„Van életük, van történetük. Tudnál-e olvasni a sorok között vagy meghallani, ha valaki zokog?" – szegezték a kérdést a Mennyit érsz? közönségéhez a tárlat mai megnyitóján. Az emberkereskedelem áldozataira figyelmet felhívó több hetes, internetes kampány betetőződése az a multimédiás kiállítás, amelynek a budapesti Golgota Keresztény Gyülekezet ad otthont ezen a hétvégén egy civil és egyházi szervezetek bevonásával rendezett szakmai konferenciával együtt. A kampány célja, hogy minél hatékonyabb együttműködés születhessen az egyébként rendkívül megoldatlan és sokakat – méghozzá a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegét – érintő probléma megoldására.

A Mennyit érsz? multimédiás kiállítás a bajbajutottak embertelen körülményeit és a szabad élet kontrasztját tárja a látogatók elé.
Megrázó fotók és videók adnak hírt az áldozatok helyzetéről a közelmúltból származó beszámolók alapján. Értéktelenségérzet, undor és önutálat, kitörési kísérletek, érzelmi és fizikai kiszolgáltatottság, családon belüli erőszak, drog-, alkohol- és gyógyszerfüggőség, AIDS – csak néhány a szervezett bűnözés megvetett áldozatainak problémái közül. 18-as karikás kiállítás – lehetne, de mivel az áldozatok többsége éppen 18 év alatti, a két napig megtekinthető tárlat már 14 éven felüliek számára is látogatható szülői felügyelettel.

Nem árucikk!
Phil Metzger, a kiállításnak otthont adó budapesti Golgota Keresztény Gyülekezet lelkipásztora a megnyitón cáfolta azt a közkeletű mondást, mely szerint a prostitúció a legrégebbi mesterség a világon. Szerinte a rabszolgaság az, hiszen már a Biblia első párbeszéde is annak kialakulásáról szól. A kígyó a szabadság ígéretével csábította Évát arra, hogy szedjen a tiltott gyümölcsből, és amikor ezt megtette, az első emberpár a bűn rabszolgája lett – magyarázta a lelkész. „Hisszük, hogy Isten szabadnak teremtett minket. Csakhogy 2016-ot írunk, és a rabszolgaság még mindig létezik. Az ember létének lényegét gyalázza meg. Az áldozatokat attól az Istentől kapott jogtól fosztja meg, amit Te és én készpénznek veszünk." 

Senkinek sincs joga embereket adni-venni – ezt fejezte ki a Mennyit érsz? kiállításra hívogató plakátkampány is. A felvételeken ismert emberek transzparenseket tartottak maguk elé „Igazi férfi nem vesz nőt", valamint „Nem árucikk" felirattal. Becslések szerint jelenleg harmincötezer ember él rabszolgaságban hazánkban, ami legfőképpen megélhetésszerű szexuális tevékenység folytatására kényszerítést jelent családon belül vagy a szexiparban – beleértve a pornográf termékek előállítását és a prostitúciót is.
A szexrabszolgaság összetett probléma, ezért nem eshet elhamarkodott megítélés alá – figyelmeztetett a lelkipásztor. „A rabszolga-kereskedelmet nemcsak a gonoszság működteti, hanem a tudatlanság is segíti. Hisszük, hogy társadalmunkban a változást az indíthatja el, ha az emberek ráébrednek erre. A Mennyit érsz? kampány célja, hogy emlékeztessen bennünket arra, mennyire értékesek vagyunk függetlenül attól, milyen döntéseket hoztunk meg az életünk során."

A tárlat nemcsak a prostitúcióra hívja fel a figyelmet, hanem az egész iparágra, amely a rabszolgaságból profitál. A legnagyobb méreteket a pornográfia ölti, az ilyen termékek iránti kereslet sokkal többeket érint, mint ahányan rabszolgát tartanak vagy prostitúciós szolgáltatásokat igénybe vesznek bárhol a világon. „Akik ezeket a termékeket megnézik, ugyanolyan rabok – és a szabadságvesztés legrosszabb fajtájától szenvednek" – fogalmazott a lelkész.

Kiállok Érted
Valóságos élethelyzetekbe enged bepillantást az a színdarab is, amely szintén a kampány része. A Névtelen Utak Alapítvány, a Bohócok a Láthatáron és a K. V. Társulat együttműködésével készült, Kiállok Érted című előadás az áldozattá válás folyamatát mutatja be megtörtént esetek alapján. Célja a megelőzés, ezért elsősorban éppen a legveszélyeztetettebbeknek, a nevelőotthonban élő fiataloknak készült.

