Tehát nem ti küldtetek ide, hanem Isten.
(Mózes első könyve 45. rész 8. vers)

Mit jelent neked Egyiptom? – kérdezi Jákob Józsefet.

Látod apám, az volt az első kérdésem a testvéreimhez, miután megismertettem magamat velük: Élsz-e még? Nekem Egyiptom a felemelkedéséről és a felemeltetésről szól. Olyan, mint Anafora, a koptok egyik vidéki központja, amelynek a neve is a célját hordozza: felemel. Felemelni az embert, feljebb a többi emberhez, feljebb Istenhez. Háromszor kerültem mélyre, szó szerint is, hiszen mély és sötét volt a kút, ahova testvéreim bedobtak, és kilátástalan volt a fáraó börtönéből szabadulni, de az igazi mélység a tőled és a családomtól való elszakítottságban volt. Nem bírtam tovább ezt a színjátékot, meg az egyiptomiak is észrevették, hogy sírok. Nekem Egyiptom – talán furcsa így kimondani – a szabadságot jelenti, hogy újra láthatlak téged és a testvéreimet, mert Egyiptom a szabadulás eszköze lett.

Mit jelent neked Egyiptom? – kérdezi az angyal Józsefet.

Nekem és kis családomnak – Mária, Jézus, én és egy szamár – az összes képen így szerepelünk (néha háttérben a híres három piramis vagy a Nílus vagy egy oázis pálmafákkal) – Egyiptom a megmenekülést, az elrejtőzést, a befogadást, a biztonságot jelenti. Ha nem az Úr mondja, nem jövök ide, nem ide jövök, ide biztosan nem jövök. Vissza a rosszemlékű helyre, ahonnan kihozta Isten a népét hatalmas karral, amiről szüntelen megemlékezünk ünnepeinken. Nem gondoltam volna, de Egyiptom, a szolgaság földje most nekünk szolgál. Mert Egyiptom számomra és a családom számára menedékké lett. Isten előtt semmi sem lehetetlen.

Mit jelent nektek Egyiptom? – kérdezi József a testvéreit.

Nekünk Egyiptom a félelmet jelenti. Mi félünk tőled, József, mert nem tudjuk elképzelni, hogy megbocsátasz nekünk, hogy meg tudsz bocsátani, hogy azt meg lehet bocsátani, ahogyan mi bántunk veled. Nem hiszünk abban, hogy a rosszból lehet jó. Nem hisszük azt sem, hogy nem élvezed ki a helyzetet. És azt sem hisszük, hogy a mi vétkünknek nincs következménye.

De én nem azt kértem tőletek, hogy azt mondjátok el, ami bennetek van. Egyiptom mit jelent nektek? – kérdezte újból József a testvéreit.

Egyiptom a megbocsátást, a visszafogadást, a helyreállást és a bőséget jelenti – válaszolták a testvérek.

Mit jelent nektek Egyiptom? – kérdezi az Úr Izraelt.

Három dolgot biztosan jelent.

Először a közelség biztonságát: amikor megtámadnak minket a nagy ellenségek, jobban bíztunk és bízunk Egyiptomban, mint az Úrban.

Másodszor: Isten szabadításának legfőbb helye, amire mindig és folyamatosan emlékezünk. „Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.” Így szól az első Ige. Onnan szabadított ki minket Isten.

Harmadszor a parancsolat folytatása is fontos: „Ne legyen más istened rajtam kívül.” Egyiptom egész története az istenekről, az istenségekről, az életről és a halálról szól, a fáraókról, a piramisokról, a nagy folyóról, a monumentális építményekről, a templomokról és az áldozóhelyekről beszél. Rengeteg szimbólumot hordoz. És ismerjük a prófétai igét is: „Akkor megismerteti magát az Úr Egyiptommal, és Egyiptom megismeri az Urat.” (Ézs. 19,21)

Mit jelent neked Egyiptom? – kérdezi a fáraó Józsefet.

Az otthont, a menedéket, a kötődést, a palota megannyi termét és emlékét, amit el kell engednem.

A felemelkedésemet, a karrieremet, a dicsőségemet és annak eszközét, hogy felmutathassam Isten tervét és szabadítását – főképpen a családomnak és mindenkinek.

És azt jelenti, hogy a jelen történéseivel hozzájárulok, és előkészítem Isten hatalmas szabadítását először Mózes által – majd a királyok által – és végül a Megváltó által.

Mit jelent Neked Egyiptom?

• hamis biztonságot?
• mélységet, megalázást?
• felemelkedést, karriert?
• munkát és még több munkát?
• ideiglenes menedéket?
• újra találkozást az ősrégi testvérekkel?

​Vagy csak egyszerűen Egyiptom azt a bizonyosságot jelenti:

• hogy Isten a rosszból is jót tud kihozni?
• hogy a fogságtörténetet Isten szabadítástörténetté tudja változtatni?
• hogy Isten kihoz onnan, ahol most éppen vagy?

Károlis tanárok összetartó és rendszeresen együtt imádkozó csoportja lelki zarándoklaton vett részt Egyiptomban (jártak a sivatagban, Alexandriában és a fővárosban, Kairóban is), ahol elsősorban a kopt közösséggel ismerkedtek, egyszerű lelkészekkel, szerzetesekkel, püspökökkel, a közösségek tagjaival találkoztak. Maradandó élményt jelentett számukra azoknak az élő gyülekezeteknek az életszeretete, akik megélik mindazt, amiben hisznek.

Képek és szöveg: Bölcsföldi András