„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Óprotestáns liturgia a Lónyay Gimnáziumban
A reformátorok előtt tisztelegve, s azok nyomába lépve ünnepeltek az egyházi év kezdetén a Lónyay Utcai Református Gimnázium diákjai és tanárai.
Advent első hétfőjén, a XVI-XVII. századi mintára épülő úrvacsorás, hétkezdő istentiszteleten helyet kapott a liturgiában az antifónás zsoltározás is.
Az ünnep fényét az újjáalakult iskolai énekkar emelte háromszólamú kórusművekkel és a gyülekezeti énekek határozott vezetésével. A vezénylő kántorok pedig, akik az iskola énektanáraiként állnak helyt a hétköznapokban, Johann Sebastian Bach orgonaműveit szólaltatták meg a hangsúlyos helyeken. A liturgia fontos része volt az igehirdetést követő csendesség, amelynek kiemelt szerepe kell hogy legyen az adventi készülődésünkben.
Az ünnepi istentiszteleten dr. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdette a karácsony örökérvényű üzenetét: Immánuel (Velünk az Isten)! A nagytiszteletű úrnak szívügye a reformáció hagyományainak ápolása, így ő vezette az istentiszteleti rend összeállítását is.
A lónyaysok számára már nem volt teljesen ismeretlen az óprotestáns hagyományokra épülő liturgia. A reformáció 500. évfordulója alakalmából október végén egy prima (reggeli imaóra) keretében találkozhatott a diákság első ízben reformátor őseink gyakorlatával, leegyszerűsített formában. Az imaóra formája összességében rendkívül pozitív visszahangra talált a tizenévesek körében, ami azt igazolja, hogy érdemes visszanyúlnunk a gyökerekhez.
Az óprotestáns hagyományokra épülő liturgia rendkívüli gazdagságával amellett, hogy gyakran bevonja a gyülekezetet, a mai kor emberét is megállásra, elcsendesedésre készteti, hogy eljuthasson hozzánk adventben az evangélium örök üzenete: Jézus Krisztus bizonyosan eljön!
Budapest, 2017. december 4.
Farkas Alíz orgonaművész, kántor és Porcsalmy Balázs ének-zene szakos középiskolai tanár, kántor