„Kiképzett bűnszervezettel állunk szemben, amely teljesen rátelepedett az ilyen fiatalokra. Nevelőotthonokból szerzik az utánpótlást, fiatal lányok becsapásával, elcsábításával és erőszakos elhurcolásával, kényszerítésével" – mondta kérdésünkre Urbanovits Krisztina, a társulat vezetője. „Az érintett lányok szeretet nélkül nőttek fel, minimum bántalmazva, de nagyon sokszor megerőszakolva kerülnek az otthonba. Egy érzelmileg ennyire sérült és kiszolgáltatott embert, akivel soha nem törődtek, egyszerű hitegetni azzal, hogy te vagy a királynőm, te vagy az életem szerelme, veszek neked szép ruhát, elviszlek táncolni. Ez egy nagyon okosan és trükkösen felépített mechanizmus, ami arra épül, hogy miután a lányokat elcsábították, akaratuk ellenére kényszerítsék gyakorlatilag mindenre. Nekik sokszor fogalmuk sincs, mit fognak velük csinálni, hiszen csak annyit mondanak nekik, hogy kimennek pultozni. A mi előadásunkban is ezt a példát ragadtuk meg: egy idősebb, nevelőotthonból kikerült lány rávesz egy fiatalabbat, aki még kiskorú, hogy szökjenek meg együtt az otthonból. Az a fedősztori, hogy majd kimennek Hollandiába felszolgálónak egy szórakozóhelyre, rengeteget fognak keresni. Aztán nem így alakul a történet..."

A színésznő beszélt arról is, hogy az emberkereskedelem a fiúkat is érinti, igaz, jóval több lány esik áldozatául annak. A darabot nemcsak ma játsszák, hanem a Stúdió K színházban továbbra is műsoron van. Urbanovits Krisztina szerint azt az otromba és bornírt közhelyet is szeretnék lebontani, miszerint aki prostituált lett, az bizonyára meg is érdemli a sorsát. „Sokan azt gondolják, valaki azért van ebben benne, mert jobb neki ezt csinálni, mint vécét pucolni, ha már nem tanult rendesen. Nem, egyáltalán nem jobb. Ez a lelket és a testet teljesen tönkretevő tevékenység, amelyben nemhogy hamar ki lehet égni, de bele is lehet halni fiatalon. A darab üzenete, hogy van választásod, és hogy ne tedd."

A szabadság termében a rabszolgaságból szabadult, új életet kezdett, magyar és más nemzetiségű nők és gyermekek rajzai láthatók a félelemről, a fogságról, a reményről és a szabadságról.

Névtelen Utak
A Mennyit érsz? kampány és kiállítás társszervezője, a Névtelen Utak Közhasznú Alapítvány 2012 óta foglalkozik az emberkereskedelem, és azon belül is a prostitúció áldozatainak teljes körű rehabilitációjával és társadalmi reintegrációjával, melyet egy több mint egy évtizedes utcai szociális munka előzött meg – számolt be az alapítvány képviseletében Gajdátsy Péter. „A kampány fő célja, hogy az áldozathibáztatás helyett megértsük az áldozattá válás útját" – fogalmazott. „A legveszélyeztetettebbek egyrészt a gyermekotthonokban felnövő, szeretetre éhes, könnyen megtéveszthető fiatal lányok, másrészt a vidéken, falvakban – édesapjuk alkoholizmusa vagy korai elhalálozása miatt – egészséges apakép nélkül felnövő tizenévesek. Csábítgatással és a verbális, valamint a fizikai megfélemlítés eszközeivel ejtik őket csapdába. Mivel ezek a lányok már gyermekkoruktól fogva gyakran fizikai és szexuális bántalmazás áldozatai voltak, nem érzik értékességüket, ezért mintegy predestinálva vannak a szexuális kizsákmányolásra."


A Névtelen Utak Alapítvány biztonsági okokból neve elhallgatását kérő mentorigazgatója portálunk kérdésére elmondta: az emberkereskedelem a társadalom perifériáján lévő, legszegényebb gyerekeket és nőket érinti szerte az országban, leginkább a Nyírségben és Borsodban. „Ha megjelenik a településen egy húszéves, BMW-s strici, egy tábla csokival elcsalogatja, majd prostitúcióra kényszeríti ezeket a lányokat a fővárosban azzal, hogy megteszed, ha szeretsz. Ha nem engedelmeskednek, megverik őket. Gyakori, hogy a gyermekotthonok nevelőtanárai tehetetlenül állnak, amikor a stricik megjelennek az intézet előtt, és elviszik a lányokat. Néha már ki sem hívják a rendőröket, mert azok csak akkor tudnak intézkedni, ha bizonyítható a bűncselekmény. A lányok viszont általában nem vallanak a hősszerelmesük ellen, vagy az ellen, aki halálosan megfélemlítette őket."

