Az Ige (részben) képpé lett – legalább is a tavaly augusztusban elhunyt világhírű holland festő és illusztrátor, Kees de Kort (1934-2022) alkotásain. Magyarországon is sokan megismerhették ezeket a jellegzetes képeket, például azokból a 2011 és 2015 között megjelent kis füzetecskékből, amelyek 10 ószövetségi és 18 újszövetségi történetet dolgoznak fel kevés szöveggel és sok illusztrációval. A Parakletos Könyvesház tavaly egyetlen, vaskos kötetbe szerkesztve adta ki újra a teljes sorozatot Így szól hozzám a Biblia címen, amely most már egységes műként kalauzolja végig a magyar olvasókat is a Szentíráson, a Teremtéstől kezdve a Jelenések Könyvéig.

Modern és archaikus
1964-ben a Holland Bibliatársulat pályázatot írt ki képzőművészek számára értelmileg akadályozott személyeknek szóló Biblia illusztrációjára. A pályázatot Kees de Kort nyerte meg, így bízták meg őt az egész sorozat elkészítésével. Hollandiában először füzetenként jelent meg a 28 történet, de a későbbiek során nagyon sokféle formátumban feldolgozták őket: keretes diaként, kicsi füzetként, nagyobb könyvekként, végül egyetlen nagy kötetként.

Nem közönséges gyermekbibliáról van szó, hiszen a mű felnőttek számára is intenzív élményt nyújt. Ezt egyrészt könnyen befogadható, egyszerű nyelvezetével éri el, másrészt azzal, hogy nemcsak a verbális-nyelvi intelligenciára épít, hanem vizuális-téri intelligenciára is, sőt, e kettőt harmonikus komplexitásban egyesíti. Ez lehetővé teszi, hogy szélesebb körben fel lehessen használni, akár missziós célokra is.

De Kort a modern művészet eszközeit használta, képei mégis archaikus hatásúak. Nagyon színesek, nagy felületűek, sok tekintetben emlékeztetnek gyermekrajzokra. Szereplőinek a tekintete magával ragadó, arcukról könnyen leolvashatóak az érzelmek. Az illusztrációk legnagyobb erénye, hogy bevonnak minket a történetbe, megteremtve számunkra a régmúlt korok atmoszféráját.

Míg a legtöbb gyerekbibliában világos hajú és bőrű Jézussal találkozunk, addig az Így szól hozzám a Biblia szereplőinek a kinézete hitelesebben adja vissza a közel-keleti emberek kinézetét. Képi világával a legkülönbözőbb etnikumúak is könnyen azonosulhatnak. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy az eredeti mű világsiker lett, közel száz nyelve fordították le és sok millió példány fogyott el belőle.

Festői nyelv
A sorozatból hivatalos magyar kiadás 2011 és 2015 között készülhetett a holland Foundation Hulp Oost-Europa (HOE) nevű szervezet támogatásával a Parakletos Könyvesháznál, az egykötetes változatra azonban 2022-ig kellett várni. Az egységesített kiadás is a HOE támogatásával valósulhatott meg. Tavaly nyáron a munkafolyamat során még maga Kees de Kort is megtekinthette a készülő kiadványt, mielőtt itthagyott volna bennünket.

A füzetes sorozat és az egybefűzött kiadvány között lényeges különbség a megjelenés formátuma, és ez kihat a tartalomra is. A füzetek 13x13 cm-es oldalain, oldalpárjain egy-egy képet láthattunk, mellette, alatta vagy fölötte legfeljebb néhány sor szöveggel. Ehhez a kis felülethez a rövid, tömör szövegegységek illettek, mint egy diafilmnél. A könyvformátum jóval terjedelmesebb: a 25x20 cm-es oldaltükrök és az ezt duplázó oldalpárok lehetőséget adnak egészen nagy felületek egybelátására. Itt el lehet helyezni 2-4 képet is, de sokszor előfordul, hogy egyetlen kép tölti be ezt a nagy felületet is. Így a szövegtér is módosul, és gyakran összevonva, folyamatosan jelenik meg a korábban képoldalanként széttagolt szöveg. Emiatt a könyvben a szöveg bővebb és folyamatosabb, kevésbé diaszerű, mint a füzeteknél.

