Együtt keressük az utat és együtt gondolkodunk. Köszönet a hűségért, az elvégzett szolgálatért és helytállásért. Azért a titokért, amit elkérhetünk Istentől, hogy a sok fáradság és csüggedés között mindig újra tudunk indulni – kezdte újévi beszédét Bogárdi Szabó István. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke köszönetet mondott a lelkipásztorok és esperesek munkájáért. Az egyházvezető azt kérte, hogy a lelkészek hetente legalább egy szabadnapot vegyenek ki, és ne töltsenek minden napot munkával, szolgálattal, mert – mint mondta – Isten szolgáinak is szüksége van pihenésre. Bencze János kórházlelkésszel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a lelkipásztorok ingyenesen részt vehetnek a Bethesda Kórház széleskörű egészségügyi szűrővizsgálatán, melynek költségeit az egyházkerület fedezi. A szűrésre a lelkészek és családtagjaik egy külön erre a célra létrehozott oldalon jelentkezhetnek. 

Európa szemétlerakója?
Az elmúlt évet meghatározta a migránskérdés. Ami tavaly nyár óta zajlik Európában, még csak az előzenekar hangolása – vélte Bogárdi Szabó István. A püspök ismertette a németországi adatokat, amely szerint 2015-ben egymillió-száztizenhatezer migráns lépett be Németországba, Magyarországon pedig háromszázezren haladtak át, közülük néhány százan kértek letelepedési engedélyt nálunk.
– A krízishelyzetre Európa nem volt felkészülve, már a logisztikai feladatok is hatalmas zűrzavart okoztak. A legsúlyosabb azonban annak a földolgozhatatlansága, hogy ma a világon 60 millió migráns él, akik már több mint egy éve elhagyták lakhelyüket és nem is tudnak hazamenni, ez a szám a jövőben tízmilliókkal növekszik majd. Magyarország nem célország, azonban az Európai Unió szabályai szerint ha egy uniós ország nem fogad be egy bevándorlót, akkor őt oda szállítják vissza, ahol átlépte az unió határát. Tegnap egy bonni konferencián is szóltam arról, hogy nem szeretnénk, ha Magyarország a migráció „szemétlerakó helyévé" válna. Ezt a hasonlatot azzal összefüggésben hoztam, hogy annak idején az Alföldön több millió köbméter veszélyes hulladékot raktak le nálunk a németek. Németország is öregedő társadalom, évente 5-600 ezer új munkáskézre van szükségük, hogy fönntarthassák jóléti rendszerüket. A bevándorlók roppant nagy tömegéből kiválogatják maguknak a tettre kész, nyelvet beszélő, erős, tanult fiatalokat, a többieket pedig visszatoloncolják hozzánk, Ausztriába vagy Horvátországba. Németországban számolnak is: azt mondják, hogy egy migránsba csak öt évet, a saját gyermekbe pedig harminc évet kell fektetni. Ezek az álláspontok a késleltetett öngyilkosság kategóriájába tartoznak.

Megadni mindent, ami jár
A református menekültmisszió a közelmúltban évente körülbelül 100 bevándorlót segített a beilleszkedésben, nyelvtanulásban, lakhatásban, ami azt jelentette, hogy a Magyarországra érkező menekültek negyedéről gondoskodtunk ilyen módon. A menekültek befogadásának klasszikus módszerei nem működnek ebben az új helyzetben. Teljesen evidens, hogy segítenünk kell a bajba jutott embereken, de segítségünknek ne legyen része, hogy szelfizzük magunkat, miközben egy pohár vizet osztunk. Mindent meg kell adnunk azoknak, akik nálunk telepednek le, a befogadottaknak pedig tiszteletben kell tartani a befogadó ország értékeit és kultúráját – fogalmazott Bogárdi Szabó István.

Csak a vallás képes értékalapon integrálni
A püspök szerint Európa évtizedeken át torz képet mutatott és „kellette magát", ez az oka, hogy az ideérkezők meglepődnek, hogy nálunk is sokat kell dolgozni ahhoz, hogy valaki biztosítani tudja megélhetését. A magyarországi kivándorlással összefüggésben az egyházvezető saját gyülekezete példáját hozta: a budahegyvidéki gyülekezetben az elmúlt tíz évben százötven esküvőt tartottak, a pároknak a fele pedig külföldön keresi boldogulását.
– Mérhetetlen identitásvesztés jellemzi a társadalmat, amit nevezhetünk hagyományszakadásnak vagy érdektelenségnek is. Az identitás kérdés úgy jelenik meg a 21. század első felében, hogy mindenki egyenként megalkotja önmagát, és elvárja, hogy ismerjék el olyannak, ahogyan elképzelte. Általános értelemben csak a vallás képes értékalapon integrálni a társadalmat, erre Európában két vallás képes: a keresztyénség és a szekularizmus, ez utóbbit a keresztyénség torzított változatának tartom. Ne legyen senkinek illúziója: ebbe a helyzetbe lép be Európába az iszlám és nem fog sem a keresztyénséggel, sem a szekularizmussal „összállni", hanem hódítani fog.

Az önállósodás útja
Évkezdő beszédében a püspök szólt az egyházi törvényről, amely – mint mondta – folyamatosan per alatt áll azért, mert több vallási közösség regisztrációs kérelmét elutasították. Az egyházfinanszírozás kérdésében Bogárdi Szabó István ismét megerősítette: újra kell gondolni az egyház hosszú távú gazdasági kérdéseit és saját lábra kell állni.
– Nekünk abból kell gazdálkodnunk, amit mi magunk összeadunk, és „le kell jönni" az államról. Egyetlen államnak vagy államformának sem lesz érdeke, hogy az egyházat szabadon engedje. Minél szorosabban tartja pórázt az állam az egyházon, annál jobban élvezi. Nekünk önmagunkat kell fenntartani, hogy szabadok lehessünk. Ehhez azonban magunkba kell nézni: mi van, ami a miénk? Nem tartom reménytelen ügynek, hogy mindezt végiggondoljuk, és ha kell, hozzunk meg nehéz döntéseket. Miért nem lépünk rá erre az útra? Mindenki részéről őszinte bevallásra van szükség a saját, a gyülekezete, környéke helyzetéről, a misszió lehetőségéről. Nincs értelme statisztikákat szépíteni.

A pályázatokról szólva a püspök megerősítette: idén is számos pályázati lehetőség nyílik az egyházak számára, amelyeket az egyházvezetés is támogat. Arra kérte a lelkipásztorokat, hogy mérjék fel erőiket, és ne vegyenek fel banki hitelt, mert az „hosszú időre adósrabszolgává tesz". Bogárdi Szabó István beszélt a kötelező perselypénzről is, amely – mint mondta – nem sarc, hanem közös ügyünk. Kérte, hogy októberben mindenki fizesse be a perselypénzt, amelyet mindig egy új templom építésre fordítanak.

Az újévi lelkészértekezlet a lelkipásztorok kérdéseivel és hozzászólásaival ért véget.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás