A Dunamelléki Református Egyházkerület 2026-ban ünnepli az úgynevezett hercegszöllősi kánonok elfogadásának és kihirdetésének 450. évfordulóját. A kánonok görög eredetű elnevezés, amely eredetileg mérőpálcát, mértéket jelentett, egyháztörténeti értelemben pedig azt a szabályozott normarendszert, amelyet egy egyházszervezet igazodási keretként használ magára nézve. A hercegszöllősi kánonok elnevezésű dokumentumot az 1576-os hercegszöllősi zsinaton fogadta el az akkori Baranya – amelynek a földrajzi határai nem estek egybe a mai Baranyával! – reformátusságának negyven lelkipásztora, majd később mások is aláírták, elfogadva a benne foglaltakat. A Dunamelléki Református Egyházkerület kialakulásának egyik fontos mérföldköve volt ez, ezért az idei jubileumi év célja, hogy méltóképpen bemutassa ennek a történelmi örökségnek a teológiai, egyháztörténeti és kulturális jelentőségét több rendezvény, kiadvány, kiállítás és művészeti program által.


 

Történelmi kontextus: a török hódoltság és a Mohácsra adott lelki válasz

Ahhoz, hogy megértsük a hercegszöllősi kánonok jelentőségét, először azt a kort és kontextust kell megértenünk, amelyben született. A mohácsi tragédia és a hercegszöllősi zsinat között csupán ötven év telt el, és bár ezalatt a fél évszázad alatt az ország három részre szakadt, még a török hódoltságban élők sem maradtak szellemi elszigeteltségben, hanem őhozzájuk is gyorsan elértek a nagyobb európai szellemi áramlatok, közöttük a reformáció különféle irányzatai is. Ezek megtartó erőnek bizonyultak ebben a nehéz időszakban, mert a nemzeti tragédiára lelki választ kínáltak a magyarság számára. Erre szükség is volt a sokszor hármas adóztatású területeken, ahol a helyi közösségek alulról kellett, hogy megszervezzék magukat, és ebben legfeljebb csak egymásra számíthattak.

A reformáció kálvinista, azaz helvét ágának legfőbb képviselője a hódoltság területén Szegedi Kis István (1505–1572) volt, akinek kulcsszerep jutott a református egyházszervezet kiépítésében. Püspöksége (szuperintendenssége) alá több esperesség tartozott, ezekben születtek azok a helyi egyházigazgatási törvények, amelyek a hercegszöllősi kánonok előzményei voltak. Ezeknek nemcsak az egyházszervezésben és a mindennapok szabályozásában jutott szerep, hanem a helvét reformáció alapelveinek terjesztésében is, így a lutheri irányzatot fokozatosan a háttérbe szorították. Az 1560-as években már szükségessé vált az egységes református kánonok elkészítése. Szegedi Kis István részt vett ennek az összeállításában, de az elfogadását már nem élte meg.
 

A hercegszöllősi zsinat és utóélete

Szegedi Kis István utódja, Veresmarti Illés püspök egy drávaszögi kis faluba, Hercegszöllősbe (jelenleg Kneževi Vinogradi néven Horvátországhoz tartozik) hívta össze a közzsinatot 1576. augusztus 16-17-ére – nem sokkal Mohács 50. évfordulója előtt –, hogy megtárgyalják a kánonok kérdését. A korábbi kánonok kéziratát, amelyet Skaricza Máté ráckevei lelkipásztor őrzött meg, időközben szükségessé vált módosításokkal egészítették ki, végül a jelen lévő negyven lelkipásztor elfogadta azt és így hatályba is lépett. Az elfogadott szövegváltozat ennek fényében inkább tekinthető sokak közös munkájának, mint Szegedi Kis Istvánénak vagy bárki másénak. A negyven aláírást később újabb lelkészek aláírása is követte, még a 17. században is sokan csatlakoztak utólag az elfogadók köréhez.

