TALÁLJ RÁ(M)! – ez az idei Csillagpont Ifjúsági Fesztivál központi szlogenje, a rendezvény célkitűzése ugyanis az, hogy egymáshoz hasonló életkorú, gondolkodású és értékrendű fiatalok találjanak rá egymásra és Istenre. Mivel azonban minden ember másként képes Krisztushoz, Krisztus testéhez vagy annak tagjaihoz kapcsolódni, ezért előbb mindenkinek a számára legideálisabb kapcsolódási formára kell rátalálnia. Ezen szeretne segíteni a Csillagpont egyik idei nagy újítása, a hagyományos kiscsoportokkal párhuzamosan induló alternatív kiscsoportok rendszere, amely figyelembe veszi ezeket az egyéni különbségeket.

Az alternatív kiscsoportok rendszeréért a szervezői stábból Masri Mona Aicha felel, aki egyben a tavaly indult ELTE Misszió egyetemi lelkésze is. E két szolgálati területe előre nem látható módon kapcsolódott most össze: a csillagpontos alternatív kiscsoportok vezetőinek a zöme ugyanis az ELTE Misszió közösségének tagjai közül került ki. Hogyan született meg az új koncepció, mi a lényege, hogyan nőtt fel hozzá nagyjából egy év alatt az ELTE Misszió, és milyen inspirációkkal és célkitűzésekkel vágnak neki a feladatnak? – többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Monának és néhány csoportvezetőnek.

Szemléletformáló újítások
Mona teológushallgató kora óta vesz részt szervezőként is a Csillagponton, ennek során volt kiscsoportvezető, két évig a lelkigondozókhoz csatlakozott, és tagja lett a téma munkacsoportnak. Legelső Csillagpont-élményét azonban jóval korábban, Tatán szerezte. „Ami akkor leginkább megfogott, hogy nagyon sokan vagyunk. Én olyan gyülekezetből érkeztem, ahol kis túlzással majdhogynem én voltam az egyedüli fiatal, így újszerű tapasztalatként éltem meg, hogy ennyi fiatal református van az országban. Jó volt, hogy a korosztályommal is megoszthatom gondolataimat, és az, hogy nekünk szóló lelki táplálékot kapunk” – emlékezett vissza.



Az idei rendezvény színpadi programjai között nem lesznek művészeti produkciók, így más lehetőséget kellett kitalálni azok számára, akik nehezebben tudnak a frontális előadásokhoz kapcsolódni. Emiatt született meg az az ötlet, hogy a kiscsoportos feldolgozások folyamatába vonjanak be újfajta megközelítéseket. Az ezt a célt szolgáló alternatív kiscsoportok vezetésével Monát bízták meg. A rendezvény mottója így arra is szabadságot ad a résztvevőknek, hogy a felkínált repertoár segítségével rátaláljanak arra a formára és arra az útra, amelyet magukénak érezhetnek.

Jelentkezéskor először mindenkit beosztanak a hagyományos kiscsoportokba, majd tájékoztatják őket, hogy lesz lehetőségük ezen változtatni és alternatív kiscsoportba kerülni: egy kitöltendő űrlap segítségével mérik fel, kinek melyik a megfelelő, és ez alapján ajánlják fel a hozzá legközelebb álló alternatív kiscsoportot. „Mivel összetett személyiségek vagyunk, lehetséges, hogy több alternatív csoport is megfelelő lehet számunkra. És természetesen ezek idővel változhatnak, nem biztos, hogy két év múlva is ugyanahhoz az alternatív kiscsoporthoz tartozunk, hiszen jó esetben a Szentháromsággal való kapcsolatunk is dinamikus.”

Az alternatív kiscsoportok elindításával egyúttal a gyülekezetek látásmódját is tágítani szeretnék. „Istenhez nagyon sokféleképpen kapcsolódhatunk, és ennek is többféle formáját kellene megismernünk. Nem biztos, hogy gond, ha valaki nehezen kapcsolódik a liturgiához, ez esetben találnia kell valami olyasmit, ami Isten iránti vágyakozással tölti őt el. Az Istennel való kapcsolatnak nagyon fontos eleme a vágyakozás és az öröm. Nem véletlen, hogy az Istennel való kapcsolódás egyik szinonimájaként használjuk a szerelmet is. Ha eltűnik a szenvedély, akkor vallásgyakorlásunk könnyen üres rutinná válik.”

