A hanaui biblia a vizsolyi biblia második, javított kiadása. A szöveget Szenczi Molnár Albert gondozta, javítva a vizsolyi biblia sajtóhibáit is. Emellett elkészítette és függelékként csatolta az új kiadásba saját zsoltárfordítását, amely sokkal gondosabb volt, mint a Károli-bibliáé – ismertette Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója a hanaui biblia budapesti átadásán.

„Szenczi Molnár Albert kiskamaszként tanúja volt a vizsolyi biblia fordításának, ott lábatlankodott Károli körül, az ő üzeneteit hozta-vitte a nyomdászok, a korrektorok és a fordítók között, futárként. Károlit istenes vénemberként emlegeti, persze, a nagy bibliafordító csak hatvan-egynéhány éves volt, de akkoriban másként mérték az emberélet hosszát. A fiatal Szenczibe belevésődött, hogy a vizsolyi biblia egy kicsit nagy, vaskos, két kötetben jelent meg, nehezen lehet forgatni. Akkoriban általában templomokban, gyülekezetekben őrizték, nem azt a célt szolgálta, hogy bárki lapozgassa, kézbe vegye otthon. Szenczi szeme előtt viszont már ilyen biblia lebegett. A Hanauban kiadott Szentírás olyan népszerű volt, hogy már 1612-ben újra kellett nyomni. Erre Oppenheimben került sor, hiszen Szenczi ekkor már ott élt. Egész életében ingázott Magyarország és Nyugat-Európa között, megjárta a híres egyetemeket, Svájcban is tanult. Kétszer próbált itthon egzisztenciát teremteni, ez nem sikerült. De egész életében azon volt, hogy a heidelbergi káté és a reformáció legfontosabb iratai, például Kálvin Institutiója magyarul megjelenhessenek.”

Az 1608-ban megjelent hanaui biblia egyik példányát a Dániában élő Zsófia Nagy Dolriis és családja adományozta a Ráday Gyűjteménynek. Mint mondta, a biblia kezdettől fogva, azaz 411 éve a család tulajdona volt, de tartalma miatt többször rejtegetni kellett.
„Én édesapámtól, dr. Nagy Lajostól kaptam – az ő kézzel írott neve is szerepel benne. A Nagy Lajos tulajdona bejegyzés azonban nagyapámtól származik, aki a felvidéki Búcson volt kántortanító. A bejegyzés valószínűleg akkor került a Bibliába, amikor nagyapámnak menekülnie kellett az elcsatolt területről, és 1919 környékén egy Dunakanyar-közeli református lelkészre bízta, aki a templom tornyában rejtette el. 1945 után a nagyszüleimet kitelepítették Felvidékről. A Biblia ott maradt nagynénémnél, Osztényiné Nagy Idánál, aki férje, Osztényi Leander festőművész munkája révén Karlovy Varyban élt. Nagynéném 1943 tavaszán ásta el a Bibliát, majd valamikor a hetvenes években Magyarországra hozta azzal, hogy annak itt van a helye. Az ellenreformáció idején eredetileg három biblia érkezett egyszerre Hanauból, abrakos tarisznyában csempészték őket. A másik kettő sorsáról nem tudunk.”

A családi biblia egy 1873-as feljegyzéséből kiderül, hogy addig négyszer átkötötték, vagyis kezdettől fogva nagy becsben tartották. A 27 éve külföldön élő Zsófia Nagy Dolriis kérdésünkre elmondta: nagyon nehéz megválni egy ilyen családi örökségtől, azért döntöttek mégis az adományozás mellett, mert a családjuk által őrzött hanaui biblia hatalmas eszmei értéket képvisel. Az pedig csak úgy él, ha abban a közegben van, ahol ezt az eszmeiségét ki tudja fejteni: a magyar reformátusok között.

