A Kossuth-díjas iparművész kiállítása 2025. május 31-én nyílt meg a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a nagy érdeklődésre való tekintettel az intézmény november 9-ig meghosszabbította annak nyitvatartását. (A kiállításról bővebb információ ide kattintva található.)

A tárlatra, melyen Hager Ritta harminchárom alkotása látható a hetvenes évek elején születettektől egészen napjainkig, a saját tulajdonban lévő munkák mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Savaria Múzeum – Szombathelyi Képtár, valamint a Göcseji Múzeum (Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága) kölcsönözte a gyűjteményében levő alkotásokat.

Két éve a budapesti Ráday Házban is megtalálható Hager Ritta egyik gobelinje, az egyházkerületi felkérésre készített munka – mely az épület Ráday utca felőli főlépcsőházának második emeletén látható – egyszerre állít emléket a 2019-es tűz pusztításának és mindannak, ami újjászületett és megújult. A művész ezúttal maga kalauzolta el a dunamelléki Püspöki Hivatal munkatársait székesfehérvári kiállításán, a múzeum Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont kiállítóhelyén.

„Hager Ritta művészi világa spirituális és szakrális témákat dolgoz fel. Nyugalmat és erőt sugárzó alkotásain központi szerepet tölt be a fény. (…) Művei pozitív üzenetet sugallanak, a mindig jelenlévő Gondviselés óvó, segítő erejét” – írta róla a kiállítás kurátora, Tóth Norbert. A szőttesek a bazilika középkori emlékeit és napjainkban is zajló kutatásának történetét bemutató Solium Regni című állandó kiállítás elemei között találhatók az épület három szintjén.

„Olyan szépek ezek így együtt” – mondta Hager Ritta az összhatásról, miközben minden alkotásáról felidézett egy-egy gondolatot. A Felívelés című, a kiállításon kiemelkedő helyen látható munkájáról elmondta: férjével együtt gyártották hozzá a fonalat, a színeket otthon, mosófazékban adta hozzá. Egyik legnagyobb alkotása a Gondolkodószékek, amely úgy született meg, hogy eredeti tervéhez hasonlót látott a lausanne-i textilbiennálén, ezért a szombathelyi kiállításra készülve változtatott az elképzelésein.

A 94 éves művész alkotási folyamatairól elárulta, hogy miután gyermekei kirepültek a családi fészekből, a fonalak az egész lakást beborították, így amikor valaki váratlanul betoppant, komoly fejtörést jelentett számára, hogyan csináljanak helyet neki. Az egyik különleges kiállított darab a Gyapjúból szőtte a madár és én címet viseli. Ez egy részben gyapjúszálakból alkotott fészek, melyet Hager Ritta verőcei nyaralójuk udvarán talált.

A kiállítóhely második emeletén található a Felíveléshez hasonlóan méretében is kiemelkedő műve, az Összefonódás, amely négy külön, angyalszárnyszerűen kiállított szőttesből fűződik össze. A tárlatot megtekintő egyik munkatársunk szerint egy házasságkötő teremben szavak nélkül is remekül kifejezné Isten és társak közös útját. „Ezt a szombathelyi biennáléről vette meg a zalaegerszegi múzeum, de évekig egy poros szobában pihent a Lenin- és Sztálin-képek között, mert a színei miatt azt hitték, ez is a kommunista időszakhoz köthető. Most már megbecsülik.” Hozzátette, az alkotást egy párizsi kiállításra akarták elvinni, úton a városba pedig megálltak egy vidéki francia templomnál, ahol az előtérben lévő nagy plakáton felismerték a művet.

A többféle színnel operáló Heuréka a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt készült: „Hála Istennek soha nem lettem beteg, sok örömömet leltem a virágaim között” – osztotta meg Hager Ritta.

Eddigi legutolsó munkája az először Székesfehérváron kiállított Áldás. „Ez folyamatosan jön, és itt is itt van.”
Hasonlóképpen vélekedett a 2006-os Kegyelemről: „Ez mindannyiunkra záporozik, csak föl kell fognunk.”

Három bibliai történetet dolgoz fel az Evezz a mélyre, az Elveszett bárány és az Én vagyok a szőlőtő. „Ezek mind egy-másfél éves munkák. Egyik sem piskóta!” – mondta mosolyogva a művész.

A „…véled gondolkodám…" édesapjának, Hager Ottó vezérőrnagynak állít emléket a piros-fehér-zöld nemzeti színeken megjelenített lovassággal, valamint a textil felső részén látható Petőfi Sándor-portréval.

A Köpenyes Mária a Magyarországot Mária oltalmába helyező Szent Istvánt, hazánkat és népünket jeleníti meg.

A kiállítás utolsó eleme Hager Ritta talán legismertebb művének reprodukciója, a Sugárzó csend. Az alkotást 1994-ben készítette a művész, máig a berlini Brandenburgi Kapu Csendtermében látható, mely helyszín minimalista dizájnjával felekezeteken és vallásokon átívelően kíván a megnyugvás és az Istenhez való kapcsolódás tere lenni a nagyváros forgatagában.

„A munkával megbízók látták a Sötét éjszaka című művemet, és arra kértek, hogy úgy alkossam újra, hogy azzal a vallások képviselői azonosulni tudjanak” – mondta a művész. A textilt a kiállításon különleges térben helyezték el: egy sátort vontak köré, melyben csak néhány szék található, itt is külön teret biztosítva az elcsendesedére – a sátor egyik sarkában elolvasható az Egyesült Nemzetek Imája is.

„Nekem az a fontos, hogy mindenben a fényt mutassam meg, mert én egy ima alatt kaptam egy nagyon erős fényt: a szeretetet. Azt éreztem, hogy ezt nekem tovább kell adni másoknak is” – mesélte a különleges tárlatvezetés végén Hager Ritta.

A Ráday Ház jelenlévő munkatársi közössége a 134. zsoltár 3. versével és Draskóczy László Ároni áldásával köszönte meg a művész jelenlétét és kívánta Isten gondviselését életére és további munkájára.

Képek: Füle Tamás

Hager Ritta Kossuth-díjas, Prima Primissima Díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett iparművész, textiltervező, gobelinművész, a Szent István Király Múzeum és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 1931-ben született Budapesten. 1949-ben textilnyomó szakon végzett az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában, ahol Molnár Béla volt a szaktanára és mestere. Tanulmányait követően a budapesti Operaház kosztümfestőjeként helyezkedett el. 1951-ben a kommunista diktatúra kitelepítette a családot Csorvásra. A megpróbáltatásokkal teli éveket követően 1954-től a Textilfestő Iparművészek Alkotóközösségében, majd 1958-tól kezdődően tíz éven át az Iparművészeti Vállalat tervezőjeként és kivitelezőjeként tevékenykedett. 1968-tól szabadfoglalkozású textilművészként alkot. Hetven évig élt boldogságban szeretett férjével, Gelley Andrással, akit 2022-ben szólított magához az Úr. Két gyermekük, András és Dávid, kilenc unokájuk és eddig tizennégy dédunokájuk született. (Forrás: szikm.hu)

 

Kapcsolódó cikkünk:
Hager Ritta textilművésznek a Ráday Házban felavatott gobelinje egyszerre állít emléket a tűz pusztításának és mindannak, ami újjászületett és megújult.
A megújulás fénye – Parokia.hu