A neorokokó stílusban épült patolategyüttes a késő 19. századi európai építészet egyik impozáns példája. A VIII. kerületi Múzeum és Reviczky utcákra néző épületet Károlyi István gróf és felesége, Csekonics Margit grófnő építtették és használták lakhelyükként. Azt a Ferdinand Fellner és Herman Helmer bécsi építészpárost kérték fel tervezőknek, akik többek között a Szegedi Nemzeti Színházat, a Vígszínházat és a Budapesti Operettszínházat tervezték, mindhárom épület stílusa és kialakítása megfigyelhető a palotaegyüttesen.

Felelősség és feladat
A szeptember elsején tartott átadó ünnepségen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a magyar kormány a rendszerváltás régi adósságát tudta le a felújítással. Az épületet nem kímélték a 20. századi magyar történelem viharai, a szocialista rendszer nem ismerte fel sem a palotaegyüttes jelentőségét, sem az elszenvedett károk nagyságát.

„Tisztában vagyunk azzal a felelősséggel, hogy a kárt okozó évtizedekért helyt kell állni, nemcsak anyagi, hanem morális értelemben is, és ez a rekonstrukció is ennek a jóvátételnek a része.Az egyház feladata megfelelő formában hasznosítani, az egyetem küldetése tartalommal megtölteni az épületet, tisztelegve azok előtt, akik megálmodták és létrehozták. Bízzunk abban, hogy olyan épületet adhatunk át, amelyre büszkén tekinthet mindenki, nem csak a reformátusok.”

Visszatérni a forráshoz
„Az Úr ad bölcsességet, az ő szájából tudomány és értelem származik. Az igazaknak valóságos jót rejteget, pajzsot a tökéletesen járóknak, hogy megőrizze az igazságnak útjait, és megtartsa a kegyesek útját”– idézte Bogárdi Szabó István a Példabeszédek könyvének 2. részét. A püspök rámutatott: az európai történelem különféle szomorú eseményei azért történhettek meg, mert hátat fordítottunk Istennek, aki minden értelem, jóság, bölcsesség, igazság és szépség forrása, ajándékozója.

„Kívánom, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói, akik itt tanulnak bölcsességet, ismeretet, tudományt és igazságot, és akik reménység szerint az értelmiségi elit részei lesznek, az épületből áradó szépségből és a sok gyönyörű tudománytól ellássanak majd Isten véghetetlen egyszerűségéig.”

Nemzeti kincs
Czine Ágnes, az egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese kifejtette, a palotaegyüttes kilencszáz hallgatónak biztosítja a 21. századi oktatást. Az épület nemcsak a neorokokó stílus őrzője, hanem a modern belsőépítészetnek is teret ad, erre példa a több emeletnyi magasságban és mélységben végigfutó zöldfal. A felújított palotaegyüttes így a régi és modern értékeket ötvözi egymással.

„Nemzeti kincsnek kell látnunk a Károlyi-Csekonics palotaegyüttest. Egyetemünk és a város büszkesége egyszerre lesz a mindennapi oktatás, valamint az egyetemi és egyházi ünnepi alkalmak színtere. Intézményünk mindig is fontos feladatának tekintette történelmünk vívmányainak és nemzetünk kincseink megőrzését és továbbadását, erre a különleges értékre is vigyáznunk kell, és keresztyéni szeretettel kell fogadnunk mindenkit, aki meg akarja csodálni szépségét.”

A rektorhelyettes elmondta, az egyetem számára komoly segítséget jelent a most átadott épületegyüttes, hiszen a kialakított termek megfelelnek a járványügyi előírásoknak, így biztonságban fogadhatják a hallgatókat.

Gyönyörű és kiváló
A teljes felújítás közel 14 és fél milliárdnyi forintból valósult meg, a beruházó a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft (NÖF) volt. Az oktatási egységeknek a Reviczky utcai épületszárny ad helyet, ahol számos oktatói szoba mellett 23 szemináriumi helyiséget hoztak létre. Az épületrészben a modern közösségi terek mellett 120 fős, lépcsős kialakítású előadót, mobilfallal kettéosztható számítógéptermet, két 40 fős előadótermet és egy akusztikai falburkolattal ellátott 200 fős nagyelőadótermet alakítottak ki. Minden tanteremben modern oktatástechnikai eszközöket – projektorokat, mobil digitális táblákat, faltól-falig írható táblafelületet – helyeztek el.

A palotaegyüttes rekonstrukciója során kulturális és történelmi szempontból is értékes szerkezeteket, különféle tartozékokat, elemeket is felfedeztek. A felújítási projekt azért is húzodott el, mert a műemlékvédelmi szakemberek több, eddig ismeretlen részletre bukkantak, és törekedtek ezek megmentésére, beépítésére. A belső udvaros palotában a kar vezetősége mellett a Történettudományi Doktori Iskola és a Történettudományi Intézet négy tanszéke is helyet kap.

Ahogy Glázer Tamás, a NÖF ügyvezető igazgatója egy interjúban fogalmazott, a felújítás végeredménye bámulatos, de funkcionálisan is kiváló épület, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Az újjászületett, intarziás parkettával és műmárvány borítással ékesített bálterem, a gipszstukkók, helyreállított nyílászárók és az újrafestett Lotz-freskó ámulatba ejt minden szemlélődőt. A felújított emeleti szobák – a szivarszoba, a grófkisasszony lakosztálya, az ebédlő és a női szalon –, valamint a csavartoszlopos tárgyaló és a hall a szakértők alapos és összehangolt munkáját dicsérik.

Képek: reformatus.hu/ Sebestyén László
 

Cikkünk alatt a galériában Jókúti György fotóit tekinthetik meg a most átadott palotáról.