Az 1996-ban elhunyt Fehér Klára (1919–1996) író, újságíró riportok, színdarabok, ifjúsági regények megírásával kezdte pályáját. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt humoreszkjeivel, vígjátékaival. Humora és mély emberismerete tették népszerűvé, leginkább a szegények és a fiatalok sorsa érdekelték. A róla elnevezett irodalmi díjat férje, Nemes László alapította 2003-ban, azóta az írónő születésnapján, május 21-én adják át tehetséges fiatal íróknak.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott díjátadón elhangzott: a kuratórium idén az egyik leggazdagabb kínálatból választotta ki az általa legszínvonalasabbnak ítélt alkotásokat. 2015-ben Csík Mónika Pópopó és Totyka című mesekönyvével, valamint Magyary Ágnes Az ördög operába készül és más történetek című novelláskötetével lett díjazott. A református szerző munkája 2013-ban látott napvilágot a marosvásárhelyi Lector Kiadó jóvoltából, és tizenhárom prózai szöveget tartalmaz.

Arany Zsuzsanna irodalomtörténész, kuratóriumi tag így méltatta Magyary Ágnes munkásságát:
„Magyary Ágnes saját bevallása szerint tizenkét évesen írta első történetét. Házi feladatként a szobájukról kellett fogalmazást készítenie, s ő magát a szobát – a "kuckóját" – tette meg elbeszélőnek, annak szemszögéből mondva el humoros észrevételeit. Ahogyan nyilatkozza magáról: Akkor még mit sem tudva az elbeszélői technikákról és a posztmodern irodalomról, az ösztöneim által vezérelve hoztam meg életem első prózaírói döntéseit. Azóta is az abszurd helyzetek, a szürreális látásmód és a humor kíséri munkásságát. Az embert állítja középpontba, és nem hisz a magas művészetek és a szubkultúra éles különválaszthatóságában.

Az ördög operába készül és más történetek című kötet címadó darabja a fogyasztói társadalmak kritikáját is adja, ahol az ördögnek – a középkori "szép időkkel" ellentétben – már semmi dolga nem akad: már senki sem érdeklődik a transzcendens iránt. [...] elég, ha kinéznek [...] az ócska csillogó-villogó üvegpalotákból, és az az érzésük, hogy a lábuk előtt hever az univerzum. Ezek miatt vesztettem el a tekintélyemet [...] csak egy kimustrált irodalmi figura vagyok."

A Magyary Ágnessel készült korábbi interjúnkban az író így fogalmazott:

„Az irodalom célja nem a gyönyörködtetés, de nem is a provokáció. Az öncélú provokáció kétélű fegyver és nagyon veszélyes is. Igaz, sokszor az is provokáció, amit nem szánnak annak. Ha erre az asztalterítőre idetennénk valami teljesen fehéret, az a tiszta fehér ehhez a tört fehérhez képest provokáció. Az irodalom is valami ilyesmi. Nem azt mondja, amit mindenki más."

A Magyar Ágnessel készült beszélgetést Ami a papírra kerül címmel olvashatja portálunkon.

Arany Zsuzsanna irodalomtörténész laudációjának teljes szövegét Magyary Ágnesről a csatolt dokumentumban találja.

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás, Gál Csaba