Kapitány Balázzsal a Szövetség a Családok Lelki Egészségéért Egyesület konferenciáján beszélgettünk.

Sokan azt feltételezik, hogy még ma is fiúgyermeket várnak többen.

Globálisan valóban a fiú preferálása az erősebb. A történelemben nagy volt a lánygyermekek megkülönböztetése, még a 20. század elején is elfogadott volt a gyermekgyilkosság. A magyar paraszti kultúrában is megfigyelhető a nem kívánt lánygyermekek meggyilkolása, ami alapvetően örökösödési kérdésekre, valamint a család anyagi helyzetére vezethető vissza. Változást a múlt század második fele hozott. Ha az egész világot tekintjük, napjainkban évente csaknem másfél millió lánygyermek esik áldozatul az úgynevezett szelektív abortusznak. Ez leginkább Kínában, Indiában, Pakisztánban jellemző, de nem kell nagyon távolra mennünk, mert Európában is vannak területek, ahol a lánygyerek, nem gyerek. Montenegróban, Albániában és Macedóniában sok lánygyereket elvetetnek a szülők.

Magyarországon mi a jellemző? Fiút vagy lányt szeretnének a szülők?

Nem lehet egységes álláspontról beszélni, a magyar szülők megosztottak ebben a kérdésben. A vizsgálati eredményeink szerint a szülők felének mindegy, hogy fiú vagy lány lesz a születendő gyermek. Preferenciáról a szülők másik felénél beszélhetünk, nekik pontos elképzelésünk van arról, hogy fiút vagy lányt akarnak, de ez főként a második, illetve harmadik gyermek nemét tekintve jellemző. Nyugat-Európában az a trend, hogy a szülők egy fiút és egy lányt szeretnének. Magyarország valahol Európa határszélén helyezkedik el ebben a kérdésben. A skandináv országokban például egyáltalán nem jellemző a fiúpreferencia, de Kelet-Európában és a Balkánon igen. Hazai kutatásainkban azt próbáltuk szétszálazni, hogy mi jellemzi a különböző társadalmi csoportokat.

Beszéljünk akkor a különbségekről lakhely és iskolai végzettség szerint!

Számos előzetes elképzelésünk volt a kutatás megkezdésekor, főként a külföldi szakirodalmak alapján. Azt feltételeztük, hogy itthon a hagyományos mezőgazdasági népességnél a fiúgyermeket preferálják a szülők, hiszen a fiú viszi tovább a gazdaságot, de tévedtünk, mert nem találtunk jelentős eltérést abban, hogy lányt vagy fiút szeretnének. Kerestünk összefüggést a települési hierarchiában is, sőt vizsgáltuk a felekezetek szerint is a kérdést, de statisztikailag nem találtunk különbséget a katolikusok és reformátusok között. Érdekes módon azonban a számok azt mutatják, hogy Magyarországon leginkább az érettségizett, alsó középosztálybeli férfiakra jellemző, hogy nagyobb arányban fiút várnak.

Az előadásában arról is beszélt, hogy a nőknek általában mindegy, hogy fiú vagy lány születik, a férfiak viszont akarnak fiúgyermeket is. Mi ennek az oka?

Nem tudjuk pontosan a választ, de a férfiak utólag is nagyobb arányban mondták azt, hogy a következő gyermekük azért született, mert fontos volt, hogy milyen a neme.

Hogyan befolyásolja a további gyermekvállalást, hogy fiú vagy lány születik elsőként a családban?

Találtunk egy gyöngébb összefüggést: ha fiú születik először, akkor kisebb eséllyel születik meg a következő kistestvér, mint abban az esetben, ha az első gyermek lány. Az igazán erős összefüggés azonban a harmadik gyermek születése esetén megfigyelhető: ha az első két gyermek neme úgy alakul, hogy egy fiú és egy lány van a családban, akkor lényegesen kevesebb esélye van a harmadik gyerek születésének, mintha az első két gyerek azonos nemű, tehát két fiú vagy két lány.

Mennyire jellemző Magyarországon, hogy a szülők igénybe veszik a modern technikát, hogy a kívánt nemű gyermekük szülessen?

Előbb ismét külföldi példát mondok: a balkáni országokban – ahogy a statisztikusok mondanák – gyanúsan sok fiú születik. Szelektív abortusszal, spermaszelekcióval, vagy korai vértesztekkel próbálják befolyásolni a gyermek nemét. Magyarországon a nagy számok azt mutatják, hogy semmiféle eltolódás nem következett be 1970 és 2013 között a nemi arányban, annak ellenére, hogy az orvostudomány fejlődött. Egyébként a gyermek nemének a befolyásolását törvény is tiltja itthon.

Volt olyan eleme a kutatásuknak, ami meglepte önöket?

A hipotéziseim nem jöttek be. Ahogy szóltam is erről, erőteljes fiúpreferenciát feltételeztem főként a falusi, mezőgazdasági gyökerekkel rendelkező népességnél. Tulajdonképpen azt lehet mondani, nem ott találtunk, ahol kerestünk. A négy évvel ezelőtti népszámlálás azt mutatta, hogy a magyar párok többsége egy fiút és egy lányt szeretne. A gyermekvállalás előtt álló párok kétharmada azt mondta: nem számít nekik, milyen nemű lesz születendő gyermekük, a többiek inkább fiút szeretnének.

Fekete Zsuzsa