Embertömegek hömpölyögtek a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zsúfolt standjai között a Millenárison. A rangos szakmai fórum és vásár napjaiban ez megszokott látvány – legalább is számomra, hiszen ehhez hasonló méretű érdeklődést tapasztaltam a korábbi évek alkalmain is. Ami viszont a tömeg ismerős monotonitását megtörte, az a legváratlanabb helyeken felbukkanó Narniás lufik látványa volt, valamint a Narnia-pólót viselő emberek nagy létszáma – ők a Harmat Kiadó munkatársai és helyszíni segítői.

Nem emlékszem olyan korábbi könyvfesztiválra, amelyen ennyire erős vizualitással lett volna jelen egy keresztyén kiadó. Az idei évben sikerült markánsan kitűnni a tömegből, és láthatóvá válni szélesebb tömegek számára is. De mennyiben segítheti mindez a könyvfesztiválon kiállító keresztyén kiadók megítélését? – adódhat a kérdés. Felkerestük a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat, a Luther Kiadó, valamint a Harmat Kiadó standjait, és megkértük a munkatársaikat, hogy meséljenek az idei rendezvény tapasztalatairól.



Kinyitni az emberek szemét
A Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat munkatársai hosszú évek óta törekednek arra, hogy nem egyházi rendezvényeken is részt vegyenek egy közös standdal, és kínálatukkal, programjaikkal kinyissák az emberek szemét az Igére. Minden évben tapasztalják, hogy ez a „szemnyitogatás” sikeres, most is rengetegen álltak meg náluk. Elsősorban a Bibliák iránt érdeklődnek, de népszerűek a különféle szövegválogatások, a tudomány és hit viszonyát vizsgáló művek és a gyerekkönyvek is. Emellett az első negyedévben megjelent újdonságokra is sokan kíváncsiak.

Annak ellenére, hogy az esszékötetek nem tartoznak a népszerű irodalmi formák közé, Marilyn Robinson A gondolkodás szabadsága – kálvinista tűnődések című írása kiemelt érdeklődést kapott. A világi olvasók körében talán az is hozzájárulhatott mindehhez, hogy az igen ismert és népszerű amerikai írónak korábban már két szépirodalmi regénye is megjelent. A szakkönyvek kínálatából keresett volt a nemrég megjelent Együtt a hit útján című gyülekezetpedagógiai kézikönyv is. Ehhez a kötethez kapcsolódóan május nyolcadikán lesz egy konferencia, amelyre szeretettel várnak mindenkit – hívták fel a figyelmünket.

Az elmúlt időszak könyvei közül népszerű volt még A nagy történet, Craig G. Bartholomew biblikus tudós és Michael W. Goheen missziológus műve. Ez a kiadvány a Szentírásra egy nagy elbeszélésként tekint, amelynek nem passzív szemlélői vagyunk, hanem a részesei, aktív alakítói. A figyelmünkbe ajánlották még Timothy Keller Gyülekezet a központban című vaskos kötetét, amely a városi evangelizációról szól. Ezt a Kálvin Kiadó, a Luther Kiadó és a Harmat Kiadó közösen jelentette meg magyarul, így mind a három helyen árusították.



Akik tükröket tartanak elénk
A Luther Kiadó több kiemelt pódiumbeszélgetést is tartott a rendezvényen, az egyiket a Luther válogatott írásai című sorozatról. E szövegek némelyike újrafordítás, ezért igen komoly szakmai munka áll mögöttük. Tizenhat kötet van tervbe véve, ezek közül már jó néhány megjelent, és jelenleg is dolgoznak az újabbakon. Igyekeznek legalább évente egyet kiadni. A beszélgetés moderátora Fabiny Tamás evangélikus püspök volt, a vendégei pedig Csepregi Zoltán sorozatszerkesztő és egyháztörténész, illetve Márton László fordító voltak. Ez a kiadó számára igen fontos sorozat, de az olvasók is nagyon szeretik.

A másik fontos újdonság egy autizmussal kapcsolatos könyv, a Napi felhő, amelynek szintén volt egy pódiumbeszélgetése, azt is nagy érdeklődés övezte. Szerzője, Kutyifa Anikó gyógypedagógus a munkája során megismert autista gyerekek – „Felhők” – történeteit tárja elénk ebben a kötetben. Humorral, derűvel, olykor a poézis nyelvén nyújt érzékenyítő „autispecifikus képzést”, és mindemellett módszeresen analógiát keresve tart tükröt az „átlagos” elé, amelyről kiderül: szintén nem teljesen „felhőtlen” létet takar.