Megszentelt utak
Az alternatív kiscsoportokhoz az elméleti alapot Gary Thomas Megszentelt utak című könyve kínálta, amely kilencféle spirituális temperamentumot különböztet meg. Az idei Csillagpont során ebből a kilencből csak annyit terveznek megvalósítani (némelyeket más néven), amennyit az alternatív csoportok csoportvezetői saját spirituális temperamentumaik alapján le tudnak fedni – és ez utóbbi fontos szempont volt a tervezésnél.

A Csillagponton is lefedett kategóriák közül az egyik a természetkedvelőké. Ide azokat várják, akik leginkább a természetet járva tudnak elmélyülni a teremtett világban és azáltal Istenhez kapcsolódni. Fontos kiemelni, hogy ennek semmi köze a panteizmushoz, hiszen nem a természetbe látják bele Istent, hanem a természetben tudnak könnyebben utat engedni a Léleknek.

A második könyvbeli kategória a hagyománytisztelőké, de a Csillagponton rítuskedvelőkként hivatkoznak majd rájuk, mert manapság a hagyomány önmagában túl sok mindent jelenthet. Ide azokat sorolják, akik elsősorban rítusokban és szimbólumokban tudnak Istenhez kapcsolódni. Őket lehet, hogy zavarba ejti, ha csendes imádságot ajánlanak fel nekik, de nagyon szeretik, ha a liturgiában el tudnak mélyedni.

Az aszkéták a magányon és az egyszerűségen keresztül tudnak Istenhez kapcsolódni. Legszívesebben magányosan imádkoznak, nem igényelnek liturgiát vagy díszes kellékeket, a külvilág zajait kizárva, a teljes csendben tudnak megnyílni Isten felé.

A gondoskodók a másokra való figyelés és gondoskodás által tudnak kapcsolódni. Abban látják meg leginkább, hogy ők mennyire Isten gyermekei, hogy másokon segítenek.

A rajongó típusúak például a misztika, a titkok és dicsőítés útján kapcsolódnak Istenhez. A Csillagponton az ő igényeikhez szabták a dicsőítő kiscsoportokat.

Gary Thomas megkülönbözteti egymástól a szemlélődőket és az érzékelőket, de hasonlóságaik alapján a Csillagponton egy gyűjtőnév alá sorolják őket érzékelők néven. Mivel több ilyen csoport is indul, lesz lehetőség arra, hogy azért lehessen közöttük differenciálni. A szemlélődők szívesen olvassák például az Énekek Énekét, mint az isteni szerelembe esés költeményét, ezáltal élik meg az Isten iránti szerelmet. Az érzékelők számára fontosak az érzékszervi tapasztalatok: a látvány, a hangok, az illatok segítik őket az elmélyülésben. Mindkét altípus az elmélyült imádat útján tud a legkönnyebben Istenhez kapcsolódni, csak mások ehhez az eszközeik.

A könyvben intellektuálisoknak nevezett kategória a Csillagponton a talán valamivel pozitívabb kicsengésű elmélkedők nevet kapta. Ők az értelem útjain tudnak a legkönnyebben kapcsolódni, fontos számukra, hogy alaposan megvizsgálják a hit dolgait, ezért mások szemében talán dogmatikusabbnak tűnhetnek.



A könyvben szereplők közül a Csillagponton hiányozni fog az aktivisták kategóriája, azoké, akik küzdelmek által kapcsolódnak Istenhez, társadalmi vagy evangelizációs ügyeket szolgálva. Ilyen spirituális temperamentummal rendelkező csoportvezető ugyanis nem akadt a jelöltek között. Megfontolták ugyan, hogy máshonnan toborozzanak-e, de végül úgy döntöttek, elég lesz a hétféle kategória a kilenc helyett. „Egyrészt ennyi a jelentkezők számára is átláthatóbb, másrészt el szeretnénk kerülni, hogy ez bárki számára munka vagy feladat legyen olyan szolgálat helyett, amely őhozzá is közel áll” – fogalmazott Mona, hozzátéve: a csoportvezetőknek is lehetőség ez a hitük megerősítésére és megélésére.

