„Néha arra gondolok, hogy a szégyen a maga kínosságával és értelmetlenségével több kárt okozott a jóságra és boldogságra való törekvésünkben, mint bármely más rossz tulajdonságunk." C.S.Lewis
Kultúrát teremt
Jubileumi hangversenysorozattal készül a Sukorói Zenei Nyárra a velencei-tavi református gyülekezet. Kardos Ábel lelkipásztor szerint egy befogadó keresztyén közösség nem hívő emberek számára is sokat adhat a kultúra és a lelki élet területén, méghozzá mindenféle elvárás nélkül.
Retrospektív lesz, ugyanakkor több újdonsággal is készül a velencei-tavi gyülekezet az idei Sukorói Zenei Nyárra – árulta el Szabó Balázs művészeti vezető. A tizedik, jubileumi hangversenysorozaton kórusművek és orgonajáték is betöltik a kiváló akusztikájú templomteret, de lesz kamaraest és zenekari hangverseny is, amelyre korábban nem volt példa. Fellép a Capella Silentium Énekegyüttes Várkonyi Tamás karnagy vezényletével, hangversenyt ad Virágh András Gábor orgonaművész, egy családi kamarakoncerten klarinéton Rumy Balázs, fagotton Tóth Sára Rebeka, hárfán pedig Nagy-Rumy Mariann játszik, végül pedig korhű hangszereken a barokk zene világába kalauzol el a Capella Savaria régizene-együttes Kalló Zsolt vezetésével. (A részletes programról itt tájékozódhat.)
„Változatosságra eddig is törekedtünk, de zenekari hangversenyre korábban nem volt példa. Különleges estére számíthatunk az énekegyüttes jóvoltából is, hiszen az övékéhez fogható repertoárral Magyarországon kórus alig-alig áll színpadra. Virágh András Gábort a legkiválóbb magyar orgonaművészek között tartom számon, aki egyre nagyobb elismeréseket arat saját szerzeményeivel is, és nem utolsó sorban zseniálisan improvizál, amellyel Sukorón is megörvendeztet bennünket. Az egykor New Yorkban is tanulmányokat folytató Rumi Balázs szintén fenomenális klarinétos, aki feleségével és testvérével lép fel, a családi hangverseny immár tradíció.”
Az első sukorói hangversenyt helyi muzsikusok adták a helyi közönségnek, ám ahogy a fellépők köre, úgy a közönségé is egyre bővült az elmúlt években. „Először helyiek, majd tó környékiek ültek a közönség soraiban, az utóbbi időben Székesfehérvárról is komoly kontingensre számítunk, de érkeznek Budapestről és még messzebbről is látogatók. A törzsközönség miatt családiassá váltak a hangversenyek, és a művészeknek is öröm, hogy ismerős arcok előtt lépnek fel. Reméljük, idén is csatlakoznak hozzánk újabb kedves zenebarátok” – fogalmazott Szabó Balázs.
A muzikológus-hegedűművész hozzátette: a fesztivált szakmai körökben is számon tartják, és az is árulkodó, hogy egy évtizede töretlen az érdeklődés iránta. „Magyarországon sok zenei rendezvény van, de amelyet évről évre, kiszámíthatóan meg is tartanak, kevés. Még kevesebb, amely legalább tízéves múltra tekintene vissza. Sukoró hagyománnyá vált, ez segíti a közönségteremtést, ahogy a modern technika is.”
A siker titka egyebek közt a mértéktartás – tette hozzá a művészeti vezető. „Többen visszajelezték, hogy szívesen meghallgatnának kétszer ennyi koncertet is, de a mértéktartás és a minőség iránti elkötelezettség arra intett, hogy négynél több koncertet egy nyárra ne szervezzünk. Ennyit viszont jó szívvel tudunk vállalni, és garantálni tudjuk a színvonalat.”
A szervező elárulta, a fellépőkkel már a koncerteket megelőző év őszén megállapodnak, hogy a legkiválóbb művészeket ne szalasszák el. Tudatos döntés volt az is, hogy nem zenés áhítatokat, hanem hangversenyeket szerveznek, mégis lelki töltettel bírnak az esték. „Nincs prédikáció, igeolvasás vagy imádság, az előadók megválasztása, a műsor előkészítése, a fellépő művészek odaadása, a lélekemelő zenedarabok megszólítják a szíveket. A közönség és a fellépők egyöntetű visszajelzése, hogy ilyen bensőséges hangulatú, családias fesztiválon még nem vettek részt. Egy biztos: imádságos lélekkel fogadjuk a templomba betérőket, hogy miközben zenét hallgatnak, lelki élménnyel is gazdagodjanak.”
