Óriási lépésnek számít a kisgyermekek és családjaik életében az óvodakezdés – különösen akkor, ha a kicsi előtte nem volt bölcsődés és az óvoda az első intézmény, ahol több órára elszakad a családjától, egy számára ismeretlen környezetbe. Az óvodai élet akkor is más kihívások elé állítja a gyermeket, ha előtte bölcsődés volt. Az óvodaválasztás éppen ezért nagy dilemma a szülők számára, hiszen nem mindegy, hogy a legnagyobb kincsüket, Istentől kapott ajándékukat kire bízzák.
Azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke idén szeptemberig betölti a harmadik évét, most tavasszal el kell dönteniük, melyik óvodát válasszák.

„Az óvodaválasztás nagyon nehéz döntés a szülők számára, ezért teljesen érthető minden ezzel kapcsolatos dilemma” – mondta Berzsákné Balogh Krisztina, a Református EGYMI Budapesti Tagintézményének konduktora, aki nemcsak sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó szakemberként, de korábban óvodapedagógusként és négygyermekes szülőként is megtapasztalhatta ennek a választásnak a nehézségeit.
Éppen ezért arról kérdeztük, mit jelent pontosan az óvodaérettség, milyen lehetőségei vannak a szülőknek az intézményválasztás során, miben más a sajátos nevelési igényű gyermekeknek óvodát keresni, és milyen segítséget nyújthat mindebben a református intézményi hálózat.
 

Berzsákné Balogh Krisztina konduktor, általános iskolai tanító, és óvodapedagógus. Korábban dolgozott a Pető Intézetben, általános iskolában mozgássérült gyermekekkel, református óvodában óvodapedagógusként és konduktorként. 2019 óta a Református EGYMI Budapesti Tagintézményében konduktor a korai fejlesztés területén, 2022 óta tagintézményigazgató-helyettes.
A konduktor olyan pedagógus, aki a központi idegrendszeri sérült gyermekekkel, felnőttekkel foglalkozik, és abban segíti őket, hogy a kiesett idegrendszeri funkciókat részben vagy akár teljesen újratanulhassák.

A Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Református EGYMI) Budapesti Tagintézménye által nyújtott ellátás a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás területén is felekezettől függetlenül bárki számára elérhető, ingyenes, nem szükséges beutaló és nincs várólista. Vallják, hogy a komplex kora gyermekkori fejlesztés nemcsak a gyermekekről szól, hanem a családjaikról is, ezért családcentrikus ellátásban gondolkodnak.
Az intézményről 2019-ben megjelent cikkünkben olvashatnak bővebben.

Készen állunk rá?
Az óvodaérettségnek több kritériuma van – tudtuk meg Berzsákné Balogh Krisztinától. Fontos, hogy a gyermek lelkileg, érzelmileg alkalmassá váljon arra, hogy ideiglenesen elszakadjon a családjától egy teljesen új helyzetben és ismeretlen térben, idegen emberek és tárgyak között. „Ez akkor könnyebb számára, ha szüleihez biztonságosan kötődik, meleg, szeretetteljes a családi háttere és biztos lehet benne, hogy vissza fognak jönni érte” – fogalmazott. A leválás szülői oldalról sem könnyű: el kell engednünk gyermekünk kezét, rábízni őt az óvodapedagógusokra, és ehhez mind gyermekünkben, mind az óvodapedagógusokban meg kell bíznunk.

Fontos kritérium a szociális érettség, azaz a kapcsolatteremtésre való képesség, hogy a kis óvodás tudja fogadni mások kezdeményezéseit és ő maga is képes legyen mások felé fordulni. „Legyen kíváncsi, legyen bátorsága megszólalni, kérdezni, bekapcsolódni a különböző tevékenységekbe és elfogadni, ha valaki közeledik hozzá. Az óvodába induló kisgyermekek szociális érettség terén képesek az együttműködésre, az új szabályokhoz való alkalmazkodásra.”