Magukénak érzik
Az ELTE Misszió alkalmaira nagyjából harminc fő jár rendszeresen, ezen belül pedig mára kialakult egy körülbelül 15 fős, nagyon erős mag. Jó részük úgy csatlakozott, hogy már a hit útján jártak, és szerettek volna másokkal együtt haladni ezen. Alkalmaik sohasem frontálisak, Mona mindig keresi azokat a formákat, amelyek segíthetnek nekik Istenhez kapcsolódni. Mindezek fényében nem is annyira meglepő, hogy az ELTE Misszió közösségi magja egyből a magáénak érezte az alternatív kiscsoportok új koncepcióját. Végül a csoportvezetők túlnyomó részét ez az egyetemi közösség adta, és most együtt keresik a módját annak, hogyan tegyék mások számára is élővé a hitmegélés formáit.

Mona koordináló munkáját ketten is segítik a misszióból: Csuka Réka és Szendrey Zsuzsanna Sára. „Azért volt szükség rá, hogy két jobbkezem is legyen, mert a koncepció újdonsága és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem tudunk olyan füzetet a csoportvezetőink kezébe nyomni, amely napról napra végigvezetné őket a teendőkön és módszereken. Mindent közösen dolgozunk ki, és ha a csoportvezetők elakadnának, akkor hárman is tudjuk segíteni őket. Nekem emellett az is feladatom, hogy kommunikáljam a szükségleteinket a Csillagpont szervezői felé, és a hivatalos felelősség is elsősorban az enyém, de ezt leszámítva minden másban együtt növekszünk. Öröm újra és újra rájuk csodálkozni” – magyarázta Mona.



Gary Thomas könyvéből természetesen mindenki felkészül, emellett arra is odafigyeltek, hogy a csapatvezetők rendelkezzenek minden olyan általános készséggel, amely a közösségépítéshez és a foglalkozásvezetéshez kelleni fog. Sára és Réka arra is készülnek, hogy minden nap ebéd után leüljenek a csoportvezetőikkel és átbeszéljék a délelőtti csoportfoglakozások élményeit. Végig nyomonkövetik a csoportvezetők szükségleteit és odafigyelnek az aktuális igényeikre. A csoportvezetők megoszthatják velük is és egymással is, milyen örömöket, nehézségeket, konfliktusokat éltek meg, és hogyan sikerült egymáshoz és Istenhez kapcsolódniuk.

Akiket megszólított a feladat
A két csoportvezető-koordinátortól megtudtuk: ők maguk nem fognak kiscsoportot vezetni, hogy csak a csoportvezetőkre fókuszálhassanak. Rajtuk kívül még két alternatív kiscsoportvezetőt is megkerestünk kérdéseinkkel.

Csuka Réka az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gyógypedagógus hallgatója, most végezte el az első évet.
Személyes csillagpontos élményei mellett az is motiválta abban, hogy elvállalja a kiscsoportvezetők koordinálását, hogy ez a fajta szolgálat a komfortzónáján kívül esik és ő szeretne a határai feszegetésével fejlődni.
Inspirációul szolgál számára az ELTE-s imareggelik felépítésének változatossága, ezt a sokszínűséget szeretné az alternatív kiscsoportokba is átültetni.
Hatalmas segítségnek érzi, hogy nagyon jó csapatot alkotnak, és lelkesedésükkel kölcsönösen motiválhatják egymást.


