Az orgonát Faragó Attila orgonaépítő és az általa vezetett AerisOrgona Kft. készítette, a szakemberek a közelmúltban a ceglédi evangélikus templomba is hasonló hangszert terveztek – meséli Fassang László, aki művészeti tanácsadóként vett részt a Hold utcai orgona elkészítésben.
– A magyar zenetörténet során először Budapesten is megszólalhat egy olyan hangszer, amelyet Bach-orgonának nevezhetünk, hiszen ennek a gyönyörű hangszernek háromszáz éves története van. Építését azok a korabeli hangszerek inspirálták, amelyeken Johann Sebastian Bach, a barokk kori zeneművészet legkiemelkedőbb egyénisége is játszott. 

Akár áramszünetben is
Fassang László az orgonát bemutatva hangsúlyozza, hogy az orgonaépítő kizárólag olyan technikákat alkalmazott, amelyek már léteztek az 1700-as években is, ezért ha ötszáz év múlva megtalálnák a hangszert, nehezen tudnák megállapítani, hogy hány éves. A fúvóberendezéstől kezdve a sípokon át a traktúráig minden a 18. századra jellemző anyagokból és technikával készült. Egy esetleges áramszünet sem okozhat gondot, hiszen kiépítették azokat a fújtatókat is, amelyek Bach arnstadti orgonájának padlásán is megtalálhatók – magyarázza Fassang László.

Nincs két egyforma
Az orgonaművész szerint nincs két egyforma orgona, ugyanúgy különböznek egymástól, mintha valaki egy személyautót, egy kamiont, vagy egy helikoptert vezetne. – Ha valaki első alkalommal ül le egy orgonához, nem is biztos, hogy tud rajta egyből játszani, ehhez idő és gyakorlás kell. Amikor sikerül belehelyezkedni az orgona törvényszerűségeibe, az ember szinte szárnyra kap. A művészek nagyon sokat tudnak tanulni egy ilyen orgonától. Nagy reményekkel tekintek a következő időszak elé, remélem, hogy a fiatal orgonisták is birtokba veszik majd a hangszert, és rendszeresen felcsendül majd az istentiszteleteken. Bízom abban, hogy az orgona jelentős szerepet tölthet be a budapesti zenei életben; felfedezik azok a művészek és zenészek, akik nyitottak a régi zenei irányzatokra és Bach orgonaművészetére. És ki ne lenne rá nyitott?

Különböző pedálok
Fassang László szerint egy igazán izgalmas orgona sokféleképpen reagál arra, hogyan érnek hozzá. – A modern orgonáknál közel vannak egymáshoz a pedálok. Itt pedig ahhoz, hogy az ember elérje az alsó C hangot, szinte fizikai erőfeszítést kell tenni. Ennek az ideje is megjelenik a zenében – magyarázza, és már lép is a pedálokra. – Jól szólnak az orgonán a régi orgonaművek és a legmodernebb improvizációk is.

Szakrális és profán
Orgonazenét nemcsak szakrális térben, hanem nagyobb koncerttermekben is játszanak, de korábban még profánabb helyszíneken, akár mozikban is felcsendültek az orgonák. – Ma már az orgonák többsége templomban található, a hangszer gyökerei erősen kötődnek az egyházhoz. Ez a hatás érződik a zeneakadémiákon oktatott orgonairodalomban, és természetesen megjelenik a használat során is.

Amire már kevés a szó
A liturgia orgonakísérete által szinte kézzelfoghatóvá válik a mennyei dimenzió, amit a hangszer sípjai közvetítenek. Amikor az istentiszteleten felolvasnak a Bibliából, a zenész pedig egy több száz éves kottából játszik, mindkettőt meg lehet közelíteni a tudomány és az intellektus oldaláról – magyarázza a művész. –  Ezen kívül van egy intuitív, belső síkon mozgó megközelítés, ami élővé teszi az egészet. A kottát nem játsszuk le szóról szóra, hiszen azt egy élettelen számítógép is megtehetné. Zenészként lelkileg is kapcsolódom azokhoz a gondolatokhoz, amiket például Bach fogalmazott meg kotta formájában. Ugyanígy azok az igazságok, amelyeket a Bibliában olvasunk, a mindennapi életünk részévé válnak, de ezek is megfoghatatlanok, mint a hang. A zene nagyon távoli, mégis létező dimenziót jelenít meg. Az orgona számomra Isten hangjának közvetítője. Az őszinte zenében mindig érzem Isten jelenlétét. Amit az igehirdetés már nem tud szavakkal kifejezni, azt pedig elmondja a zene.

