljesebben először Kákicsi Kiss Géza írta le. Lelkipásztorként nemcsak az itt élő emberek életmódja, viselete, szokásai, meséi és énekei érdekelték, de lelkük állapota és jövőjük is. Alapos kutatásaira alapozva emelte fel szavát az egykézés ellen, melynek következtében számos magzat, újszülött és várandós asszony lelte halálát.

A lelkipásztor egykori parókiáján helyet kapott Kiss Géza Ormánysága című kiállítás korszerű, interaktív elemeivel vezet be akkori világába. Megismerkedhetünk az egykor épp ezen a parókián született lelkipásztor gyermekkorával, családi életével, alkotói munkásságával, bepillantást nyerhetünk a népéért aggódó lelkész vívódásaiba, pedagógiai, kulturális és közéleti ténykedésébe.

Kiss Géza útmutató szerepet töltött be az akkori közéletben, a kiállítótér közepén világító lámpás őt jelképezi – avat be dr. Máté Gábor néprajzkutató, a kiállítás vezető kurátora. A többi közt korabeli újságcikkekből ismerhető meg a lelkipásztor közéleti, tudományos tevékenysége, de nemcsak az övé: betekintést nyerhetünk a lelkészi hivatás sokszínűségébe, és abba is, hogy milyen nehézségekkel járt a két világháború között a vidéki Magyarországon és az Ormánságban élni, szolgálni. „Ezek a lelkipásztorok a pasztorációban is üttörő munkát végeztek” – mondja a szakember.

A kiállítást megelőző gyűjtőmunka során még felvehették a kapcsolatot azokkal a kákicsiakkal, akiket Kiss Géza keresztelt, tanított hittanra – számol be Kurucz Réka néprajzkutató, kurátor. Aki olvasta a lelkipásztor Ormányság című munkáját, annak ismerős lehet a szövőszék mellett ülő Szabó Mária alakja – az ő szőttesei is visszakerültek Kákicsra, és meg is tekinthetők a kiállításon.

Videónkban Farkas Sándor, Kákicsi Kiss Géza egykori tanítványa mesélt a korabeli templomba járásról, a szeretett lelkész igehirdetéseiről, egy példamutató nagypapáról és egy érces hangú kántorról is, akinek a csengő énekére még a kocsmában ülők is felfigyeltek.

Ízelítőt kaphatunk a Kiss Géza által lejegyzett tájnyelvből és a tájszókkal jelölt eredeti tárgyakat is megismerhetjük. Ezek egy padlásteret idéző halászhálón kaptak helyet – a kompozíció nemcsak a Dráva-menti halászatra utal, hanem jelképezi azt is, hogy a népi kultúrának sok aspektusa eltűnik, sok mindent nem tudunk már felidézni, mégis van olyan tárgyi anyagunk, amit ez a háló a mai napig fenntart – magyarázza dr. Pulszter Zsuzsanna néprajzkutató, kurátor.

A felújított református templomban kamarakiállítás kapott helyet: itt az ormánsági temetkezési és halálhoz kötődő szokásokat bemutató restaurált fejfák láthatók Kiss Géza és Zentai János gyűjtései alapján – ismerteti a szakember. A látogató szembesülhet azzal a megrázó képpel is, hogy egyes kopjafákra főkötőt szögeltek, így jelezve, hogy ott menyecske nyugodott. A néprajzkutatók leírásából széles körben ismertté vált, hogy gyakran az egykézéshez köthető könyörtelen eljárásokba haltak bele a várandós asszonyok.

Életük virágára és az egykor szépséges rózsakertet gondozó Kiss Géza tiszteletesre is emlékeztethet a templomot, a lelkészlakot és a csűrt körülvevő kert, melyet szintén próbáltak rekonstruálni: vajkörtét, pogácsaaalmát és más tájfajta gyümölcsöket telepítettek ide.

Már az eddigiekből is kitűnik, hogy Kákicson számos feldolgoznivaló várja az egykor a reformáció bölcsőjének számító Ormánságot és a Trianon utáni magyar peremvidéken élők sorsát megérteni vágyókat. Megéri több napot rászánni a kirándulásra, hogy jusson idő a környék felfedezésére is.

Két vallásturisztikai kerékpáros útvonal közül is választhatunk, melyek állomásain megtekinthetjük a híres festett kazettás templomokat, és felfedezhetjük a Dráva-menti térség természeti szépségeit, történelmi, kulturális értékeit:

A Kákicsi Kiss Géza-kerékpártúra Sellyéről indul, érinti Drávaiványit, végighalad a Dráva-menti töltésen, kis falvakon keresztül eljut Vajszlóig, majd vissza Sellyére és Kákicsra. Térkép és leírás itt olvasható.

A Sztárai Mihály-kerékpártúra során Harkányból indulva apró falvakon végighaladva eljutunk Túrony Árpád-kori templomába, megtekinthetjük a kórósi, adorjási, kémesi kazettás templomokat. Térkép és leírás itt érhető el. 

Az útvonalak mentén turisztikai táblák tájékoztatnak a települések, gyülekezetek, templomok történetéről, érdekességeiről.

Ifjúsági Ház – harmincfős szálláshely
Akik többedmagukkal szívesen eltöltenének Kákicson és környékén egy hétvégét vagy ide szerveznének osztálykirándulást, azok számára a szálláshely is biztosított: a csűrből kialakított Ifjúsági Házban egy fiú- és egy lányszoba 9-9 ággyal, csoportkísérő-szoba, konyha és vizesblokkok kaptak helyet. Az emlékházban a gyülekezeti terem mellett két csoportszoba és egy kisebb konyha is rendelkezésre állnak. Itt 12 pótágy is elhelyezhető, így a létesítmény akár harminc fős csoport és két kísérő fogadására is alkalmas. 

A kákicsi református templom belső tere alkalmas istentiszteletek, csoportos rendezvények megtartására is. A tágas udvaron sütögetőhely, padok, asztalok várják a vendégeket.

A kákicsi Ifjúsági Ház ősszel is fogadja az ifjúsági és gyülekezeti csoportokat, kerékpárt is biztosítva számukra. Szállást foglalni a fenntartó Sellyei Református Egyházközség kapcsolattartójánál, Patakné Máthé Anikónál lehet a +36 30 349 73 28-as telefonszámon vagy a sellyeirefegyhazszallasok@gmail.com e-mail címen lehet.
A Kákicsi Ifjúsági Ház címe: 7958 Kákics, Petőfi Sándor utca 25.

A kisfilmeket készítették: Pomsár Tamás (operatőr), Kurucz Réka (szerkesztő-riporter)
Képek: Füle Tamás