Ravasz László püspök életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás nyílt pénteken a Dunamelléki Egyházkerület Ráday Múzeumában, Kecskeméten.

A 21 roll-upból álló tárlat a leányfalui Faluház és Ravasz László Könyvtárból indult útjára 2017 őszén, hogy bebarangolja az országot. A szervező intézmény mellett eddig a hódmezővásárhelyi Emlékpontban mutatkozott be az összeállítás, s a kecskeméti helyszín után Pápára megy tovább. A kiállítás kurátorai Ravasz László unokái, Bibó Borbála és Szacsvay Éva, valamint dédunokája, Tegzes Orsolya.
A Ráday Múzeumban egy apró enteriőrrel is kiegészült a válogatás: a püspök nagyméretű fotója mellett a Bimbó és Ráday utcai dolgozószobájának bútorait tekintheti meg a közönség. Emellett egy médialejátszó segítségével Ravasz László beszédeit és a vele kapcsolatos korabeli filmhíradók részleteit is megismerhetik az érdeklődők.

Az ünnepélyes megnyitón elsőként dr. Fogarasi Zsuzsa, a Ráday Múzeum igazgatója köszöntötte a vendégeket.
A kiállítást dr. Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, akadémikus nyitotta meg, akit – csak úgy, mint 1930-ban Ravasz Lászlót – a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemei elismeréseként Corvin-lánccal tüntettek ki a közelmúltban. A beszédek sorát az egyik kurátor, dr. Szacsvay Éva néprajzkutató személyes visszaemlékezése zárta. Az ünnepi hangulat megteremtésében L. Kecskés András lantművész és együttese működött közre.

A március 14-ig látogatható tárlathoz két előadás is fűződik.

Február 23-án 16 órakor dr. Literáty Zoltán református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa Ravasz László szószéki, egyházi és társadalmi hatásáról beszél az érdeklődőknek.

„A magyar társadalom, a fővárosi élet és református egyház egy jelentős személyben osztozott a 20. század első felében, akit Ravasz Lászlónak hívtak. Őbenne megtaláljuk a kiemelkedő teológust, a krízishelyzetben is hatékony egyházkormányzót és a felelős közéleti személyiséget. Tálentumainak köszönhetően számos területen még ma is felismerhető jegyek mutatnak rá arra, hogy Ravasz László hatástörténetével a 21. században is foglalkozni kell.” – foglalta össze Literáty Zoltán.
 

Március 2-án, szintén 16 órai kezdettel dr. Szacsvay Éva A leányfalui évek – emlékezés Nagyapánkra, ifjúkorunkra címmel tart előadást, melyet a következőképpen ajánl a közöség figyelmébe:

„Az előadás két forrásra támaszkodik. Az első a Ravasz László Emlékezéseim c. könyvéből a szerkesztő, Gyökössy Endre által kihagyott, kéziratban maradt és megőrzött A család című fejezete, a második Kósa László A leányfalui évek „ki most Gutenberg előtti időben él”, és az általam írt A leányfalui évek – életvitel, család c. két tanulmány, amely Ravasz László születésének 125. évfordulójára rendezett konferencia záró előadásai voltak.
E források segítségével kerül bemutatásra a Leányfalura való kiköltözés, a lakóhely, az átszerkesztett társadalom, a diktatúra családban megjelenő formái, életmód-váltás, és e „drámai fejezetek” árnyékában derűs és tartalmas gyermek- és ifjú-korunk.”

Az előadásokon a részvétel ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges. A Ráday Múzeum munkatársai szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Képek:
   Kriston-Bordi Zsuzsanna, Ráday Múzeum
   és keol.hu