Az adományozó családdal kötött szerződésben a Ráday Gyűjtemény vállalta, hogy két éven belül restauráltatja az értékes könyvritkaságot. Berecz Ágnes elmondta: az ajándékba kapott bibliának nincs kötése, emiatt nem lehet kézbe adni, biztonsággal forgatni. A restaurátorok a gyűrődéseket is szakszerűen kisimítják majd.

Az, hogy a gyűjtemény új darabbal gazdagodott, önmagán túlmutató jelentőséggel bír, hiszen ahogy a gyűjteményigazgató fogalmazott: a Ráday utcai kollégiumot elpusztító tűzvész a levéltárat és a könyvtárt is érintette, a füst és a korom, valamint az oltóvíz miatti kár mellett költözésre kényszerítve a gyűjtemény nagy részét azért is, mert az épületszárny bontása hamarosan megkezdődik. „A levéltárat a fővárosi levéltár fogadta be, ősztől ott üzemel majd, és fogadja is a látogat. Könyvtárunknak a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára adott nekünk helyet a törökbálinti Depóvárosban az MTA könyvtárai számára bérelt területen.

Gondolkodunk azon, hogy az ősztől hogyan tehetnénk ezt is elérhetővé. A muzeális állomány maradhat a régi helyén, a Ráday utcában, hiszen az annak helyet adó szárny a legkevésbé érintett az átépítésben.” Ennek ellenére számítani lehet rá, hogy a hozzáférés ehhez is korlátozott lesz a következő két-három évben. Amikor azonban felépül az új épületszárny, és visszaköltözik a könyvtár is, szeretnék a múzeum ritkaságaira különösen is felhívni a figyelmet, amire a megújult környezet még inkább alkalmas lehet.

A Ráday Gyűjtemény részét képezik többek között az első és a második világháborúból megmaradt hadifogoly-bibliák, amelyeket illegálisan rejtegettek nemcsak a tábori lelkészek, hanem a besorozott katonák is. Nem a tegnap átadott hanaui biblia az egyetlen, amelyet egy család adományozott a gyűjteménynek, épp ezért több olyan ritkaság is birtokukban van, amelyben a laikus érdeklődő számára is érdekes családi feljegyzések szerepelnek az elmúlt korokból. Ilyen az az 1704-ben kiadott kasseli biblia is, amelyet szintén a közelmúltban adományozott végleg a gyűjteménynek egy testvérpár, Bakos Judit és Bakos Zoltán. A szintén különleges értéket képviselő biblia lapjai között szerepel egy gyermekkorukban megfogalmazott levél is, amelyet a „Jézuskának” címeztek – erről már Timár Gabriella, a Bibliamúzeum vezetője beszélt érdeklődésünkre.

„Szép, hogy most, amikor a költözés miatt a modern anyagot kicsit meg is kell húzni, kapunk ilyen magas muzeális értékeket képviselő bibliákat. Jelképes dolog is ez, azt hirdeti, hogy az Istennek Igéje megmarad. Ráadásul, olyan családi örökségekről van szó, amelyek sokkal nehezebb időszakokat éltek meg, mint egy tűzeset. Évszázadokon keresztül őrizték őket, szinte mind menekített bibliák – ahogy mi is tesszük ezt most a Ráday Gyűjteménnyel” – fogalmazott a múzeumvezető.

A Bibliamúzeum állandó kiállítása zavartalanul megtekinthető hétköznap 10 és 18 óra között, hétvégén pedig 10 és 17 óra között Budapesten, a Ráday utca 28. szám alatt. A múzeum Párizs–Paris! című időszaki kiállítását ugyanebben az időpontban szeptember 21-ig tekinthetik meg. A Bibliamúzeum és a Bibliás Könyvesbolt nyári nyitvatartásának esetleges változásairól itt tájékozódhatnak. 

Képek: Berecz Ágnes/Ráday Gyűjtemény, Desi Krisztina/Szív magazin, Somogyi Csaba/parokia.hu, Vargosz/reformatus.hu