„A Ráday Könyvtár muzeális könyvállományának őrzése nekem, mint régikönyves szakembernek hivatásom egyik megvalósult álmát jelenti. Itt mindennap újabb kincs vár rám: a munkám az, hogy megfejtsem a titkaikat, fényt derítsek a történetükre” – avatott be minket Bíró Gyöngyi könyvtáros és könyvtörténész, a Ráday Könyvtár munkatársa. A munkája a hivatása, a szenvedélye. Muzeális dokumentumokkal foglalkozik, így arra kértük, ezekről meséljen nekünk.

Magyarországon a jogszabályi környezet határozza meg a muzeális dokumentumok körét. „Az érthetőség kedvéért nagyon egyszerűen úgy fogalmazhatunk, hogy az 1851 előtt írt vagy nyomtatott könyvtári dokumentumokat soroljuk ide. Óvatos becslésem szerint több mint harmincezer ilyen dokumentumunk, más néven régi könyvünk van. Teljes feldolgozásuk könyvtáros generációkon átívelő feladat. Egy régi könyv leírása autopsziával – azaz a könyv kézbevételével, szemrevételezésével – történik, és ez hosszú folyamat is lehet, amely sokféle nehézségbe ütközhet. Például, ha hiányzik a nyomtatvány címlapja, magyar vagy külföldi adatbázisok, bibliográfiák alapján kell beazonosítanunk, amelyhez az alapvető latin tudás mellett más nyelveket is ismernünk kell. A könyvekbe írt kézírásos bejegyzések elolvasása pedig paleográfiai jártasságot kíván” – magyarázta.

A látogatók és olvasók nagyon fontosak számára, ezért akkor, amikor legemlékezetesebb élményeiről kérdeztük, elsőként az ezzel kapcsolatos emlékeket idézte fel. Gyakran tart előadásokat, szakvezetéseket a könyvtár történetéről, állományáról, érdekességeiről. Az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Intézetének (KITI) diákjai 2017 őszétől hallgathatják meg őt kihelyezett óráikon. A tűzeset és a kiköltözés miatt ezek az órák ideiglenesen szüneteltek, de 2022 novembere óta ismét folytatódnak. Gyöngyi nagyon szereti a Múzeumok Éjszakája alkalmait is. Az idei Éjszaka alapgondolatát az egyik korábbi előadásának témája adta, a kapcsolódó tudománytörténeti kiállításnak is az egyik kurátora volt.

Emellett a magyar és a külföldi kutatók munkáját is örömmel segíti. „Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa a Thuróczy-krónika brünni kiadásának példányairól írt könyvet 2020-ban. Műemlékkönyvtárunk nemcsak az augsburgi, hanem a brünni kiadás egy példányát is őrzi, ezért a kolléga hasznára lehettünk” – említette példaként. Legutóbb pedig Thomas Brochard (University of St Andrews) kutatását támogatta.



A Rádayak gyűjtőszenvedélye
A református Ráday-család egykori magánkönyvtára ma a Ráday Könyvtár Műemlékkönyvtára, amely körülbelül 12 000-15 000 kötetből áll. „Képzeljük el ezeket a könyveket és a bútorok egy részét a péceli Ráday-kastély barokk könyvtártermében!” – mutatott körbe Bíró Gyöngyi a Műemlékkönyvtárban. A Rádayak ugyan nem tartoztak a magyar arisztokráciához egészen 1782-ig – amikor Ráday Gedeon fiával együtt megkapta a bárói, majd 1790-ben a grófi rangot –, mégis több nemzedéken át áldoztak bibliofil szenvedélyüknek.



A könyvtár Török Pál, egyházkerületünk püspökének kezdeményezésére került a pesti Teológiai Akadémiához 1861-ben. „A Ráday-család a könyvtár becsült értékének a felét elengedte, a fennmaradó összeg biztosítására pedig országos közadakozás indult. Ezután szállították Pécelről Pestre, azonban csak 1912-ben került jelenlegi helyére: A Pál utcai fiúkban is említett Ferencvárosi Dohánygyár egykori irodaépületébe. A következő év óta, vagyis már 110 éve nyilvános egyházi könyvtárként működik.” A szakember kiemelte: muzeális könyvállományuk azonban nemcsak az egyházkerületünk kulturális öröksége, hanem a Ráday-család múltban betöltött szerepe miatt a magyar kulturális örökség része is. A Kálvin téri templom mellett ezért a Ráday Gyűjteményt is történelmi emlékhellyé avatták 2014-ben.



Gyöngyi kérésünkre elsőként Ráday Gáspár (az első nemzedék, Gedeon nagyapja) egyik könyvét mutatta meg, amelyet a szerző, Debreceni Ember Pál református lelkész ajándékozott neki. „A Garizim és Ébál című munka Kolozsvárott jelent meg 1702-ben. Ráday Gáspár után fia, Pál örökölte: az ő ex librisét láthatjuk a címlapon. A kötet ma az úgynevezett RMK Különgyűjtemény része. Ráday Pál nevét olvasóink jól ismerhetik, hiszen ő volt a Magyarországi Református Egyház első egyetemes főgondnoka. Feleségével, Kajali Klárával együtt a könyvek iránti szeretetet is gyermekeikre hagyták. A könyvtár aranykora Gedeon fiúk nevéhez fűződik.”