Lényeges a szobatisztaság kérdése. Az óvodában már nincsen pelenkázásra lehetőség, a kisgyermekeknek legalább a nappali pelenkanélküliségig el kell jutnia az óvodába induláshoz.

Alapvető kritérium bizonyos fokú önállóság elérése; például a gyermek tudjon önállóan kanállal enni, pohárból inni, segítséggel öltözködni. „Fontos, hogy legalább próbálkozzon. Kiscsoportban még sokat segítenek az óvodapedagógusok és a dadus nénik, menet közben pedig szépen kialakul az önállóság az önellátás-önkiszolgálás terén is.”

Fontos terület a kommunikáció. Az óvodába induló kisgyermeknek a beszédfejlődésben el kell jutnia odáig, hogy érthetően tudja jelezni szükségleteit és megértse a hozzá intézett beszédet, kéréseket. Emellett nagyon jó, ha érti és használja az életkorának megfelelő nonverbális jeleket, mint például az öröm vagy az elutasítás mimikáját, gesztusait.

A felsoroltaktól azonban nem kell megijedni. Az alapképességek – kognitív funkciók, motoros funkciók, kommunikáció – és a szociális képességek fejlődése, valamint az idegrendszeri érés során a háromévesek döntő többsége könnyen teljesíti ezeket az elvárásokat.

És ha támogatásra szorul?
Hároméves kortól törvényi kötelezettség az óvodába járás. Ha azonban a gyermek a fentebb említett területeken nagyobb fokú elmaradást mutat, lehetőség van óvodahalasztásra, amelyet a területileg illetékes jegyző engedélyezhet. A szakember azonban kiemelte: ezeknek a gyermekeknek nemcsak óvodahalasztásra van szükségük, hanem szakszerű támogatásra, fejlesztésre is, hogy idővel képessé és alkalmassá váljanak az intézményi nevelésre.

Nem minden gyermek sajátos nevelési igényű, akinek a fejlődésében a korai életszakaszban valamilyen területen lemaradás, elakadás tapasztalható és megsegítésre, fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy alapképességei megfelelő módon és ütemben fejlődjenek. A sajátos nevelési igény egy státusz, amelynek megállapítása egy gyermeknél a megfelelő diagnózissal a vármegyei szintű szakértői bizottságok feladata. Ezeknek a gyermekeknek a fejlődése eltér a tipikus fejlődésmenetű gyermekekétől, ők sajátos, egyéni utat járnak be.

„Szakszolgálatunkban a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás területén foglalkozunk olyan kisgyermekkel is, aki sajátos nevelési igényű. Az óvodakeresésnél, óvodaválasztásnál az ő esetükben fontos kérdés, hogy képességeik alapján a szakértői bizottság együttnevelést, azaz integrációt, vagy speciális intézményben történő külön nevelést jelöl meg. Ha együttnevelést javasol, melyik óvoda fogadhatja a gyermeket az alapító okirata szerint. Ha külön nevelést javasol, az elérhető intézmények közül hol lenne a legjobb helye az adott kisgyermeknek. A választott óvodát végül a szakértői vélemény jelöli ki” – magyarázta Berzsákné Balogh Krisztina.

A bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők is észrevehetik a látványos fejlődési lemaradásokat, ilyenkor a bölcsőde is jelezheti, küldheti a lakhely szerint illetékes szakszolgálatok felé az átlagostól eltérő fejlődésmenetű kisgyermeket – természetesen csak a szülőkkel egyetértésben és velük mindenben együttműködve. A lakhely szerinti járási szakszolgálatoknál tesznek javaslatot a fejlesztésekre, a szülők tőlük kapnak tanácsot, hogy merre induljanak el.

