Miként hatnak szabadságunkra a mesterséges intelligenciák és az internetes adatgyűjtő eszközök? Az új típusú átláthatóság félelem és teher, vagy inkább felszabadítja a keresztyén embert? Ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a Mérnökmisszió Alapítvány szakmai-hitéleti fórumbeszélgetésén, amely a szabadság kérdéskörét feldolgozó tematikus félévük októberi alkalma volt.

A meghívott vendégek Lovas Róbert egyetemi docens (Óbudai Egyetem), laborvezető-helyettes (MTA SZTAKI); valamint Németh Géza egyetemi docens, laborvezető (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) voltak. A beszélgetést Németh Balázs moderálta, a közönség elsősorban fiatal érdeklődőkből állt.

Gyengeségeink kihasználása
„Egy előzetes beszélgetésünkből már kiderült, hogy kettőnk közül én vagyok a tapasztaltabb facebookos" – nyitotta meg a beszélgetést Lovas Róbert, hozzátéve, hogy ő csak a szakmájához használja az online közösségi platformot, a magánéletét nem osztja meg a nagyközönséggel. Egyszer kísérletképpen összehasonlította két megosztásának a népszerűségét: tudományos előadásának az anyaga csak három kedvelést kapott, míg a szépséges panorámakép negyven-valahányat. A népszerűség mindenkinek legyezgeti a hiúságát, és így emberi gyengeségeink kihasználásából épül fel mögöttes erő. Ráadásul látszólag mindezért fizetnünk sem kell, ami csak növeli a csáberejét. De valójában a személyes adatainkkal fizetünk a szolgáltatásért, miközben hiányt próbálunk kipótolni a problémáink nyilvános ventilálásával. Isten hiányát. „Mi magunk váltunk árucikké, mert nem fizettünk érte" – mondta Lovas, aki maga is azok közé tartozott, akiknek nemrég feltörték a Facebook-profilját adatlopás céljából.

Ember helyett adat
Németh Géza a Facebook-regisztrációját csak azért hozta létre, hogy hozzáférjen vele mindahhoz, amihez másként nem lehetne, de egyébként nem használja a profilját, inkább LinkedIn-felhasználó. „Manapság átlag ötven e-mailt kapok naponta, de volt olyan korábban, hogy egy rendezvényszervezés során ez a szám felment tízezerre is" – szemléltette Németh mindazt, hogyan került át szinte minden munkavégzésünk és kapcsolattartásunk a virtuális térbe. „És ezalatt emberekből adatokká válunk." Hogy mennyiben érinti ez a szabadságunkat? Ha megnézzük a szabadság bibliai definícióit, Pál apostol korinthusiakhoz írt második levelében például ezt olvashatjuk róla: „...ahol az Úr Lelke, ott a szabadság." Tehát ha az interneten jelen van az Úr lelke, akkor jelen van a szabadság is? „Fontos leszögezni, hogy csupán eszközökről van szó, amelyet lehet jóra is, rosszra is használni" –  hangsúlyozta. Erre példaként felhozta a távközlési törvény azon passzusait, amely alapján bárki lehallgatható az illetékes hatóságok számára. Szerinte érdemes alaposan megvizsgálni azt a kérdést is, hogy ha minden internetes tevékenységünk elfogadható és jó, akkor miért baj, ha a Google is tudhat róla.

Kinek és minek az eszköze?
„Mi szintén sok adatot gyűjtünk össze magunknak, de ha túlzásokba esünk, az nagyon veszélyes lehet ránk nézve is" – vette át a szót Lovas, aki szerint nem csupán az úgynevezett közvetítő csatornák – például bankok, kereskedők, média – növekvő hatalma lehet ennek kapcsán aggasztó. „Az Egyesült Államokban pusztán három adat segítségével nyolcvan százalékos eséllyel bárkit beazonosíthatnak. Ez a három adat az illető irányítószáma, a születési dátuma és a neme. A titkok eltűnnek."  Természetesen evangélizációra is alkalmazható a virtuális közösségi tér, de ezen a téren a személyes kapcsolatok még mindig hatékonyabbak és megbízhatóbbak. Ráadásul nagyon erős a gonosz oldal jelenléte is. A hamis hírek gyártói például a hamis tanúzás bűnébe esnek.