Szendrey Zsuzsanna Sára szintén most volt elsőéves, ő az ELTE Gazdasági Karának kereskedelem és marketing szakán tanul.
Még sosem volt Csillagponton, de sok jót hallott róla, és reméli, hogy a szervezési tapasztalatok az egyetemi tanulmányaihoz is jól fognak majd jönni.
„Szeretnék olyan nyitottan állni a társaimhoz a feladat során, mint ahogy Mona teszi velünk alkalomról-alkalomra” – fogalmazott Sára.
„Ösztönzően hat rám, hogy olyan emberekkel végezhetek közösen szolgálatot, akikkel hétről-hétre együtt imádkozom. Bár kihívást jelent, hogy új vagyok ebben a közegben, így kevés embert ismerek, de nem vagyok egyedül, ráadásul a közös cél mellett a hitünk is mindannyiunkat összeköt.”


Kaszás Réka harmadéves az ELTE Gazdaságtudományi Karának nemzetközi gazdálkodás szakán, a Csillagponton a természetkedvelő kiscsoport vezetője lesz.
Ő sem volt még Csillagponton, de úgy érzi, az ELTE Misszióban megismert társakkal biztosan nagy élmény lesz számára ez az első alkalom.
Azt szeretné, hogy a kiscsoportjuk olyan befogadó közösség legyen, ahol az Istentől kapott szeretetet tovább tudják adni a többieknek.


Csizmadia Anna negyedéves jogászhallgató az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
„Rögtön tudtam, milyen típusú csoportot szeretnék. Tudom, hogy vannak olyanok, mint én, akiknek sok gondolatuk, érzületük jön egy ima során. Azt szeretném, hogy e fiatalok tapasztalásai ne vesszenek el azzal, hogy kimondják, megbeszélik és mennek a következő programra, hanem el tudjanak mélyülni ebben az állapotban. Nekem ez rengeteget ad, és ezt a tapasztalást nem szeretném megtartani magamnak” – vallotta.
Szemlélődő fókuszú kiscsoportjában a résztvevők teret és eszközöket kapnak ahhoz, hogy befele tekintsenek, felfedezzék, hogy őket mi érinti meg a kapcsolódó igéből: naplót készíthetnek, abba írhatnak, rajzolhatnak, festhetnek, az élményeiket szabadon papírra vethetik.


A tartalom a lényeg
Célkitűzéseikről Mona elmondta: ha a Csillagpont után kijelenthetik, hogy néhány résztvevő szemlélete, hite, vallásgyakorlása tartósan pozitív irányba változik ettől, ők már hálásak lesznek érte Istennek. „Mivel először próbálkozunk ilyesmivel, kiemelten fontosak számunkra a visszajelzések, és azok alapján gondolkodunk majd tovább. Számunkra az is nagy öröm, hogy egyáltalán mód nyílik arra, hogy a fiatalok megtapasztalhassák az Istenhez kapcsolódás sokszínűségét és azt, hogy a megszokotthoz képest máshogyan kapcsolódni, máshogy jelen lenni ugyanolyan legitim, mint a bevett formákkal.”

Csizmadia Anna azt szeretné, hogy a résztvevők találjanak rá a saját szabadságukra. „Mivel nem kívülről vezetem őket, ezért mindenki leáshat olyan mélyre, amennyire szeretne, és felfedezheti, hogyan szól hozzá Isten. Szabadon választhatják meg azt a formát, amellyel rögzíteni tudják érzéseiket, gondolataikat, hiszen lehet majd rajzolni, festeni, írni. Emellett arra is lesz lehetőségük és terük, hogy kettesben legyenek Istennel” – fejtette ki Anna.

„Az Istennel való találkozásról nem pontszerűen kellene gondolunk, hanem folyamatként” – szögezte le Mona. „Abba a közös gondolkodásba szeretnénk másokat is bevonni, hogy mit jelent jelen lenni Isten számára, nyitott lenni Istenre, és hogy hogyan kerülhetünk ezekhez minél közelebb. Mindenkinek joga van keresni az utat és azt mondani egy formára, hogy ez számára most éppen nem megfelelő. A tartalom a lényeg: a jelenlét.”
 

Az alternatív kiscsoportokba ennek az űrlapnak a kitöltésével lehet jelentkezni.


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás, ELTE Misszió, Harmat Kiadó