„A Református EGYMI bekapcsolódik a bölcsődei ellátásba is. Budapesti Tagintézményünk kapcsolatban áll a Vadgesztenye Református Óvoda-Bölcsődével, ahol az ősz folyamán prevenciós szűréseket végeztünk. A szűrési eredmények alapján javaslatot tettünk a szülőknek a fejlesztés megkezdésére azoknál a gyermekeknél, akiknél ezt szükségesnek láttuk. Fontosnak tartjuk, hogy a bölcsődében tudunk ellátást biztosítani, tehát nem kell a családoknak bejönni hozzánk a Bakáts utcába, hanem szakembereink járnak heti rendszerességgel a bölcsődébe. A Református EGYMI más tagintézményei is partnerintézményi kapcsolatban állnak helyi bölcsődékkel az ország több településén.”

Országszerte vannak olyan óvodák, amelyeknek az alapító okiratában szerepel, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket is befogadnak, mert a tárgyi és személyi feltételek adottak. A református óvodák között is vannak, akik fogadnak sajátos nevelési igényű gyermekeket, a Református EGYMI tagintézményei pedig országosan sok ilyen református óvodával állnak partnerintézményi kapcsolatban.

„Sokat beszélgetünk a hozzánk járó családokkal az óvodakezdésről, amikor eljutunk az óvodaválasztásig. Tanácsolunk, segítjük a szülőket. Nagy öröm, amikor kapunk visszajelzést a szülőktől arról, hogyan sikerül a beilleszkedés. Van, hogy kapunk képeket is tőlük. Ezek nekünk nagyon fontosak, mert ilyenkor úgy érezhetjük, hogy sikerült jól felkészítenünk a gyermeket és családját az óvodai életre.”

Milyen szempontok alapján válasszak?
Változó, hogy ki milyen szempontok alapján választ óvodát. A Református EGYMI Budapesti Tagintézményében a korai fejlesztésben részt vevő családok között van, aki kifejezetten református óvodát keres, mert hite szerint ott látja biztos helyen gyermekét. Vannak, akiknél logisztikai szempontok miatt a lakhelyhez vagy munkahelyhez közeli intézmények jöhetnek csak szóba. A sajátos nevelési igényű gyermekek szülei főleg olyan helyet keresnek, ahol gyermekük megkapja a szükséges fejlesztést és odafigyelést. Minden családnak megvannak a maga prioritásai. Közös pont, hogy mindenki azt keresi, hol lehet a gyermeke a lehető legnagyobb biztonságban.

„Sokat beszélgetünk arról a hozzánk járó szülőkkel, hogy azokban az óvodákban, ahová ellátogatnak, mit tapasztalnak, és mi is megosztjuk az első- vagy másodkézből szerzett tapasztalatainkat” – mondta a konduktor.

Több szempontot kell ilyenkor mérlegelnie egy családnak. Az egyik legfontosabb, hogy lelkileg készüljenek arra, hogy ez nem lesz könnyű időszak. Együtt kell végigcsinálni és bízni abban, hogy a gyermek is képes rá. Nagyon sok múlik az óvodai életben a kommunikáción: hogy őszintén elmondhassuk a dilemmáinkat az óvodapedagógusoknak, minden nap tudjunk arról, mi történt a gyermekünkkel, kölcsönösen segítse egymást szülő és szakember abban, hogy a gyermek mihamarabb beilleszkedjen, érezze jól magát az óvodában.

„Szülőként talán az a legfontosabb számunkra, hogy szeressék gyermekeinket az óvodában. Nekünk annak idején nagyon lényeges volt, hogy református intézménybe kerüljenek, ahol mindennap hallhatnak Istenről, akár csak otthon. A Református EGYMI-nél munkánk során missziói célunk, hogy Isten szeretetét közvetítsük a családok felé. Azt kívánom minden családnak, legyen Isten áldása az óvodaválasztásban meghozott döntésükön.”


Barna Bálint
Képek: Berzsák Zoltán, Berzsákné Balogh Krisztina, Református EGYMI Budapesti Tagintézménye