A teológushallgatók kezdeményezéseként indult sorozat legfontosabb célja, hogy a lelkészi szolgálatra készülők biztonságos térben, hiteles példákat látva készülhessenek fel a hivatásukat érintő élethelyzetekre. A sorozat létrejöttéről, fogadtatásáról és további céljairól Kovách I. Bendegúz negyedéves teológushallgatót kérdeztük.

Tapasztalatok, példák, minták
A  szemináriumok, előadások releváns tudományos és gyakorlati tudást adnak, a lelkészek mégis számos olyan szituációba kerülnek szolgálatuk során, amelyekre előzetesen nem készültek fel.
„Sokszor elhangzik a mondat, hogy az adott témát érintő, egzisztenciális kérdésekről érdemes lenne beszélgetni, ezért arra gondoltunk, beszélgetés-sorozatot indítunk, amely teret és keretet adhat a különféle kérdések megvitatásának. Vendégeket hívunk, akik lelkipásztorok, vagy más foglalkozásúként kapcsolódnak szorosan egyházunkhoz, de elsősorban az adott témához. Ezzel az ötlettel kerestem meg 2020 nyarán Schanda Anikó és Filotás Bálint teológustársaimat, akikben szintén felmerültek hasonló elképzelések.”

A sorozat a Colloquium Iuventum nevet kapta, amelyet fiatalok konferenciájának, beszélgetésének fordíthatunk. A meghívott előadók élettörténetükkel, tapasztalataikkal és szakmai kompetenciájukkal olyan hiteles példát mutathatnak a teológusoknak, amely, bár önmagában nem elegendő a teljes felkészülésre, segítséget és mintát adhat a különféle szolgálati helyzetek kezelésére. Ez része lehet annak az „edzésnek”, amely kulcsfontosságú a lelkipásztorrá válás folyamatában.

 A teológusok vágynak arra, hogy beszélgethessenek az aktív, szolgáló lelkipásztorokkal, akik megosztják tapasztalataikat, nem véletlen, hogy a gyülekezettel, lelkészi szolgálattal kapcsolatos gyakorlati szemináriumok minden félév elején hamar betelnek. A 2020 szeptemberében indult sorozat szervezői figyelembe vették ezt a tapasztalatot.

Releváns témák, kérdések és válaszok
„Az első beszélgetés meghívott előadója Balog Zoltán lelkipásztor volt, akivel arról beszélgettünk, hogy a lelkipásztor közéleti szereplő-e, aki nyilatkozhat közéleti kérdésekben, vagy ezt a szerepet nem szabad betöltenie. Szintén kérdésként merült fel, hogy milyen a gyülekezet és a lelkész kapcsolata, hogyan érdemes lelkészként viszonyulni a gyülekezethez és fordítva. A sorozat második beszélgetésén a lelkészek szolgálathoz való viszonyáról volt szó, arról, hogy a lelkipásztor vállalhat-e egyéb munkákat, mert a fizetését szeretné kiegészíteni. Erről Horváth Tündét és Thoma Lászlót faggattuk, akik most hasonló élethelyzetben vannak.”

A harmadik, félévet lezáró beszélgetésre Gér András zsinati tanácsost hívták, aki, mint fogalmazott, karmesterként viszi és szervezi a Zsinati Hivatal ügyeit, emellett református teológus, alapítványi kuratóriumi tag és Budapest-fasori pótpresbiter. Előadása és az azt követő beszélgetés arra fókuszált, hogy a lelkipásztorok, a gyülekezeti tagok és az egyháztól távol élők hogyan látják a református egyházat, mit gondolnak a teológusok, presbiterek, egyéb szolgálalot végzők az egyházról. Arról is szó esett, hogyan válhatnánk ismertebbé a világ és más felekezetek előtt, mit tehetünk ezért egyéni és közösségi szinten.

A Colloquium Iuventum nem interjú és nem klasszikus értelemben vett kerekasztal. A sorozat egyfajta kiscsoportos beszélgetés, ahol nemcsak a meghívott vendégeknek, hanem egymásnak is fel lehet tenni kérdéseket, így a teológusok mélyebben megismerhetik leendő szolgatársaikat.

„Amikor az első alkalmat meghirdettük, voltak, akik nem teljesen értették, hogyan kell elképzelni ezt a sorozatot, hangsúlyoznunk kellett, mit miért szervezünk, milyen célokat fogalmaztunk meg. Sok-sok pozitív visszajelzést kaptunk, nem véletlen, hogy a második beszélgetésen jóval többen vettek részt. Azt tapasztaljuk, kezdeményezésünknek nagyon jó a fogadtatása, a visszajelzésekből az tűnik ki, hogy valóban szükség van ilyen célú és jellegű beszélgetés-sorozatra.”

Több szakmai műhelynél
Felmerült, hogy a sorozatot a nagyközönség előtt is megnyitják, nyílt eseményként,  azonban a Colloquium Iuventum lényegét és célját tekintve bizalmas és biztonságos tér a ki nem beszélt témák megvitatására.
„Többről van szó, mint izgalmas szakmai műhelyről, hiszen a mi életünk szolgálat, amellyel kapcsolatban érzékeny kérdések is felmerülnek, ezért érthető, miért nem nyitjuk meg sorozatunkat a nagyközönség előtt. Hálás vagyok a szervező és részt vevő teológustársaimnak, akik nyitottsággal és érdeklődéssel voltak jelen a három est során.”

A szeptemberi kezdő beszélgetést még személyes jelenléti, az azt követő beszélgetéseket online formában tartották, ez utóbbi nem jelentett valódi akadályt a személyes beszélgetések megvalósításában. A következő alkalmak témái, meghívott előadói még nem nyilvánosak, a szervezők bizonyos témákról inkább személyesen beszélgetnének, ezért még nem egyértelmű a sorozat sorrendje. A tervek szerint a beszélgetéseket havonta rendezik, ügyelve a diákok tanulmányi kapacitására.
„Közülünk többen is dolgoznak az egyetem mellett, van, aki tisztséget is vállalt a HÖK-ben, de úgy érezzük, erre a szolgálatra megéri időt és energiát szánni. Reméljük, a havi rendszerességű sorozat eléri a célját, és pozitív mintául szolgálhat más karok, teológiák számára.”