Megtartás és misszió – röviden összefoglalva ez a kettős célja a most kibővülő és megújuló Budapesti Református Egyetemi Missziónak, amely egységes keretbe foglalja mind az 1RE fővárosi egyetemi gyülekezetét, mind az egyes budapesti egyetemeken szolgáló református lelkipásztorokat. A Károli Egyetemi Lelkészséghez hasonlóan ez a missziós terület is új fejezethez érkezett, egyrészt a létszámbővülésnek, másrészt az eddig többé-kevésbé különálló részterületek összefogásának köszönhetően. A már meglévők mellett újabb fővárosi egyetemeken indul református lelkészi szolgálat, és bár minden felsőoktatási intézmény egyedi megközelítést igényel, lelkészeik szoros együttműködésre törekednek.

A megtartás azt jelenti, hogy az egyetemi missziós szolgálatnak meg kell tartania azokat a már keresztyén fiatalokat, akik életkorukból vagy a szabad hallgatói élet sajátosságaiból kifolyólag esetleg eltávolodhatnak a gyülekezeti élettől vagy az egyháztól. A misszió pedig annak a lehetőségét foglalja magába, hogy a keresők és bizonytalanok között sokan lennének nyitottak arra, hogy valaki megszólítsa és közösségbe hívja őket. Minden fiatal tartozni szeretne valahová, és ha a református egyház nem kínál nekik vonzó és hiteles alternatívát, akkor máshol, másoknál fogják megtalálni a helyüket. Ezért fontos a Budapesti Református Egyetemi Misszió, és ezért kell kellő figyelmet és erőforrást fordítani rá.

Folyamatosság és változás
A fővárosi egyetemi lelkészi szolgálat történetében egyszerre van jelen a folyamatosság és a változás, a fokozatos és az ugrásszerű fejlődés. A 20. században indult el, és 1989 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül jelen van a budapesti felsőoktatás életében. A legelső egyetemi istentiszteletre 1989 novemberében került sor a Kálvin téren, teológusok szervezésében. Innentől kezdve szinte minden szerdán megtartották valahol a városban, egy ideig meghívott igehirdetőkkel, a kilencvenes évek közepétől pedig erre kijelölt lelkésszel, aki még jó ideig nem főállásban végezte ezt a szolgálatot. Később az állandó egyetemi gyülekezeti lelkész státuszának bevezetése mellett az istentiszteleteknek is állandó helyszíne lett a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) székházában.

A fejlődés során három keretrendszer alakult ki. Egyrészt létrejött egy egyetemi gyülekezet (később 1RE Budapest néven újult meg), ahol a szerdai istentisztelet került a közösség életének a középpontjába, és ehhez kapcsolódott minden más szerveződés. Másrészt a konkrét egyetemek rendszerén belül létrejöttek egyetemi lelkészségek, mint például a Károli Egyetemi Lelkészség a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE), ahol a lelkészi szolgálat végzése köré épül a közösségi élet, és a lelkész önálló istentiszteletet nem tart. Részben ebből a lelkészségi keretrendszerből fejlődött ki egy harmadik típus, az egyetemi misszió, amely már inkább szervezetközpontú, ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Mérnökmisszió.



Kapacitáshiány miatt előfordult már, hogy ugyanannak a lelkésznek kellett szolgálnia a Károli Egyetemi Lelkészségen és az egyetemi gyülekezetben, olykor egyéb feladatok végzése mellett is, emiatt vált sürgetővé, hogy egyrészt rendezzék ezeket a státuszokat, másrészt többen végezhessék ezeket a szolgálatokat, mint korábban. Ahhoz, hogy a megtartás és a misszió küldetése is kellően eredményes legyen, ezt a szolgálatot egységes keretrendszerbe kell foglalni, és kellő erőforrásokat kell biztosítani a működéséhez. Mivel mindebben az alulról jövő igények és az egyházvezetés missziós elképzelései is egybevágtak, az idei évben elindulhatott az új egyetemi missziós keretrendszer kialakítása, és az azt képviselő és megvalósító lelkészi csapatok megszervezése.

