Székesfehérváron több éves hagyománya van az adventi időszakban az egyházi iskolák támogatására megrendezett jótékonysági estnek. A rendezvények különleges jelentősége, hogy nem csak a vendégek ajándékoznak, de a kiváló művészek, énekesek, énekkarok és a tehetséges fiatalok is a talentumuk legjavát mutatják be. Jóval többről van szó, mint egyszerű hagyományőrzésről. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy felkeltsék a város polgárainak érdeklődését a keresztény tudomány, az erkölcs és a hozzájuk kötődő értékrendre.
Az est nagyszerű alkalmat kínál arra is, hogy a közönség megcsodálhassa az elszakított országrészeinkből érkező fellépők páratlan művészetét, mely az anyaországból szemlélve már-már feledésbe merül. Az Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről érkező tehetségek egy közös ügyet hordoznak - az összetartozás üzenetét. A Ciszterci Szent István Gimnázium és a Református Általános Iskola javára negyedik alkalommal rendeztek jótékonysági estet városunkban.



A Szent István Művelődési Ház adott otthont ebben az évben is a jótékonysági est ünnepi alkalmának. A rendezvény kezdetén dr. Spányi Antal római katolikus megyéspüspök köszöntötte a vendégeket. Ünnepi gondolataiban arról szólt, az elvtelenség, az önzés azok a bűnök, melyek meghatározzák, irányítják sokak életét. Ezért tartunk ott, ahol vagyunk, az erkölcsi gyengeség taszít bennünket, egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe.
 Még sem vagyunk hajlandóak elkeseredni, sem feladni – mondta a püspök, majd hozzátette, látható, hogy megtelt a gyönyörű szép terem, ami azt jelzi a kezünkbe akarjuk venni sorsunkat, magunk akarjuk irányítani saját életünk és intézményeink ügyét. Létezik összefogás, közös felelősség! Jó példa erre a mai alkalom, hiszen még vannak olyan emberek, akik nem csak magukra gondolnak, hanem igyekeznek felelősséget vállalni egy nagyobb közösség, az iskolák jövőjéért is.
 Hát ezért kell nekünk felemelt fejjel, bizalommal, reménnyel telve tekinteni a jövőbe, nem csupán magunk érdekéért, hanem másokért, az utánunk jövő generációkért.

A műsoros est első fellépőjeként a református egyházközség iskolájának végzős tanulója, Hegyi Laura lépett színpadra és a Zsoltárok könyve 33. dicséretét szavalta el lélekemelő üzenetként, majd a Hermann László Zeneiskola fuvolatriója színvonalas játékában szólaltatott meg Mozart és Bach – Gounod műveket.
Konyeczki Tímea, a református iskola nyolcadikos tanulójának előadásában Petőfi Sándor „Egy Apához” című, alkalomhoz méltó költeményét hallgathatták a vendégek. A verset követően a „Millenniumi óda” csendült fel a Ciszterci Szent István Gimnázium énekkarának nagyszerű tolmácsolásában.
Schubert, „Elszáradt virágok” című művét Rónaszéki Mónika, a Pécsi Tudományegyetem Művészettudományi karának hallgatója fuvola játékával adta elő.
Visszatérő előadónak számít az ifjú művész, Varga Kornél István. A fővárosi Farkasréti Általános Iskola diákja, Jancsó Adrienne előadóművészi-díjas ifjú az aktuális üzenetet hordozó „Magyar ének 1919” című Sajó Sándor verssel mutatkozott be.
Ferencz Éva és Oberfrank Pál ezen az esten sem feledkezett meg Székesfehérvárról. A Magyar Örökség Díjas énekművésznő Istenes népénekeket, archaikus imádságokat, Mária-siralmakat szólaltatott meg, a színművész pedig az „Angyalok tisztása” című Wass Albert verssel ajándékozta meg a hallgatóságot.
Pillanatok alatt igazi felvidéki népies hangulatot varázsolt tisztán csengő népdalok segítségével Bencz Gabriella, aki Zoboraljáról érkezett, hogy műsorával gazdagítsa a jótékonysági est fényét. A diáklány, aki szintén állandó szereplője a fehérvári rendezvénynek, a Gímesi Általános Iskola tanulója, rendszeresen részt vesz Kárpát-medencei népdal versenyeken, a 2006-os budapesti Vass Lajos Kárpát-medencei döntő óta pedig egy Nagydíj birtokosa.
A csíkszeredai Kovács Tímea moldvai és bukovári népdalokat „hozott magával”, hogy vele köszöntse művelődési ház közönségét. Tímea az erdélyi Márton Áron Gimnázium diákja, hamarosan pedig a brassói egyetemen folytatja tanulmányait.
Gerencsér Gerda, a református iskola nyolcadikos diáklánya Ady csodálatos „Sirasson meg!” című költeményét adta elő, majd különlegességként hamisítatlan palóc énekek csendültek fel a délvidéki Bácskertesről érkezett József Attila Általános Iskola leánykórusa előadásában.
A közönség ez alkalommal is megcsodálhatta a többféle hangszeres kísérettel fellépő délvidéki, adai Török-testvérek műsorát.
A jótékonysági esten fellépő művészek sorát végül a református gyülekezet Csomasz Tóth Kálmán énekkarának kórusjátéka zárta, Dóczi István karnagy vezényletében.
- Most ismét megérthettünk valamit abból az egységből, amely egykor majd a mennyek országában valósággá lesz. Isten úgy gondolta, megajándékoz minket egy csodálatos nemzettel és egy gyönyörű anyanyelvvel. Ezért hisszük, hogy számára is kedves, amikor a Kárpát-medencei magyarok egymást kezét megfogva, egymás tehetségét és személyét tisztelve szép nyelvükön közösen dicsérik az Istent – fogalmazott záró áhítatában Somogyi László, a református egyházközség lelkészi elnöke.
Kevesen gondolták volna 20-30 éve, hogy egy színpadon lehetnek majd egykor Délvidék, Felvidék, Erdély gyermekei és együtt énekelhetnek.
Emlékeztetett arra, hogy a felekezeteket elválasztó falak valójában akkor omlanak le, amikor a Mennyei Atyát és a Megváltó Úr Jézust magyar nyelven köszöntik, tisztelik és imádják.
- A Krisztushoz tartozás öröme, dicsőítése és az egy nemzethez tartozás kettős kapcsolata szétszakíthatatlan. Hiszen Ő az, aki több mint ezer éve megtartott bennünket a Kárpát – medencében, és Ő az, aki meg tudja bocsátani az egymás ellen elkövetett vétkeinket is. Hozzátette: a Megváltóhoz kell fordulni azért is, hogy volt olyan nap, amikor csupán a kis-Magyarország egy apró töredéke ki merte mondani, hogy állampolgárai lehessenek azok is, akik a határain túl élnek. Éppen ezért van miért magunkba szállni, ugyanakkor az is biztos, hogy Jézusnál már készen van a kegyelem – hangsúlyozta a lelkipásztor.
A záróeseményen Gyóni András a ciszterci gimnázium és Pojányi Balázs a református iskola igazgatója vette át az intézmények működtetésére, a keresztény oktató-nevelői munka további gyarapítására felajánlott adományokat.

Szűcs Gábor