A sukorói hangversenysorozat nem előzmények nélküli – tudtuk meg Kardos Ábel lelkipásztortól. „1976-tól 1986-ig, tíz éven át volt a gyülekezet lelkésze Szénási János. Az ő idejében nemcsak a templomot, de az orgonát is felújították, és attól kezdve szerveztek hangversenyeket feleségével, aki a Zeneakadémián végzett. A hetvenes-nyolcvanas években a hollandok meg a németek elárasztották a Balatont és a Velencei-tavat, ezért népes közönségük volt. Távozásukkal azonban megszakadt a sorozat.”
A hagyományt felélesztő Sukorói Zenei Nyár ötletgazdája, Kardos Ábel elmondta: mindig is a templomi környezethez illőnek érezte a komolyzenét, amely hozzá is közel áll. Nem híve azonban azoknak a hangversenyeknek, amelyeken nem szólítják meg a hallgatóságot – tette hozzá. Ezért kérte fel Szabó Balázst házigazdának. A székesfehérvári református gyülekezet kántoraként is tevékenykedő művész tanár minden koncertet a művészek és repertoárjuk ismertetésével vezet fel. A visszajelzések szerint sokan humorral fűszerezett és érdekességekkel tarkított előadásaiért tesznek meg akár hosszú utat is.
Hogy miért nem zenés áhítatokat tartanak a sukorói templomban, arról a lelkész azt mondja: elveszítenék a közönség egy részét. „Sokan nem hívőként lépik át a templom küszöbét ilyenkor, és arra is volt példa, hogy visszatértek az istentiszteletre, sőt, néhányan rendszeresen járnak templomba a hangversenyek óta. Szabó Balázs így is szót ejt egy-egy zeneszerző hitéről. Hiszek a lépcsőzetes építkezésben. Az erőszakos térítéstől, a túlzott elvárásoktól mindig irtóztam, nyilván mert nekem is volt részem benne annak idején. Szeretem megteremteni a lehetőséget a találkozásra, azután jól kitölteni a kereteket, végül hinni, hogy az Úristen meg tudja szólítani az embereket. Tavaly Cseri Zsófiék frenetikus koncertet adtak az Erkel Vegyeskarral. Ha az nem volt istentisztelet a szó legszorosabb értelmében, akkor a bármikor máskor megtartott liturgikus istentiszteletünk sem az.”
Kardos Ábel hozzátette: vannak nem hívők, akik csupán a zene szeretete miatt jönnek, de egy keresztyén közösség adhat úgy is, hogy nem vár cserébe semmit. „A gyülekezetnek nemcsak az lehet a célja, hogy a bibliai igazságot verbálisan közvetítse. Békési Sándor, a budapesti teológia tanára fogalmazta meg a Sukorói Értelmiségi Körben tartott előadásában, hogy ha a keresztyén ember hite megfogan, felnövekszik és kiteljesedik, akkor valamilyen keretet keres magának. Ilyen keret a kultúra is. Kultúrát teremt a keresztyén hit is, nem is tehet másként. Hisszük, hogy a Sukorói Zenei Nyár az egyik legnemesebb példája ennek.”
A 2016-os jubileumi Sukorói Zenei Nyár programja:
Július 9., szombat, 19 óra
Capella Silentium Énekegyüttes, karnagy: Várkonyi Tamás
Július 16., szombat, 19 óra
Virágh András Gábor orgonaművész hangversenye
Július 30., szombat, 19 óra
Rumy Balázs – klarinét
Tóth Sára Rebeka – fagott
Nagy-Rumy Mariann – hárfa
Augusztus 13., szombat, 19 óra
Capella Savaria (korhű hangszereken)
művészeti vezető: Kalló Zsolt
A záró hangversenyen borkóstolóval várják a közönséget és a fellépő művészeket a Sukorói Borbarát Egyesület tagjai. Valamennyi koncert ingyenesen látogatható.
Képek: Füle Tamás
A Sukorói Zenei Nyár elnevezésű hangversenysorozat 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósult meg.