Mivel az áldozattá válás ördögi körét a gyermekvédelmi rendszer és a bűnüldözés nem tudja megtörni, alternatív megoldásokra van szükség. Csakhogy a civil szervezetekről nem mindig tudnak az érintettek, ezért sokan segítségért sem folyamodnak hozzájuk. De olyanok is vannak, akik megpróbálnak kitörni nyomorult helyzetükből, valósággal falakat törve át. „Az egyik nő, akin segítettünk, két évvel ezelőtt fordult a rendőrséghez. Mióta űzi ezt a mesterséget? – ez volt a rendőrnő első kérdése hozzá. Úgy kellett bizonygatnia, hogy ő nem kurva, hanem kényszerítették a prostitúcióra, és menekül a futtatói elől."

A kitörni vágyókról gyakran más civil szervezetek közvetítésével szerez tudomást az alapítvány. „Megkeresnek minket azzal, hogy itt van egy nő, szeretne új életet kezdeni, fel tudnánk-e venni a rehabilitációs programunkba. Külföldön kiépítettebb hálózata van az áldozatmentésnek, számos jogvédő szervezet és az egyházak képviselői is ott vannak az utcákon készenlétben, hogy azokat, akik menekülni akarnak, a megfelelő szervezethez irányíthassák. Általában két-három hétig tart az az időszak, amíg a veszélyben lévő nők – már biztonságos helyen – összeszedik magukat, ezután döntik el, hogy haza akarnak-e térni. Évente 23–28 magyar nőt sikerült külföldről is hazaszállítani, akik szeretnének kitörni a szexrabszolgaságból."

A szervezett bűnözők jól szervezettek, ezért a segítőknek is szervezettnek kell lenniük – tette hozzá az alapítvány mentorigazgatója. Ezért dolgoznak azon, hogy minél több civil és egyházi szervezettel karöltve, közös erővel lépjenek fel az emberkereskedelemmel szemben. De önkénteseik sorában is vannak egyházi kötődésű civilek, köztük reformátusok, továbbá együttműködő partnerük a Magyar Református Szeretetszolgálat is.

A Névtelen Utak Alapítvány nemzetközi szervezete az egész világon egyedülálló módon hetven-hetvenöt százalékos sikerrel végzi munkáját. Hazánkban a legtöbb szervezet sikerrátája legfeljebb 15 százalékos, és noha öt év elteltével nyilvánítható sikeresnek az áldozatok rehabilitációja, az elmúlt három év tapasztalatai alapján a hazai Névtelen Utak Alapítvány hatvan százalékos eredményességgel fejti ki hatását.


Az alapítvány tevékenysége keresztyén értékeken nyugszik, ugyanakkor a társadalom egészét be kívánja vonni az elesettek megsegítésébe. „Nem evangelizálunk, viszont amikor ezek a nők megértik, hogy az órákat tartó önkéntesek önként és dalolva mennek oda heti két-három-négy órát szeretni őket, azon a ponton találkoznak az isteni szeretettel. Őket ugyanis addig soha senki nem szerette, és főleg nem feltétel nélkül. Ez az elfogadás az, ami őket megnyitja. Jó néhányan meg is térnek később, és bekapcsolódnak különböző egyházak gyülekezeteibe."

Mit tehetünk civilként?
A védett házat működtető és nappali tanulmányi programot működtető Névtelen Utak Alapítvány önkéntesek jelentkezését várja – tudtuk meg –, akik az életvezetési készségek fejlesztésében segíthetnek az emberkereskedelem áldozatainak. A tízalkalmas képzésen elsajátíthatják, hogyan tartsanak olyan kreatív foglalkozásokat, mint az önálló döntéshozatal, a számítógépes ismeretek, a főzés, a kertészkedés – ezekre szeretnék ugyanis megtanítani a fogságból kiszabadult nőket. De háttérmunkásokra is szükség lenne, ahogy egy mozgáskultúra-terapeutára is, aki megtanítja az újat kezdőket érzelmeik kifejezésére. Tervezik olyan vállalkozás elindítását is, amely a rehabilitált nőknek biztosítana munkalehetőséget, a bevétele pedig az alapítvány működését tenné hosszú távon lehetővé, ezért várják önkéntes vállalkozói tanácsadó jelentkezését is. (A Névtelen Utak Alapítvány honlapját itt találja.)

Az alapítvány az elmúlt három évben 32 nőnek segített. Évente átlagosan hatan jutnak el odáig, hogy már a reintegrációs fázisban teljes vagy részmunkaidős állást vállalnak. Ezzel új élet kezdődik számukra.

Képek: Vargosz

A Mennyit érsz? kétnapos, ingyenesen látogatható kiállítás helyszíne: volt Híradó Mozi, Budapest, Erzsébet körút 13.
A kiállítás látogatható: április 29-én, pénteken 11.00-től 21.00-ig, valamint április 30-án, szombaton 09.00-től 20.00-ig.
A kiállítás 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 18 év alattiak csak szülői engedéllyel tekinthetik meg. 

A Stúdió K színház Kiállok Érted című darabjának következő előadása május 23-án, hétfőn 17:00 órakor veszi kezdetét.