Mindezeket a kötet fordítójától és szerkesztőjétől, Miklya Zsolt költőtől tudtuk meg, akit a magyar változat műhelytitkairól kérdeztünk. „A magyar szöveghez a holland eredeti adta a vázat, amit aztán a magyar újfordítású Biblia szövegéhez és a gyerek olvasó befogadói szintjéhez is próbáltunk igazítani. Nem az volt a célunk, hogy szó szerinti, szöveghű fordítást adjunk, hanem az, hogy a bibliai szöveg ebben a tömörítő, sűrítő beszédmódban, de minél tisztábban jusson el a befogadóhoz” – fogalmazott.

Hozzátette: a történetek a minimalista versre és prózára emlékeztető tömörséggel szólalnak meg, lehetőséget adva a gondolat- és mondatritmus, a változatos sortörések, soráthajlások alkalmazására is, ez pedig erős poétikus hatást ad a szövegnek. „A tömörítő, sűrítő nyelv, a »szófölösleg« ledolgozása mindenképp fő sajátossága volt a szövegalkotásnak. Költőként azonnal érzékeltem a benne rejlő lehetőséget, a ritmikáját és lendületét, ami a képekkel összhangban dia-hatás helyett filmes hatást eredményezett. Tudatosan tettük fókuszba a képeket, hadd alkossanak teljes kép- és szövegteret, hadd meséljenek. Más gyermekbibliák esetében a verbális nyelv képi, festői, mesélő hatása jobban érvényesül, maga a nyelv teremti meg a belső képet, ezért is lehet bőbeszédűbb. Itt erre nem volt szükség, mert a festői nyelv, Kees de Kort képi világa épp eléggé magával ragadó.”

Kortalan, időtlen, személyes
Ez a bibliafeldolgozás annak a szemléletváltásnak volt az egyik úttörője, amely a vizuális érzékelést és nyelvet a maga helyén kezelve megváltoztatta az addig jellemző verbális-vizuális arányokat, közelítve a természeteshez. Észlelésünk, információszerzésünk ugyanis alapvetően vizuális, és jóval nagyobb arányban tartalmaz képi jeleket, jelzéseket, mint azt a verbális dominancia korában megszoktuk. „A mai, multimédiás, digitális korszakban már természetes a képi információk nagyobb aránya, elég megnézni az utóbbi fél évszázad gyerekkönyveinek változását kép-szövegarány tekintetében.” – mondta Miklya Zsolt. „Magyarországon még mindig erősebben tartja magát a szövegcentrikus látásmód, de nálunk is szép számmal akadnak már hazai fejlesztésű képeskönyvek, amiben a kép mesél, egyenrangúan a szöveggel.”

A szerkesztő kiemelte: mindezek mellett az Így szól hozzám a Biblia kötetében nem a képeké vagy a szövegé a főszerep, hanem Ábrahámé, Sáráé és pásztoraiké, vagy Jézusé, Bartimeusé és a tanítványoké, azaz az ábrázolt embereké és kapcsolataiké. „Kép és szöveg ugyanarról mesél, összecsengően, a maguk nyelvén és szólamán. Szerephelyzetbe a történet szereplői kerülnek, méghozzá olyan környezetben és olyan karakterek által, hogy rögtön érzékeljük a világot, amiben élnek és mozognak. Ilyen a jó filmnyelv: magáért beszél. Ilyen helyzetben a szövegalkotás is könnyű, szinte magától értetődő tud lenni. Fölösleges mellébeszélni, fecsegni, és még a csend, az üres hely is befér, sőt a helyén van.”

Kees de Kort képi világa kortalan és időtlen dimenziót képvisel. „Bibliai és mai, abban az értelemben, hogy az emberi kapcsolatok ábrázolása, az arckifejezések, tekintetek, gesztusok nagyon is ismerősek. Ebben a keretben a szöveg is lehet időtlen, amit maga a bibliai nyelv is képvisel, ha nem a betű szerinti fordításra helyezzük a hangsúlyt. Személyes üzenetté akkor válik, ha a befogadó a »saját nyelvén« hallja és érti a történetet és üzenetét. Ennek optimalizálása – úgy, hogy gyerekek és felnőttek, fiatalok és idősek is magukénak tekintsék – az egyik fő szempontunk volt a szövegalkotás során. Bízunk benne, hogy sikerült ilyen az értelemben is kortalan bibliakiadványt létrehozni.”


A könyv megrendelhető a Parakletos Könyvesház webboltjából és megvásárolható többek között a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 3.) is.


Barna Bálint
Képek: Parakletos Könyvesház, Füle Tamás