Az eredetileg latin nyelvű szövegből magyar nyelvű fordítás is készült, de mivel az eredeti tartalom módosult a fordítás megszületéséig, ezért a latin és a magyar változat között vannak apróbb tartalmi különbségek. A török hódoltság területén nehézségekbe ütközött a törvénykönyv kinyomtatása, ezért végül csak a következő évben, 1577-ben tudták kinyomtatni Pápán, Huszár Dávid nyomdájában. Ekkor a latin és a magyar nyelvű változat is megjelenhetett. Később nemcsak Dunamelléken, de más egyházkerületekben is akadtak, akik elfogadták. Alkalmazását nem tiltotta a török uralom, így széles körben elterjedhetett. A kánonokban megfogalmazottak hosszú időn át meghatározták az egyházkormányzati gyakorlatot, egészen a 18. századig.
 

A hercegszőlősi kánonok tartalma és jelentősége

A kánonok 46 cikkelyből (artikulusból) áll, amelyek a kor adottságaihoz és a körülmények adta lehetőségekhez igazodva közelítettek a korábbi egyházi rendtartási hagyományokhoz. A törvénygyűjtemény célja az volt, hogy az evangélium hatékony hirdetésének kereteket biztosítson, ezért kapcsolódik benne össze hitvallás, egyházfegyelem és a gyülekezetek életének a szabályozása. A Szentháromság definíciójával kezdődik, az egyházkormányzat alapelveivel folytatódik, majd felvázolja az akkori egyházszervezet felépítését és működését. A részletezett egyházfegyelmi szabályokkal a lelkipásztorok egyrészt önmagukat igyekeztek korlátozni, hogy távol tartsák maguktól a világiasságot és csak az igei szolgálatra koncentráljanak, másrészt igyekeztek fenntartani a szolgatársak közötti testvériséget.

A szövegben olvashatunk többek között a kihágások elleni fellépésről, a vasárnap megszenteléséről, az anyakönyvek vezetéséről, a tanítók szerepéről vagy a házasságok szabályairól. Akad benne elem, amely mai szemmel talán különösnek tűnhet, mint például az akkoriban még ördögi eredetűnek tartott táncok betiltása, a cikkelyek többsége azonban érdemben nem vesztett az érvényességéből. A vizitációról, a zsinati közös úrvacsoravételről vagy a lelkészek és tanítók felkészültségének igazolásáról szóló részek mind olyasmik, amelyek napjaink gyakorlatában is jelen vannak valamilyen formában. A hercegszöllősi kánonok nemcsak egyháztörténeti szempontból érdekes írás, hanem ma is arra emlékeztet, hogy minden szolgálatunk legfőbb mércéje az evangélium hatékony hirdetése.
 

A dunamelléki jubileumi emlékév főbb eseményeinek tervezett menetrendje:
– 2026. január 5: A „Minden prédikátor nevét alatta írja” – A református egyházszerveződés kezdetei Dunamelléken című jubileumi kiadvány bemutatója az egyházkerületi lelkészértekezleten.
– 2026. január 31.: Nyitóünnepség a pécsi Kodály-központban.
– 2026. június 8.: Ünnepi egyházkerületi közgyűlés.
– 2026. augusztus 16.: A hercegszöllősi emléktábla megkoszorúzása.
– 2026. október 1.: A Ráday-napok mohácsi Tanulmányi napja.
– 2026. október 3.: A Ráday-napok kecskeméti Gyülekezeti napja.
– A jubileumi év kísérőeseményei közé tartozik, hogy a budapesti Ráday Házban egyháztörténeti kiállítás nyílik, és meghirdettek egy képzőművészeti pályázatot is.

A január 31-i, szombati pécsi nyitóünnepség 15 órától kezdődik a Kodály-központban. Az istentiszteleti részén egyházunk Kárpát-medencei vezetői is jelen lesznek, többen közülük szolgálatot is végeznek majd. Az ezt követő kulturális műsor részeként Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes, előadóművész, a Platon Karataev zenekar valamint a 16-17. század zenei hagyománya, a reformáció korának zenei öröksége elevenedik meg. Az énekes részek mellett a kánonok eredeti és napjaink nyelvezetébe átültetett változatából hallgathatunk meg részleteket Rajkai Zoltán színművész tolmácsolásában. A nyitóünnepség várható hossza 2 óra, melyet szeretetvendégség követ.

Barna Bálint
Kép: Wikipédia