Hasonló kérdéseket tettem fel magamban januárban, amikor leégett szeretett kollégiumom, amit szintén fiatal gyermekek gyújtottak fel.

Vajon mi lesz belőle? Tesszük föl a kérdést, amikor új jövevény érkezik a családba. Kire fog jobban hasonlítani? Vajon olyan lesz, mint az apja vagy inkább a nagyanyja vonásait és jó/rossz tulajdonságait örökölte? Mi lesz belőle, ha felnőtt lesz? Vajon véghez visz majd „nagy” dolgokat? Találgatni kezdünk. Aztán elkezdi jól rúgni a focilabdát vagy érzékenyebb lesz a zenére mint az átlag, és már rögtön világsztár focistának vagy hegedűművésznek képzeljük. Miért? Talán mert mindannyian tudjuk, hogy a gyermek nem marad gyermek.

Több mint kétezer éve született egy gyermek, aki megváltoztatta a világot. Jézus azonban nem maradt gyermek. Nem maradt „Kisjézuska” és tüneményes kisbaba.

„Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme"! (Ézsaiás 9, 5)

Fejedelem született, aki által Isten uralma megvalósul ezen a földön. Ez a gyermek olyan lesz, mint az apja, az Atya. Olyan lesz, mint én: ember.
Véghez visz majd „nagy” dolgokat? Igen.
Ez a gyermek hozza el az üdvösség ismeretét, a bűnök bocsánatát majd ott a kereszten.

Tudom én, hogy hosszú az út Betlehemtől a Golgotáig.
Hosszú az út a kegyelem ragyogó kifejeződésétől a szenvedések elhordozásáig.

Mégis olyan jó lenne, ha csak egy pillanatra, egy imádság erejéig, egy gondolatnyi szünetre megszabadulnánk a mai napon a karácsonyi romantikától, és látnánk e kisgyermek történetének egészét. Jó lenne hálát adni azért, mert Isten megengedte nekünk felismerni már most a születésben a testet öltés csodájában a gyermek útjának egészét: Betlehemtől a Golgotáig.

Horváth Mariann

Illusztráció:A firenzei San Lorenzo bazilikában található oltárrészlet: A dolgozó Szent József (Pietro Anningoni)