„Elközelített Isten országa, mondja Jézus – erre rímel könyvünk címe, hiszen a benne megszólalók Isten országában lettek befogadottak. Ebben az országban nincs szolga és szabad, cigány és magyar, hanem megtérő bűnös emberek, Isten gyermekei" – mondta köszöntőjében Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója. És valóban: a Rajnai Protestáns Egyház támogatásával megjelent kötetben tizenhat élettörténetről olvashatunk, köztünk élő romák múltjáról és jelenéről, akik immár keresztyénként szolgálnak roma és nem roma magyarok felé.

„Nem könnyű nyomtatásban látni a sorsunkat. A kötetben szereplők olyan dolgokról is meséltek, amelyeket nem mindenki mondott volna el magáról" – jegyezte meg Naszádi Krisztina, a kötet szerkesztője.

Az interjúalanyok és az újságírók részvételével zajló könyvbemutatón felcsendült a Zöld az erdő, zöld a hegy is... kezdetű dal, melyet himnuszának tekint a magyarországi cigányság. „Ennek az utolsó sorát írták át a romák úgy, hogy megáldottál, megváltottál, országodba befogadtál" – indokolta Naszádi Krisztina a kötet címválasztását.

A józsefvárosi TE + ÉN Református Közösség tagjai kísérték a „cigányhimnuszt"

„Kicsi gyermekkorom óta forgolódom romák és cigányok között, akik testvéreink, honfitársaink" – mondta köszöntőjében Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár. „Ahogy mi élünk ebben az országban, az kicsit olyan, mintha valaki egy hatalmas kincsesláda tetején ülne, kopogó szemmel kérdőre vonva Istent, hogy vajon neki miért nem ad megoldást a helyzetére. Le kell szállni a kincsesláda tetejéről, és egyszerűen ki kell nyitni."

A helyettes államtitkár hozzátette: sok olyan emberre van szükség, akiknél ott van a kincsesláda kulcsa, aki ismeri, érti és értékeli a cigányságot. „Merész feladat az emberek szemléletét megváltoztatni. Egyetlen hatékony módszer van: a személyes tapasztalat. Az ilyen kiadványok erre adnak lehetőséget: bemutatják azokat az embereket, akikre érdemes figyelni. Nagyon nehéz embert az emberhez közelíteni, de közigazgatást az emberhez még nehezebb. Szeretném, ha a kormányzatban és a közigazgatásban is sok kulcsos ember lenne. Balog Zoltán miniszter vezetésével – aki a felzárkózási államtitkárságot megalapította, és aki a romaügyet is úgy vette a vállára, hogy azt talán soha le nem teszi – ez elindult. Ha nem is érjük el, egyre közelebb vagyunk a kitűzött célhoz."

„Kezdetben volt az Ige..." Káli-Horváth Kálmán festő- és előadóművész János evangéliuma kezdő sorait olvasta fel.

Langerné hozzátette: mikor a kötetben szereplő élettörténeteket olvasta, a vérfolyásos asszony jutott eszébe, aki megérintette Jézus ruháját. „Így küzdenek, így akarják megérinteni a Mester ruháját, és így fogják majd sokra vinni ezek az emberek. Példájuk nekünk is útmutatás, nekik talán még inkább. A mi feladatunk mindent megtenni azért, hogy ott legyenek mellettük azok, akik hajlandók tenni értük."

„Együltő helyemben elolvastam a könyvet" – mondta Falus András immunbiológus a kötet bemutatóján. A romák egészségügyi helyzetével és egészségneveléssel is foglalkozó Eduvital program társalapítója kutatóként maga is támogatott roma orvostanhallgatókat.

Köszöntőjében kiemelte a Márton Richárd igehirdetővel készült interjúból az identitás, vagyis az önmeghatározás szükségességének gondolatát. Falus András elmondta, családjával korábban hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban egy muszlim bevándorlók és afroamerikaiak lakta negyedben. Felidézte, hogyan váltak köddé előítéletei, amikor az akkor hétéves fia egy pakisztáni kisfiúval állított haza, akivel a nyelvi korlátok ellenére önfeledten játszottak. „Egy alkalommal egy Jack nevű srácról mesélt a fiam, aki szerinte nagyon jófej, baseballozik és még kesztyűje is van, hozzá is tette: ő is olyat szeretne. Kérdeztük a fiamat: mondd csak, Jack színesbőrű? Nem tudom, nem kérdeztem – volt a válasz."

