A református püspök a lengyelországi Lodzban vett részt a Lengyel Református Egyház új püspöke, Semko Koroza beiktatásán, majd találkozott Kazimierz Nycz bíborossal, Varsó érsekével. 

Balog Zoltán a néhány ezer tagot számláló Lengyel Református Egyházról szólva kiemelte: a „kis egyházak nagy lehetősége, hogy miután senkinek nem jelentenek igazán konkurenciát, alkalmasak arra, hogy összehozzák a nagyokat.” Ez történt az új püspök beiktatásán Lódzban, ahova két lengyel katolikus főpap mellett öt országból érkeztek evangélikus és református egyházi vezetők, püspökök, moderátorok, elnökök – mondta.

Különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy a leköszönő lengyel püspök mellett ő szentelhette fel az új püspököt, megjegyezve, először fordult elő a magyar egyháztörténetben, hogy magyar református püspök szentelt lengyel református püspököt.

Semko Koroza ezzel akarta kifejezni, hogy milyen fontosnak tartja a kereszténységen alapuló lengyel–magyar barátságot és összetartozást – mondta. Hozzátette: a kereszténység olyan fundamentum, amely nincs kitéve a politikával természetes módon velejáró, háborús helyzetben felerősödő változásoknak.

Balog Zoltán kitért arra: a Kazimierz Nycz bíborossal folytatott megbeszélésen a lengyel–magyar kapcsolatokat értékelve mindketten úgy látták, hogy amikor egy „felépítmény töredezik”, a megrendíthetetlen, közös fundamentumokhoz kell visszatérni, amilyen a kereszténység.

Az egyházi vezetők egyetértettek abban is, hogy válaszút előtt áll a kereszténység. A kérdés, hogyan tudja úgy megőrizni hitének igazságait „erkölcsi és hitbeli szempontból”, hogy azok ne riasszák el az embereket, hanem vonzerőt gyakoroljon rájuk.

Balog Zoltán beszámolt arról is, a jövőben szorosabbra szeretnék fűzni a lengyel és a magyar református egyház kapcsolatait. Úgy fogalmazott: „A mi feladatunk a közép-európai keresztény tanúságtétel, annak megmutatása, mivel tud hozzájárulni a kereszténység országaink jövőjéhez, az emberek lelkének ápolásához nehéz időkben, és hogy ebben hogyan tudunk egymásnak segíteni.”

Megjegyezte: a lengyel–magyar egyházi együttműködést segíti egyrészt, hogy mindkét ország még mindig a kommunizmus utáni időszakban él és az ebből fakadó kihívásokkal néz szembe, másrészt, hogy tudják, a nehézségekre elsősorban „lelki választ kell adni.”

A református püspök jelezte, a jövőben tervezik kölcsönös lelkészösztöndíjak odaítélését, és meghívta Semko Korozát a Magyar Református Egyház jövőre Budapesten tartandó közös Zsinatára előadást tartani arról, mit jelent kisebbségként, ugyanakkor közép-európaiként, keresztény alapokra építve létezni a társadalomban.

Balog Zoltán lengyelországi látogatásán Varsóban megkoszorúzta idősebb Antall József és Henryk Slawik lengyel diplomata emlékművét. A menekültügyi kormánybiztosként dolgozó magyar politikus és a lengyel diplomata a második világháború idején együttműködve, a magyar kormány tudtával és segítségével 30 ezer lengyel, köztük ötezer lengyel zsidó embert menekített Magyarországra.

Hozzátette: a koszorúzással azt akarta jelezni, hogy ezek azok az értékek, amelyek összekötik a két népet, mint ahogy maradandó érték mindkét ország helytállása az ukrán menekültekről való gondoskodásban is.

A Lengyelországi Református Egyháznak körülbelül 3500 tagja és egy püspöke van. A lengyel reformátusok többsége az ország középső területein, a Lódz és Varsó központú vajdaságok kisvárosaiban él.

MTI