1946 január 19-én kezdődött a magyarországi németek elhurcolása és elűzetése, ezen a napon hagyta el Budaörsöt az első vonatszerelvény, amely Németországba szállította a hazánkból elüldözött német nemzetiségű lakosokat. 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200-220 ezer embert telepítettek ki korábbi otthonaikból. Ennek emlékére 2012. december 10-én a Magyar Országgyűlés január 19-et a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává jelölte ki.

A magyarországi németség kollektív bűnösség elve alapján történő megbüntetésének egyszerre többféle történelmi oka is volt. Az egyik a nemzeti homogenizációs program megvalósítása lehetett, emellett fontos szerepe volt még annak is, hogy komoly fejtörést okozott a Felvidékről elűzött, illetve Délvidékről idemenekült magyarok elhelyezése. Harmadrészt az 1945 márciusában kihirdetett földreform megvalósításához is kapóra jött, hiszen az részben a magyarországi németek kezén lévő birtok-, ingatlan- és ingóságállomány igénybevételével volt csak megvalósítható.



De hogyan történhetett ez meg? – adódik a kérdés. A potsdami konferencia határozataiban – a közvélekedéssel ellentétben – csak opcionális lehetőségként merült fel a német kisebbség kitelepítése, eleve a már megkezdődött folyamatokra reagálva, mivel Lengyelország és Csehország már erőszakos módszerekkel kezdett bele a kisebbségi németek elűzésébe. Ekkora már hazánkban is jelezte a politikai vezetés, hogy meg akar szabadulni a német identitású állampolgáraitól: még be sem fejeződtek a harcok, amikor a téma már felmerült az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésén.

A Nemzeti Parasztpárt a teljes hazai németség felelősségre vonása és kitelepítése mellett tette le voksát, bár párton belül nem mindenki értett egyet ezzel az állásponttal. A Magyar Kommunista Párt radikális kitelepítéspárti hangnemet ütött meg. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ellenezte a kollektív felelősségre vonás és kollektív büntetés elvének gyakorlati alkalmazását – jóllehet tagságának jó része német származású volt. A Független Kisgazdapárt szintén a kitelepítés mellett állt ki, de mérsékeltebb hangnemben.

A Minisztertanács december 22-én fogadta el a 12. 330/1945. M. E. számú kormányrendeletet a magyarországi német lakosság áttelepítéséről Németországba. Ennek értelmében köteles volt Németországba települni minden olyan személy, aki az 1941-es népszámláláson németnek vallotta magát, aki a korábban magyarosított nevét „német hangzásúra” változtatta vissza, illetve aki tagja volt a Volksbundnak vagy a Waffen-SS-nek. Emellett minden ingatlan és ingó vagyonát kártérítés nélkül zár alá vették. Mentességet kaphattak mindazok, akik aktív tagjai voltak valamelyik demokratikus pártnak vagy szakszervezetnek, vagy akik bizonyítani tudták, hogy korábban magyarnak vallották magukat és emiatt üldöztetés érte őket.

A kitelepítés a Budapest környéki falvak német nemzetiségű lakóival kezdődött, majd a Dunántúl és a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl német lakossága következett. Egy-egy község kitelepítése néhány nap alatt zajlott le, a kitelepítettek nagyobb részét Németország amerikai, kisebb részét pedig a szovjet megszállási övezetébe szállították. A későbbiek során több tízezer kitelepített próbált visszatérni, 1946–1949 között például tíz-tizenötezer személy szökött vissza illegálisan Magyarországra.

Ismert művészek és közéleti személyek már a rendelet kihirdetését követően, 1946 januárjában is tiltakoztak az abban foglaltak ellen, és felszólaltak a kitelepítettek érdekében. A magyarországi németek kitelepítését azonban csak az 1949. október 11-én megjelent újabb kormányrendelet törölte el. Ez utóbbi már biztosította a német nemzetiségű lakosoknak az állampolgári jogokat, illetve megszüntette a lakóhely megválasztására és a munkavállalásra vonatkozó korlátozásaikat.

Megemlékezés Bonyhádon
Az idei évben Bonyhád adott otthont a központi megemlékezésnek. A programok 2022. január 19-én, szerdán délelőtt 10 órától kezdődtek. A Bonyhádi Római Katolikus Templomban ökumenikus istentiszteletre került sor, ahol Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke mondott köszöntőt és hirdetett igét. Az istentiszteleten közreműködött még Felföldi László pécsi megyés püspök, Kondor Péter evangélikus püspök, Wigand István plébános, Aradi András evangélikus esperes és Mészáros Zoltán református lelkész. Ezt követően szoboravatásra és koszorúzási ceremóniára került sor a Tolna Megyei Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emlékművénél, a Rákóczi utcában, ahová a templomtól induló közös séta során vonultak át a résztvevők. A programokon közreműködött a bonyhádi Rónai Józsefné Német Nemzetiségi Kórus.



Aki a szegényt gyalázza, az az Istent csúfolja meg, az ő Teremtőjét csúfolja meg – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki napjaink keresztényüldözéseire is emlékeztetett, felidézve közel-keleti útját. A dunamelléki püspök szerint a történelem azt mutatja, hogy vannak, akik örülnek mások bajának, vannak, akik meggyalázzák az embert. „Csak akkor tudunk kijönni ebből a gyűlöletspirálból, ha arra gondolunk: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk. De ez még mindig kevés. Azt is tudni kell, hogy mindannyian Isten irgalmából élünk, őáltala, az ő lelke által, az ő kegyelméből leszünk irgalmasok. Ha felleljük, megleljük ezt az isteni irgalmasságot, Isten irgalmát fölfedezzük, akkor megleljük a békét, a megbékélést.”

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a hit volt az, ami megtartotta emberségben, életben, közösségben azokat az embereket, akiket elüldöztek. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszönetet mondott a bonyhádi német önkormányzat mindenkori vezetőinek és az itt élő német közösségnek, hogy őrzik a helyi és a környékbeli németek hagyományait, ápolják és tanítják a kultúrájukat. Emlékező szavakat mondott még Felföldi László pécsi megyés püspök, Kondor Péter evangélikus püspök, Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád város polgármestere és Mészáros Zoltán református lelkész is.

Felhasznált források: ogyk.hu, bonyhad.hu, teol.hu, reformatus.hu
Képek: Fortepan, Hirling Bálint (reformatus.hu)