Ráday Gedeon figyelemmel követte a korabeli aukciókat és a könyvkiadást. A megszerzett kötetek jelentős részét beköttette könyvkötőivel. „Kivételes szerencsénkre az ezzel kapcsolatos források is a család teljes levéltári anyagával az egyházkerület tulajdonába kerültek a család férfiágon való kihalása, 1939 után.”



Gyöngyi kiválasztott nekünk Gedeon könyvei közül egy tizenkét kötetes Luther-összkiadást is annak különleges kötései miatt. Göbölösné Gaál Eszter szerint még valószínűleg Lipcsében kötötték be ezeket a köteteket a különböző zenei kódexekből származó töredékekbe. Az MTA-Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjaként a kutató tervezi a könyvtár többi zenei kódextöredékének feltárását is: az úgynevezett hordozókötetek bibliográfiai leírásait könyvtárosunk fogja elkészíteni.



Ezután megmutatta nekünk Kazinczy Ferenc Magyar ország geographica című, első nyomtatásban megjelent munkáját is, amelyet a tizenhatéves szerző Ráday Gedeonnak ajánlott tisztelete jeléül. Kazinczy volt ugyanis az, aki később átvette az irodalomszervező szerepet „a magyar litterátusok atyjától”.



Kincset érő kötetek
A Ráday Könyvtár másik rendkívül különleges része az RMK Különgyűjtemény. Több olyan könyvet is őriznek benne, amelyből csak itt találunk példányt a Kárpát-medencében. Az „RMK” a „Régi Magyar Könyvtár” rövidítése – tudtuk meg Gyöngyitől, aki hozzátette: az 1711-ig megjelent régi magyar nyomtatványokat sorolják ide Szabó Károly bibliográfiai munkái alapján. „A Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartása (MKDNY) számára 2018-ban készített felmérés alapján becslésünk szerint 1289 nyomtatvány lehet a Különgyűjteményben. A még fel nem dolgozott kötetek leírása után tudjuk pontosítani ezt a számot. Terveim között szerepel az RMK-katalógus elkészítése, összeállításával kapunk teljes képet erről a gyűjteményről.” – fejtette ki a szakember.

Gyöngyi Ráday Pál feleségének egyik könyvét választotta ki nekünk: Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis című orvostudományi művét (Lőcse, 1701). Kajali Klára a 18. században élt kevés könyvgyűjtő asszonyok közé tartozott. Lányát, Esztert is a könyvek szeretetére nevelte.



A Különgyűjtemény egy másik kötetét azért mutatta meg, mert ehhez fűződik legújabb felfedezése. Egy kolligátum ugyanis magában rejtette Zsámboky János humanista tudós elsőszülött fiának, Johannak az album amicorumát.
„A kolligátum több nyomtatvány összekötésével létrejött gyűjtőkötet. Ebben az esetben az apa, Zsámboky János és Hadrianus Junius egy-egy emblémáskönyvéből áll. A nyomtatott oldalak közé pedig üres lapokat kötöttek be, amelyeken a Johann által Bécsben és Strasbourgban felkért személyek neki szóló bejegyzéseit olvashatjuk. Az album amicorumokat a kutatók egyfajta korabeli Facebooknak is tekintik: segítségükkel megismerhetjük egykori tulajdonosaik kapcsolati hálóját.”



A hejcei csodanyúl
Az 1950-es évek első feléből fennmaradt levéltári források szerint a Ráday Könyvtárban abban az időben még létezett egy „Antiqua” különgyűjtemény is, amelynek történetéről nagyon keveset tudunk. Napjaikban a Műemlékkönyvtár és az RMK Különgyűjtemény antikvái mellett ismerjük a könyvtár más 16. században megjelent nyomtatványait is – ez utóbbiakat nevezzük ugyanis antikváknak. A tűzeset utáni mentés alatt Gyöngyi irányításával még találtak ilyen könyveket a régi pinceraktárban lévő muzeális dokumentumok között. Elmondása szerint az MKDNY számára készített, még a tűzeset előtti felmérésben a könyvtár antikváinak számát 600-ra becsülték. Gyöngyi egyik feladata az antikva katalógus elkészítése, amelyen jelenleg is dolgozik: a kötetek száma minden bizonnyal meg fogja haladni ezt a becsült számot.



A szakember az antikvák kapcsán az egyik kedvenc latin nyelvű bejegyzését mutatta meg, amelyet egy Bázelben 1549-ben megjelent egyháztörténeti munka 806. oldalára jegyeztek fel. „A Gönctől tizenkét kilométerre található Hejcén 1584-ben két református és egy evangélikus lelkész olyan csodanyulat látott, amelynek egy feje, két gerince és nyolc lába volt. A három lelkész: a református Szathmári Paksi Mihály Egerből, a református Czeglédi János Vizsolyból és az evangélikus Michael Medimuranus Belicensis Hejcéről. Sok 16. században élt protestáns lelkész életéről nagyon keveset tudunk, ezért is lehet érdekes, hogy ők azon a napon egy helyen találkoztak.”



Hozzátette: a régi könyvekben lévő hasonló bejegyzések egy-egy ember életébe engednek bepillantást. Tulajdonosi bejegyzéseik alapján esetleg még egykori könyvtáraikat is rekonstruálni lehet. „A mi feladatunk ezért az, hogy a könyvtárunkban őrzött kulturális örökségről a lehető legtöbbet megtudjuk, óvjuk és átadjuk a következő nemzedékeknek.”

Szeretettel várják mindazokat a „kincskeresőket”, akik hozzá hasonlóan meg szeretnék ismerni a Ráday Könyvtár kincseit.

Barna Bálint
Képek: Füle Tamás