Első alkalommal rendezték meg a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán a Hagyomány, Identitás, Történelem (HIT) konferenciát október 25-26 között.
A kétnapos konferencia legfőbb célja, hogy hogy minél több történeti megközelítésből (pl. egyház-, művelődés-, társadalom-, néprajz, teológia) vizsgálja a magyar reformátusság közel fél évezredes történetét, lehetőséget adva arra, hogy a különböző tudományágak művelői bemutathassák eredményeiket. A Károli huszonöt éve alakult meg, 1993 októberében, így az egész 2018-as év az emlékezésről szól, ennek része a HIT konferencia is. Az esemény megnyitóján dr. Balla Péter, az egyetem rektora, Gér András zsinati tanácsos és dr. Zsengellér József rektorhelyettes, az Egyház- és Társadalomkutató Intézet vezetője mondta el köszöntőjét.

Isten munkatársakat választ ki magának, hogy az Ő akaratát teljesítsük a világban. Ennek ad nagyon fontos keretet az a keresztény kultúra, amit most, e kétnapos konferencián is restaurálni próbálnak – fogalmazott Gér András. A zsinati tanácsos szerint saját múltunk feltárása nélkülözhetetlen az identitásunk megtalálása és megőrzése szempontjából. Korunkban sokan akarják az egyházat korlátozni, meghatározni a feladatkörét, minél szűkebbre szabva azt. Gér András arra buzdította a konferencia résztvevőit, rázzák le azt a cenzúrát, amit a történelem, a modern eszmék és tendenciák akarnak az egyházra rakni.

A konferencia szervezési hátteréről dr. Zsengellér Józsefet kérdeztük.
A rektorhelyettes elmondta, hogy a tavalyi tanévben már volt hasonló témájú és című konferencia Erdélyben, amelyet az erdélyi egyháztörténészek szerveztek. A HIT konferencia szervezésében a Református Közéleti és Kulturális Központ, a Nemzeti Emlékezet Bizottság, és a szeptemberben megalakult Reformáció Öröksége Műhely is részt vett. Cél, hogy a konferencia rendszeres legyen többek között azért, hogy a református történészek évente találkozhassanak. A hagyomány, identitás és történelem szavak a rektorhelyettes szerint jól fémjelzik a konferencia küldetését: a magyar és református emberekben tudatosuljon a református jelenlét a magyar történelemben. Fontos cél továbbá, hogy a református egyház a saját múltját is feltárja, bemutassa a magyar embereknek – mindezt számos tudományterületen keresztül.

Zsengellér József szerint a konferencia egyik jellegzetessége, hogy a viszonylag ritkán kutatott Horthy-korszakban is vizsgálja az egyház és társadalom viszonyát. Az egyik előadó, Csorba Dávid A gályarabság mint a felekezeti identitás ősmetafórája címmel tart előadás, amely önmagában hordozza a tudományos találkozó célját.
A rektorhelyettes szerint a gályarabság református identitásunk egyik alappillére, amely küldetéstudatot, önfeláldozást, szenvedés-vállalást hordoz magában.
Földváryné dr. Kiss Réka előadásában a vallásgyakorlást mint kulturális ellenállást vizsgálja a szocializmus idején. A résztvevők és az előadók között is vannak, akik éltek és munkálkodtak az ’50-es, ’60-as években, így megtapasztalták hitük rendszerellenességét, a gályarabokhoz hasonló üldöztetését – ezzel szintén keveset foglalkoztak történelmi megközelítésben a rektorhelyettes szerint.

Az Egyház- és Társadalomkutató Intézetről elmondta, hogy a szervezet tenni akar az egyházért. A különféle műhelyek létrehozásával a társadalom és az egyház viszonyát vizsgálják, ezt a feladatot eddig a közegyház próbálta végezni. Az intézet már korábban is végzett romakutatásokat, ezt most kiegészíti a környezettudatosság, az ökogyülekezet mozgalom, a reformáció örökségének, a református művelődésnek vizsgálata. Távlati cél, hogy a református oktatáspolitika is helyet kapjon a műhelyek között.

Mivel az intézet nem tartozik egyik kar vagy tanszék alá sem, ezért lehetőséget nyújthat a különféle tudományterületeken kutató oktatók, előadók közös munkájára. A műhelyek részben a református népmozgalmi adatok hatására jöttek és jönnek létre Zsengellér József szerint. „Attól, hogy reformátusok vagyunk, nem önmagunkban, egyedül létezünk. Ahhoz, hogy reformátusság legyen a jövőben is, közösen kell tennünk. Az aktuális adatok elég riasztók, ezért foglalkoznunk kell azzal, hogyan tudjuk jobban elérni az embereket. Cél továbbá, hogy az önmagukat reformátusnak vallók, és az érdeklődők számára is vonzóvá, érdekessé tegyük egyházunkat.” – fogalmazott az intézetvezető.

Somogyi Csaba
Képek: Füle Tamás