Az elmúlt években szemlátomást virágzásnak indultak az egyháztörténelmi kutatások. Az ezekhez kapcsolódó tudományos konferenciáknak a megszaporodása nem csupán arra vezethető vissza, hogy a közelmúltban több esetben is századik évfordulóról emlékeztünk meg (tavaly Trianon, idén a Soli Deo Gloria alapítása és Ravasz László püspöki beiktatása ünnepelte ezt a kerek jubileumot), hanem részben annak is, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Kutatóintézetének és az egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézete Reformáció Öröksége Műhelyének sikerült a korábban egymástól elszigetelt kutatásokat közös mederbe terelni a Hagyomány, Identitás, Történelem (rövidítve: HIT) elnevezésű egyház- és művelődéstörténeti konferenciasorozattal.

Ezzel egyrészt összegyűjtik a reformátusság történeti megközelítéseivel foglalkozó különféle tudományágak képviselőit, hogy a református múltat többfajta szemüvegen keresztül láttassák, másrészt fórumot teremtenek az anyaországon belüli és kívüli, a különböző református egyháztörténettel foglalkozó szakmai műhelyeknek. Ebből fakad a sorozat inspiráló és tanulságos sokszínűsége, és erről tanúskodnak azok a tanulmánykötetek is, amelyek nemcsak nyomtatott formában jelentek meg, de digitális változatuk ingyen letölthető a Reformáció Öröksége Műhely honlapjáról. Tavaly podcastsorozat indult HIT Talk néven, amelyben több tudományos műhely is lehetőséget kapott, hogy tágabb diskurzust indítson kutatási témájáról. Az adások szintén elérhetőek a Reformáció Öröksége Műhely honlapjáról.



Magyar református önképünk rétegei
Idén ismét személyes jelenlét mellett valósult meg a HIT konferencia, igaz, csak védettségi igazolvánnyal és maszk hordásával lehetett részt venni rajta. A kétnapos rendezvényre a KRE Hittudományi Kar Csopaki utcai épületében került sor november másodikán kedden és november harmadikán szerdán. A színes kínálat ismét a legkülönbözőbb történeti megközelítésekből (egyház-, művelődés-, társadalom-, mentalitás-, jog-, kultúrtörténet, néprajz, teológia) mutatta be a magyar reformátusság közel fél évezredes történetét, lehetőséget adva arra, hogy a különböző tudományágak művelői találkozhassanak és eredményeikről, nézőpontjaikról, kérdésfeltevéseikről eszmét cserélhessenek. Az idei alkalmon ezúttal összesen harminckét előadás hangzott el.

Bár a HIT konferenciákon hagyományosan a huszadik század vizsgálata szokott hangsúlyosabb lenni, ezúttal a korábbi századok kutatása is erőteljes képviseletet kapott, nemcsak a plenáris előadások során, de külön tematikus szekcióban is, párhuzamosan a huszadik századi szekcióval. A konferenciasorozat ugyanis – amellett, hogy igyekszik ideológiamentesen feltárni a közelmúlt történéseit, folyamatait – minden aspektusból valójában arra törekszik, hogy magyar református önképünk minél több rétegét feltárja. Nem öncélú kutatásokról beszélünk tehát, nem maguknak való tudósok elvont hobbijáról, hanem közel ötszáz éves protestáns identitásunk összetevőinek (újra)felfedezéséről. És ez ad igazán súlyt a mostani alkalmon bemutatott új tanulmánykötetnek is.



Igazság és szabadság
Ennek a friss tanulmánykötetnek a története is külön említést érdemel. Hagyományosan ugyanis minden évben az előző konferenciaalkalom anyagaiból készül az újabb kötet, tavaly azonban a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt elmaradt a 2020-as HIT-konferencia, helyette indult el a HIT Talk podcastsorozat. Mindezek ellenére a szervezők fontosnak tartották, hogy a tavalyi év műhelymunkájának esszenciája is méltó formában jelenhessen meg, ezért készülhetett el a Reformáció Öröksége 6. köteteként a Hagyomány, Identitás, Történelem 2020 című tanulmánykötet. A korábbiakhoz hasonlóan ez a rész is egyszerre jelent meg nyomtatott formájában – ennek tartottak könyvbemutató a HIT 2021 konferencián –, valamint vált letölthetővé pdf-ként a Reformáció Öröksége Műhely honlapjáról.