A kiadó nagy örömére novelláskötet is megjelent most, Füller Tímea Szívrázó című kötete, amely szintén szépen fogyott. Az ebben megjelent írások egy része ismerős lehet az Evangélikus Élet vagy a Family magazin oldalairól; a novellák, tárcák mintegy fele azonban teljesen új. Külön kiemelték még a standnál Varga Gyöngyi Áldás-sorozatát, amelynek a harmadik kötete, az Élők földje nemrég jelent meg. Ahogy a sorozat címe is utal rá, ezek a könyvek áldásokat, imádságokat, biztatásokat tartalmaznak. Az új kötet szintén kelendő volt.



Hópárduc és oroszlán
A Harmat Kiadó elsősorban két kulcsfontosságú könyvre építette fel a fesztiválos jelenlétét. Az egyik A Hópárduc felesége. Ebben az interjú formájában megjelent életrajzban Erőss Zsolt hegymászó özvegyét, Sterczer Hildát Révész Szilvia újságíró kérdezte. A beszélgetésükkel egybekötött könyvbemutatót igen nagy érdeklődés kísérte. A másik kiemelt fontosságú könyvük C. S. Lewis Narnia krónikái című műve, amely eredetileg hét részből álló sorozat, de ezúttal egyetlen, vaskos kötetben adták ki. Ehhez kapcsolódóan jelent meg a Narnia-kód című könyv, amely az egyes kötetek szimbolikáját magyarázza, és nagyon sok egyéb háttérinformációt is megad. A könyvfesztiválon árusították még a Narnia-sorozat hét külön kötetét, valamint egy Narnia-tematikájú színezőt.

Van új önismereti könyvük is, amelynek címe: Úton önmagunkhoz. Az enneagram személyiségtipológiai módszerét veszi alapul, és ötvözi keresztyén spiritualitással. Fontos kiadvány még a Reziliencia című kötetük, amely a lelki ellenállóképesség fogalmával ismertet meg minket. Ez azért nagyon aktuális téma, mert sokan vannak a kiégés határán, különösen a segítő szakmákban, és azok körében, akik túl sokat vállalnak magukra. Mindez akár még diákoknál is előfordulhat. A könyv arról szól, hogyan előzhető meg mindez a lelki ellenállóképesség megerősítésével.

Herjeczki Kornél kiadóvezető úgy látja, hogy ezek a könyvek mind nagyon jó fogadtatásra találtak; nemcsak a hívő, keresztyén olvasóik között, hanem sok olyan ember körében is, akik a könyvfesztiválon csak úgy belebotlottak a Harmat Kiadóba. „Különösen örülünk annak, ha feléjük is tudunk számunkra fontos üzeneteket közvetíteni a kiadványainkkal. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez a mostani könyvfesztivál talán az egyik legsikeresebb volt” – nyilatkozta. Szavait alátámasztotta a könyvdedikálásra várók hosszú sora, amely Sterczer Hilda asztala előtt kígyózott, a „Hópárducos” és „oroszlános” molinók közepette.



Generációk közötti kapocs
Nem csupán a Millenáris B épületének standjai között volt feltűnő a Harmat Kiadó jelenléte. A parkban mindenhol felbukkantak az oroszlános lufik, és a Nemzeti Táncszínház új épületében helyet kapó Gyerek(b)irodalom programjai közül is kitűnt népszerűségével a Narnia-kvíz. Ezen a versenyen a gyerekek mellett számos felnőtt is próbára tehette a tudását. Volt, aki egyedül vett részt rajta, mások családdal vagy barátokkal érkeztek. Rengeteg arra tévedő vendég csak nézelődni érkezett oda, azután ott maradt.

C. S. Lewis világa összekötött sokféle embert: kicsit és nagyot, fiatalabbat és idősebbet, társasági lényt és magányos farkast, könyvmolyt és a filmváltozatok rajongóját – talán hívőt és nem hívőt egyaránt. Hiszen a tömegből kitűnni elsősorban mindazzal lehet, ami összeköt minket, ami kapocs generációk között. Ami olyan, mint egy sokak által megértett, mégis bennfentes összekacsintás. A kitűnés, láthatóvá válás azonban csupán az első lépés, amelyet a „szemnyitogatásnak” kell követnie. Hiszen a keresztyénség misszió – a könyvfesztiválon is.

Szöveg és képek: Barna Bálint