Fekete Zsuzsa
képek és videó: Füle Tamás

A Hold utcai református templom orgonáját vasárnap avatták fel Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. Az MTI tudósítása:

Ma sem kell más, mint hogy legyenek bátor közösségek, amelyek büszkén vallják magukat kereszténynek, európainak, németnek és magyarnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a németajkú református egyházközség Hold utcai templomában tartott orgonaavató ünnepségen.

Ötszáz évvel ezelőtt kő hullott a nyugati világ mozdulatlan állóvizébe, hirtelen minden megváltozott, a Wittenbergből indult hullám eljutott a nyugati világ négy sarkába, minden megújult: egyház, gazdaság, kultúra – fejtette ki a reformációról szólva a kormányfő, aki szerint „a reformáció 500. évfordulóján nem kell más, mint hogy legyenek olyan kavicsok, amelyeket a gondviselés keze vízbe dobhat". „Ha lesz elegendő ilyen kavics, akkor Európa megújulhat, és Magyarország is szilárdan megállhat" – fogalmazott virágvasárnap tartott, orgonahangversennyel egybekötött istentiszteleten.

Felelevenítette a németajkú református gyülekezet másfél évszázaddal ezelőtti megalakulását, úgy foglalva azt össze, hogy skót misszionáriusok létrehoztak egy német nyelvű református gyülekezetet a többségében katolikusok lakta Pesten, eredendően azért, hogy a helyi zsidó közösségben végezzenek missziós munkát.

A miniszterelnök – mint mondta – annak megtestesülését látja e templomban, hogy egy sokszínű közösség, amelyben a közös hit az összetartozás kötőanyaga, még a világháborúk, vészkorszakok és a kitelepítés után is erős lelki házzá tud épülni.

 Szerinte a németajkú református egyházközség története mély hasonlóságot mutat a magyar nemzet történelmével.

„Az önök sokgyökerű gyülekezete élő bizonyíték, és őserejű biztatás minden hazafias érzelmű politikai vezetőnek" – mondta Orbán Viktor.

A gyülekezet régi templomának felújításával is igent akart mondani gyökereire - idézte fel a miniszterelnök a templom 2002-es újranyitását. Isten temploma azóta régi fényében ragyog – mint fogalmazott –, „így van ez: ha németek és magyarok jó ügyekben összefognak, az sikerül".

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az istentisztelet elején elmondta: a németajkú református egyházközséget 158 éve alapító osztrák, német, svájci, holland, dán bevándorlók hármas örökséget hagytak a mai közösségre: az evangélium hirdetését, a szeretetszolgálatot és a közéleti felelősséget.

E hármas feladathoz kapták negyedikként most az orgonával a kultúra szolgálatát.

Hozzátette: az Európa ezen a felén páratlan hangszer, a „hangszerek királynője itt szolgálólány lesz, tanúságtevő, az evangélium hirdetésének szolgálója".

A miniszter felidézte: a templom az Országházzal egy időben épült, de a gyülekezet már ezt megelőzően kórházat és árvaházat alapított. A közösség 1945-ben elveszítette templomát, és csak 2002-ben „jött el a feltámadás ideje", amikor ismét istentiszteleti hely lett a raktárként használt épületből.

A Vilmos német császár által 1903-an adományozott, 1945-ben elrabolt nagyharangot is csak 2002-ben tudták pótolni Lévai Anikó és Orbán Viktor adományából – mondta a miniszter.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentiszteleten imát mondott azokért, akiket keresztyén hitük miatt üldöznek, akiket a „gyűlölet és a háború hatalmasai vesznek körül".

Az ünnepség végén Orbán Viktor állami kitüntetést adott át Jürgen Illing német ügyvédnek, aki aktívan részt vett a templom tizenöt évvel ezelőtti felújítási munkáinak megszervezésében.

Az új orgonát az istentiszteleten Fassang László orgonaművész avatta fel.