Arra, hogy hogyan segítheti református önképünk feltárását ez a kiadvány, két előszó jellegű írás is megpróbál választ adni. A Lectori Salutemet a két szerkesztő jegyzi: ők Földváryné Kiss Réka, történész-néprajzkutató, a KRE Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének vezetője; és Lányi Gábor, lelkipásztor-egyháztörténész, egyetemi docens, a HTK Egyháztörténeti Tanszékének oktatója. Írásuk arra hívja fel a figyelmet, hogy a múlt feltárása nem a relativizmusból, kompromisszumokból, közmegegyezésből kell, hogy kiinduljon, hanem az abszolút, objektív Igazság kereséséből, amely nem elvont fogalom, hanem konkrét személy: Jézus Krisztus. A kötet szerzőinek igénye, hogy tanulmányaik által – ha tükör által homályosan látva is – de közelebb kerüljünk a teljeshez, az egyhez, az Igazsághoz.

Szabadság a hagyomány és az identitás jegyében címmel pedig Ablonczy Bálint, a KRE Reformáció Öröksége Műhely vezetője írt arról, hogy a jelenkori egyháztörténet-írás egyik legfontosabb feladata nemcsak az, hogy ideológiai dogmáktól mentes, szabad szemlélettel tekintsen a korábbi évszázadok eseményeire, folyamataira, de az is, hogy feltárja, mi történt a magyar reformátussággal 1945 és 1990 között. Ez indokolja, hogy a műben hangsúlyosan szerepelnek a diktatúra időszakával kapcsolatos tanulmányok. „A HIT-kötetek olvasói felfigyelhetnek arra, miként jelennek meg az előző évek előadásait követő élénk viták tanulságai a következő esztendők tanulmányaiban, legjobb bizonyítékaként a tanácskozásainkat jellemző szabad légkörnek” – fogalmaz Ablonczy.

Örökségek és szembenézés
A kötet 17. századdal foglalkozó tanulmányai ízelítőt adnak abból a pezsgő, nemzetközi szellemi és teológiai életből, amely akkor a magyar protestantizmust összekapcsolta az európai irányzatokkal. A 18-19. századról szóló írásokban az oktatás és szocializáció kérdéskörei mellett már közvetlen témává válik az identitás és a család fogalma – kisebb kitérővel még napjaink aktuális társadalmi vitáinak a tükrében is. Egyéni, családi és kollektív történetek kapcsolódnak össze tágabb kontextussá, hogy megértsük azt az örökséget, amelyet nemcsak a viharos huszadik század örökölt, de napjainkban is több tekintetben meghatározó maradt. Ezért is fontos, hogy minél több kutatás tehesse hozzá a magáét a teljes képhez – a kötet szerzői példát adnak abból, hogy ez igenis járható út.

A későbbi időszakot két részre osztva tárgyalja a kötet. A 20. század című alfejezet elsősorban a kommunista diktatúra időszakára koncentrál, visszaigazolva Ablonczy Bálint gondolatait a könyv bevezetőjéből. Ez a korszak nemcsak hozzátett református identitásunkhoz, de sokat torzított is rajta – ennek terhét ma is hordozza egyházunk. A kép, amelyet az ide tartozó tanulmányoktól kapunk, ugyancsak összetett, semmiképpen sem fekete-fehér. Ezért is fontos, hogy olvasásuk ítélkezés helyett az újabb kérdésfeltevések megfogalmazására ösztönözzön minket. A szembenézés letagadhatatlan feladatunk, de segítenek benne a HIT-hez hasonló konferenciák, nekünk csak fel kell vállalnunk, hogy nem térünk ki a szembesítés elől, legyen ez bármilyen nehéz számunkra.

A HIT2020 a Közelmúlt című alfejezettel zár, amely a Kádár-kor végétől napjainkig tartó időszak témáit helyezi előtérbe. Meglehetősen eklektikus összeállítás lett, amelyben az erdélyieket támogató illegális Kádár-kori segélyszervezetek vizsgálata ugyanúgy helyet kapott, mint annak az együttműködésnek az ismertetése, amely egyházunk és a magyar állam között valósult meg a hitük miatt üldözött protestáns közösségek megsegítése érdekében. Ez a párosítás is ékes példája annak, hogy identitásunk formálódása ma is zajlik, nem vált statikussá, és ez a folyamat a hol dicsőbb, hol dicstelenebb múlt öröksége mellett szintén egyre kikerülhetetlenebbé válik. Ahhoz, hogy református önképünk ne válhasson töredékessé, továbbra is ragaszkodnunk kell a szabadság és az Igazság kereséséhez.


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás, Lányi Gábor, Károli Gáspár Református Egyetem