Falus András felidézte a Koncz Eszterrel készült beszélgetést is, melyben a hittanoktató a tékozló fiú példázatára hivatkozik. „A tékozló fiú én vagyok – mondta Eszter. Visky Feri bácsi, az erdélyi lelkész egy prédikációjában szintén azt mondta, mi vagyunk mindkét fiú: a felelőtlen, atyai bizalommal visszaélő, majd visszatérő, és az idősebb, féltékeny testvér is."

"Azt a másságot, ami értéke ennek a népnek, nem megváltoztatni kell, hanem elfogadni, befogadni, együtt élni vele" – tette hozzá Falus András. „Sokáig az ORFI-ban dolgoztam. A cigány beteg mellett mindig volt valaki, még ha az egy nyolctagú család is volt, akik talán nem a megszokott hangerővel képviselték az együttérzést. A nem cigány idős betegek viszont sokszor hiába várták, hogy valaki meglátogassa őket."

Koncz Eszter, roma és nem roma gyerekek hittanoktatója egy zsoltárt adott elő

A könyvbemutatón megszólaltak a kötet főszereplői is. Sztojka Szabina református teológus, a cigánymisszió munkatársa elmondta, nehézséget jelentett neki elfogadnia származását. „Isten megmutatta, hogy ez hatalmas érték, amivel terve van, és nemcsak magamban, de a cigányságban is felfedeztem ezt az értéket. Ma már az az álmom, hogy multietnikus gyülekezetek jöhessenek létre" – fogalmazott.

Balogh Róbert teológus, volt svájci ösztöndíjas arról beszélt, Isten itthon akarja látni. „Ahogy egyik professzorom tanulmányaim végén felhívta a figyelmem rá: Isten országa igazság, békesség és Szentlélektől való öröm – ezt igyekszem hirdetni az embereknek" – fogalmazott.

Káli-Horváth Kálmán arra a kérdésre, mit köszönne meg Istennek, tréfálkozva felelt: „A hajamat. Isten annyira szeretett engem, hogy úgy tűnik, még arra is volt gondja, hogy jól nézzek ki." A festő- és előadóművész hozzátette: a cigánymissziónak köszönhetően egyre erősödő kapcsolatban van a református egyházzal, és mint korábbi EMMI-tanácsadó, a romaügyekkel kapcsolatban máig számítanak véleményére az államtitkárságon is.

Lakatos Attila diakónushallgató arról beszélt, Isten a gyengéket teszi erőssé, az ostobákat bölccsé, a senkiket valakikké. „Születésemkor apukám öngyilkos lett, anyukám alkoholista. Elvettek a szüleimtől, csecsemőotthonba, majd gyermekotthonba kerültem. Van róla papírom, hogy értelmi fogyatékos vagyok. Ahhoz képest most a Károli egyetem diakóniaképzésére járok. Ma már tudom, nekem Isten az apám, és nagyon hálás vagyok ezért."

Hogy miért hálás, arra a kérdésre Balogh Tibor festőművész azt mondta: „A teremtés jut eszembe, és egyszerre anyám. Az nem adatott meg, hogy családban nőhessek fel, de azt megköszönöm, hogy én vagyok, és a teremtés zajlik ma is: az érzékenységemmel, a fogékonyságommal a képzőművészeten keresztül én magam is teremtővé válhatok."

„Engem is örökbe fogadtak, nem volt kapcsolatom a népemmel, magyarként nevelkedtem. De folyton kérdés volt a szívemben, ki vagyok én. A választ Krisztus adta meg" – fogalmazott Koncz Eszter hittanoktató. „A világban kerestem az örömet és a boldogságot, mert bűnös volt a szívem és várta a szeretetet. Krisztus hazavezetett az Atyához. A kérdésre, hogy most mivel foglalkozom, inkább azt mondanám: kivel. Aki engem hazavezetett, aki nekem új utat adott és örök életet, aki újjáteremtett engem, magához hasonlóvá formált, és formál nap mint nap: Jézus Krisztussal. Megmutatta, hogy Eszter, az enyém vagy, de visszaküldelek a néped közé, mert szükségük van rám, hogy ők is örök életet nyerjenek és új életet."

