„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Köd közepette a hajnali csillag
„Igen hasznos, ha felidézzük a szentek emlékezetét, és a szentek szent példáit mindenkinek követésre ajánljuk.” (Második Helvét Hitvallás, XXIV.)
Memoria Sanctorum című sorozatunk következő részében Szent Lászlóról, a politikában keresztyén értékek alapján szerepet vállaló királyunkról emlékezünk meg.
Szent László király (1046-1095)
Életútja: László 1046-ban Lengyelországban született a megvakíttatott Vazul unokájaként, I. „Bölény” Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő második fiaként. A pogány lázadás leverését követően úgy került haza, hogy apja lengyel csapatokkal legyőzte testvérbátyját, I. Andrást és elűzte annak fiát, Salamont. A IV. Henrik császár támogatását élvező Salamon azonban trónra kerülvén, a két herceget, Gézát és Lászlót a nyitrai, illetve a váradi dukátussal engesztelte ki. László herceg bátyjának oldalán számos ütközetben tüntette ki magát. 1068-ban a kun betörést az erdélyi Kerlésnél visszaverte, valamint részt vett a bizánci uralom alatt álló Nándorfehérvár visszafoglalásában. 1074-ben bátyja, I. Magnus Géza került a trónra, de hároméves uralkodása nem volt elég ahhoz, hogy a német császár sógorságát élvező Salamonnal rendezze viszonyát.
A négy évtizedig tartó hatalmi viszálynak végül is a harmincegy éves László trónra kerülése vetett véget 1077-ben. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb a belső békét kívánta megteremteni, mialatt az ország külső határait kőkeményen védte.1079-ben visszafoglalta IV. Henriktől Moson várát, a Pozsonyba zárkózott Salamont azonban nem támadta, kivárta, amíg az békét köt vele. A besenyőket 1085-ben kiverte a Felső-Tisza vidékéről, 1091-ben Orsovánál legyőzte a betörő és fosztogató kunokat. Miután az idegen érdekeket képviselő Salamon újra összeesküvést szervezett László király ellen, az uralkodó kénytelen volt Visegrád tornyába záratni. A béke helyreállításával újjászervezte az állami intézményeket, valamint a magántulajdon és a gazdasági erőforrások védelmében megújította az ország törvényeit is, amelyekkel egyaránt büntették az urak, a szabadok és a szolgák által elkövetett lopásokat. A mohamedán szeldzsukok előretörésének légkörében fontosnak tartotta az 1054-ben kettéhasadt keresztyén egyház uniójának gondolatát, amelynek jegyében a kalocsai latin érsekség és a bácsi görög püspökség kánoni egyesítését kezdeményezte. Megalapította 1083-ban a szentjobbi monostort, 1091-ben a somogyvári francia bencés apátságot, 1094-ben a zágrábi püspökséget. 1092-ben Szabolcson zsinatot hívott össze, megépítette a váci, a gyulafehérvári és a váradi székesegyházakat. 1095-ben épp a morva herceg megsegítésére indult, amikor útközben megbetegedett és alig ötvenéves korában meghalt. Váradon helyezték örök nyugalomra.
Személyisége: Trónviszályoktól terhes és szenvedésekkel teli fiatalságában edződött a királyi méltóságra. A bűnök tengerében, „köd közepette a hajnali csillag” volt ő a magyar keresztyénség történetében. Vállánál fogva mindenkinél magasabb, külsejében a bibliai Saul tartása, de szívében Dávid bátorsága született újjá. Egy francia szerzetes így jellemezte őt: elegantissimus rex. Szent László király egyik levelében azt írta Oderisius montecassinói apátnak: „Bűnös ember vagyok, hiszen a földi uralmat a legsúlyosabb bűnök nélkül nem lehet gyakorolni.” Akkor mitől is szent László király? Szemben a moralizáló széplelkek hamis és önző pacifizmusával, abbéli lovagiassága teszi őt szentté, amely az Isten által reábízottak védelmében a felelős politika terepén a harci bárdot is forgatni kész, ha kell, a törvény és az igazság, a fegyelem és a kegyelem, a büntetés és az oltalom érvényre juttatásáért. Athleta patriae – a haza bajnoka, aki inkább önmagára veszi a bűnt, csakhogy népe megmaradjon.
Életútjának igéi: ● Zsolt 45, 4-5: „Kösd derekadra kardodat, vitéz! Dicsőségedet és ékességedet. És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelídségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.” ● 1Sám 9, 2: „És volt néki egy Saul nevű fia, ifjú és szép; ő nála Izrael fiai közül senki sem volt szebb, vállától felfelé magasabb volt az egész népnél.” ● 1Kir 3, 28: „Isten bölcsessége van az ő szívében az ítéletre.” ● Róm 13, 4 „Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, aki gonoszt cselekszik.” ● 2Tim 2, 3-5: „Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze. Egy harcos sem elegyedik bele az élet dolgaiba; hogy tessék annak, aki őt harcossá avatta. Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd.”
Csendes imádság: Úr Jézus Krisztus! Ha a politika ádáz küzdelmében a Te néped felelős vezetésének küldetését kaptam Tőled, nem bújhatok gyáván rejtekhelyre, s nem dobhatom el a fegyvert sem magamtól. Ugyanakkor a mennyek országáért elsőként utolsónak, alázatosnak és a Te szenvedő szolgádnak is kell lennem. Szent László király példájával arra tanítasz, hogy e kettős hivatáshoz csak az imádságban vezérelt lovagias küzdelem tehet méltóvá. Áldozatos szeretetedet pedig csak az isteni törvény útmutatása és betartatása révén követhetem. Uram, bocsájtsd meg nekem mindazt a bűnt, amely a földi hatalomgyakorlás közben beszennyezett, ugyanakkor áldd meg reám bízott néped életét biztonságban és békében! Ámen.
Békési Sándor