Csapat és közösség
A Budapesti Református Egyetemi Misszió vezető lelkésze március elsejétől Török László Balázs lett. Az új munkamegosztásban ő és Balogh-Bobok Ágnes vezetik az 1RE gyülekezetét, a többiek pedig egy-egy egyetemen szolgálnak. A Mérnökmisszió továbbra is Németh Balázs és Némethné Bodnár Márta szolgálatával folytatódik. Pallagi Andrea folytatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett missziót. Masri Mona Aicha mint az Egyetemi Misszió új tagja az ELTE-n kezd közösséget építeni. Az egyetemi missziós csapat munkájáról és a formálódó feladatokról Török László Balázzsal beszélgettünk.

„Szabad kezet kaptunk a szervezésben, így mi dönthetjük el, hogy mit hogyan szeretnénk, de mindehhez támogatást is biztosítanak számunkra. Azért indulhatott el érdemi változás ezen a területen, mert az egyházkerület vezetése számára kiemelten fontossá vált, hogy hitéleti szempontból mi folyik az egyetemeken. Nemcsak bővülni tudtunk, de rendeződni is, és a korábban önálló egységeket összekapcsolni. Kapcsolatban vagyunk a Károli Egyetemi Lelkészséggel is. Nagyobb közös programot még nem szerveztünk velük, mert jelenleg mindenkinek sokkal több energiát kell fordítania saját területének a megalapozására, de közösen tervezzük a jövőt” – magyarázta Török László.



Mivel az új lelkészi csapat csak nemrég állt össze, ezért még alakulóban van, hogy a mindennapok gyakorlatában mi az, amiben egységes lesz a különböző egyetemeken végzett szolgálat, és mi az, ami intézményenként másként kell, hogy működjön. „Folyamatában dől el sok minden. Azok a lelkészek, akik már évek óta szolgálnak egy-egy egyetemen, nem kell, hogy teljesen felforgassák megszokott gyülekezeti vagy a közösségi gyakorlatukat, mert ezzel inkább csak rontanánk a helyzeten. Együtt keressük azokat a formákat, amelyekben megfér egymás mellett az egyetemi misszió egységessége és az egyetemi közösségek sokszínűsége. Emellett viszont arra is oda kell figyelni, hogy egyikünk se maradjon magára.”

Feladatok és mozgásterek
Az egyetemi misszió kétféle formája – az intézményeken végzett szolgálat és az 1RE egyetemi gyülekezete – nem az egyetlen kettősség, amelyet a szolgálatnak figyelembe kell vennie, hiszen a hit gyakorlása mellett a hivatásbeli kibontakozás szerepéről is lehet mondanivalónk – tette hozzá a szolgálatvezető. „Egyetemi lelkészként a kereszténységet és a világi szakmát szorosan össze kell tudni fűzni, hogy a mostani hallgatók egyrészt majd munkába állva is meg tudják élni azt, hogy keresztyének, másrészt azt is, hogy gyarapítani tudják a gyülekezeti közösségüket azzal a szakmával, amelyet kitanultak. Az elsődleges feladat mégis az, hogy hitközösséget építsünk; a szakmai programok szervezése másodlagos.”

Az egyes lelkészek egymástól eltérő személyisége is befolyásolni fogja, hogy hol mire lesz lehetőség. Emellett egyetemenként is változó, hogy miben és milyen mértékben biztosítanak teret a missziónak. „Hivatalosan senkit sem az egyetem alkalmaz lelkészként, hanem az egyház. Ez abból a szempontból nyilván hátrány, hogy az egyetemi infrastruktúrát adott esetben lehet, hogy kevésbé fogjuk tudni kihasználni, mintha egyetemi alkalmazottak lennénk. Abból a szempontból viszont nagy előny, hogy az egyetemeknek nem kell fizetést adniuk, nem kell a mindennapi működésünkért felelniük, ezért intézményi szinten kevesebb terhet jelent majd számukra a velünk való együttműködés. Így az egyetemre való bejutás és a misszió kiépítése könnyebb lehet számunkra.”