Rácz Miklós arról beszélt, hogy Kárpátalján az ő falujukban épült meg az első református cigánymissziós iskola. „Itt tanultam az első négy évet, eközben láttam meg az isteni útmutatást, hogy nekem hová kell eljutnom, mivé kell válnom. Azt a célt kaptam, hogy egyszer majd hittantanár legyek. Most a sárospataki teológia Beregszászba kihelyezett képzésén veszek részt, lelkipásztori munkatárs szakon. Ezen kívül önkéntes diakóniai programban is benne vagyok, és egy ifjúsági közösségi házban szolgálok."

A Szabolcs megyében született Jónás Zsoltot nagyszülei nevelték föl. Leginkább azért a „fehérbőrű emberért" hálás, aki –  mint mondta – „bár magyar értelmiségi családból származik, átlépte a magyarság és a cigányság közti határokat".
„A családomban találkoztam vele, azért jött, mert volt egy Isten, akit ismert, és szeretett volna velem is megismertetni. Gyermekként elsősorban persze nem ezt láttam, hanem azt a magyar embert, aki szeret engem, és olyan célokat mutat nekem, amilyeneket korábban senki más." Jónás Zsolt azóta roma és nem roma gyerekeknek tart hittanórákat, értelmi fogyatékos gyermekekkel is foglalkozik, illetve a józsefvárosi Te+Én Református Közösségnek is aktív tagja, ahol magyarok és cigányok együtt dicsérik Istent, és akik játszóházat és tanodát is létrehoztak a környékbeli gyerekeknek. 

„Cigánymissziós stratégiánkban az egyik legfontosabb cél, hogy szemléletformálást végezzünk a református egyházban, mert sajnos gyakran pont mi bántjuk meg cigány testvéreinket minden ok nélkül, tudatlanságból vagy buta előítéletek miatt" – mondta Dani Eszter lelkész. Az MRE Zsinati Hivatalának misszióiiroda-vezetője ezután az interjúalanyokhoz fordult: „Köszönjük, hogy olyan valóságos életutakat tártatok testvéreink elé, amelyek megérintik a szívüket, és nyilvánvalóvá teszik, mivel kell megküzdenetek, ahogy azt is, hogy Isten cselekedett az életetekben. Hálásak vagyunk, hogy megnyitottátok a sebeiteket, mert ezzel áldások lettetek számunkra."

A könyvbemutatón megszólaltak a roma és nem roma újságírók is, akik mint mondták: példát merítettek interjúalanyaik életszemléletéből, továbbá inspirációt nyertek alkotásaikból. Ahogy egyikük, Sz. Kiss Mária fogalmazott: „a mi paraszolvenciánk mindaz, ami nem került bele a szerkesztett anyagba."

A kötetbe a református cigánymissziós honlap felkérésére készült interjúkat válogattak, köztük két beszélgetést is, amely a Parókia portálon jelent meg Virág a tövisek közt, valamint Itt van bennem címmel.

A Kálvin Kiadó Országodba befogadtál című, tizenhat élettörténetet tartalmazó kiadványa kapható a budapesti Bibliás könyvesboltban is (Ráday utca 28).

Jakus Ágnes

Képek: Kalocsai Richárd

Kapcsolódó írásaink:
Virág a tövisek közt
„Úgy ragadtam meg minden egyes szeletét az Istentől kapott képességeimnek, mint fuldokló a szalmaszálat. Minden ecsetvonás, minden szó személyes ügyemmé vált." Káli-Horváth Kálmán, a szép magyar beszédéről ismert festő- és előadóművész állami gondozottként nőtt fel. Gyermekéveiről, hitének születéséről és alkotómunkájáról otthonában mesélt nekünk.

Itt van bennem
Először nem merte elhinni, hogy Isten annyira szereti, mint ahogy a reformátusok állítják. Az Ige mégis meggyőzte, és mint mondja, menthetetlenül Istené lett. Azóta ő a drégelypalánki romák gyülekezetének egyik oszlopos tagja. Szerinte a romák nem reménytelenek, csak remény nélküliek.

Értsd, csináld, szeresd!
Átfogó egészségnevelési programot dolgoztak ki a Semmelweis Egyetem munkatársai Eduvital címmel. Falus András akadémikus portálunknak arról beszélt, az új oktatási modell segítségével fiatalok millióinak szeretnék átadni az egészséges életmód szemléletét, hogy öröklött hajlamaikat kedvezően befolyásolhassák, és kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.