Célok és prioritások
Nem az a cél, hogy az egyetemek látásmódját és az általános hithez való hozzáállását megváltoztassák vagy befolyásolják, hanem az, hogy azokat az embereket, akik érdeklődnek, megszólítsák és megtartsák Krisztus mellett – összegezte a lelkész. „Építeni kell azokat, akik már hozzánk tartoznak, és meg kell szólítani azokat, akik még nem. Mind a kettő nagyon fontos, és legtöbbször nem is tudjuk, hogy aki eljön egy alkalomra, az vajon gyülekezetből jön, vagy még soha nem látott gyülekezetet, esetleg katolikus volt, de betévedt a református alkalomra. Ilyesmiben nem szeretnénk sorrendet felállítani, számunkra mindenki fontos.”

A járványhelyzetben ugyan felértékelődtek az online platformok által nyújtott lehetőségek, és ezeket igyekeznek is maximálisan kihasználni, de úgy látják, hogy az egyetemistákat leginkább a személyes kapcsolatokon keresztül lehet legjobban elérni. „Azok az emberek tudnak lekönnyebben új embereket meghívni közénk, akik már tagjai a közösségnek, ezért ezt gondoljuk az egyik legerősebb bővülési lehetőségünknek. Vonzó alternatívává kell válnunk. Ahhoz, hogy a fiatalok ne kallódjanak el az egyetemeken, hanem Krisztus mellett tudjanak maradni, olyan közösségre van szükségük, ahová akár ismeretlenként is könnyű becsatlakozniuk.”

Generációról generációra változhat, hogy mi a tökéletes formája a fiatalok megszólításának és megtartásának, ezért mindig szükség lesz új utak keresésére is. A lényeg azonban változatlan és örök. „Nem lehetnek nagyobb terveink, minthogy az evangéliumot hirdessük. Ez kell, hogy legyen a központja és fő irányvonala az egész missziónak. Az a legfontosabb, hogy az evangélium tisztán legyen hirdetve, és az, hogy Krisztus legyen a központban. Eddig is ez volt a cél, most csak annyi változott, hogy nem egymás mellett, hanem inkább egymással karöltve, egymást segítve dolgozunk ezen.”



Lehetőség és kihívás
„A Budapesti Református Egyetemi Misszió megújítása és kibővítése azt a szándékot fejezi ki, hogy az egyetemeken a korábbinál sokkal kiterjedtebb református egyházi szolgálatra lenne szükség, hiszen a fővárosi egyetemisták óriási létszáma mellett eltörpült az a szolgálói kör, amely korábban ezzel foglalkozott” – mondta Somogyi Péter, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, akit az egyetemi misszió megújulásáról kérdeztünk. „Ennek részét képezi az is, hogy a már meglévő missziókat megerősítjük, és biztosítjuk, hogy a lelkészeknek ne önkéntes szolgálatot kelljen végezniük az egyetemeken. Státuszt és háttértámogatást adunk a szolgálatvégzőknek, így stabilabb lesz az intézményi jelenlétük.”

Ha nem is rögtön minden budapesti egyetemen lesz önálló lelkészség, a hosszútávú célkitűzés az, hogy minden egyetemen jelen legyenek. „Vannak már szép minták az ilyen típusú kezdeményezésekre, akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, akár a BME-re gondolunk, ahol a vezetés és az oktatók is nyitottak az együttműködésre. Olyan út ez, amely egyszerre óriási lehetőség és óriási kihívás. Valahol már elindultak ezen az úton, valahol mostanában indulnak el, valahol később fognak, de együtt, közösségben járunk rajta.”




Barna Bálint
Képek: 1RE, Mérnökmisszió, Török László, Füle Tamás