Németh szerint nehéz kérdés, hogy hol vannak a határok. „Ha megnézzük, egyfelől Pál apostol is nagyon jól használta fel a korabeli médiát. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem vethetjük a gyöngyeinket a disznók elé" – mondta. A határokat különösen a gyerekek és a kamaszok érzik nehezen, a közösségi médiát sokszor használják egymás megalázására. Ezekre a szülők sokszor nem is látnak rá, mert az újabb generációk újabb platformokat és eszközöket használnak, amelyeken a náluk idősebbek nincsenek még jelen. Ugyanakkor arra is lehet példát hozni, hogyan használja fel jól egy egyházközség a Facebookot, és intéz szinte minden kapcsolattartást és tájékoztatást azon keresztül. „Ilyesmi csak akkor működik, ha ott már eleve volt egy erős, személyes kapcsolatokon alapuló közösség" – hívta fel a figyelmet Németh Géza, aki egy csavarhúzó felhasználási módjaihoz hasonlította ezeket az online funkciókat.



Mesterséges intelligencia és mélytanulás
Ezután a mesterséges intelligenciák kérdéskörére terelődött a szó a beszélgetésben. „Mindig az a kérdés, hogy mennyire engedjük ki a kezünkből a gyeplőt" – mondta Lovas. Negatív példaként azt hozta fel, hogy a legtöbbször nem akarjuk megérteni az eszközeinkben végbemenő folyamatokat, a formális háttér ismeretlen „fekete doboz" marad. „Ezzel gyakorlatilag elengedjük a gyeplőt." Ettől is kétélű fegyverré válik a technológia, de a felhasználás korlátozása nem mindenre hatékony megoldás szerinte.

Nem mindegy, hogyan határozzuk meg a mesterséges intelligencia fogalmát – mondta Németh, majd adott is egy hozzávetőleges definíciót: „mesterséges intelligencia az, ha emberi funkciót géppel valósítok meg vagy géppel egészítek ki". Az úgynevezett „deep learning", azaz a mélytanulás nem azonos a mesterséges intelligenciával, csak egy eszközrendszere annak. A közbeszédben mégis sokszor keverik a kettőt. A mélytanulás a rendelkezésére álló adatokból épít fel új szabályrendszereket – de ha nem a valóságon vagy hiányos adathalmazon alapul, akkor a végeredmény nem vagy rosszul fog működni. „Ki lesz a felelős ilyenkor?" A szoftverfejlesztés egyik legnagyobb problematikája, hogy egyrészt a programozói feladatokat végzők sokszor nem értik a mechanikát a háttérben, másrészt meg az, hogy a cégeket leginkább a marketingesek irányítják, és nekik van alárendelve a gyakorlatban minden. A felelősséget és a következményeket azonban sosem a döntéshozók viselik.



GDPR és cenzúra
A beszélgetés végén a közönség kérdéseire válaszolt a két meghívott vendég. Az első kérdés az új európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR kapcsán érkezett: hogyan értékelik a bevezetését? Németh szerint csak a jogászoknak, a konzultáns cégeknek és a nagyobb szervezeteknek jó ez a szabályozás. Egy átlagos felhasználó számára az sem derül ki, hogy a plusz két kattintással megadott engedélyért cserébe milyen adatait kapta meg az adott oldal kezelője. „Az egyházi anyakönyvvezetésnél hogyan valósítható meg az új rendelet? El kell zárni a korábban felvett anyakönyvi adatokat és csak egyetlenegy ember juthat hozzá a szükséges engedélyek kikérése után? És mi lesz a nyugdíjigazolásokkal, ha a munkahelyek csak öt évig őrizhetik meg alkalmazottaik adatait?" – tette fel a benne felmerült kérdéseket Németh. Szerinte a szabályozás felfúj részletkérdéseket, miközben Európa pont a lényegesebb dolgokra nem fordít ennyi figyelmet. Lovas Róbert arról mesélt, hogy a GDPR miatt le kellett állítania egy projektet, aminek a lényege, hogy fontos kutatási célokra lehetett önként felajánlani szabad számítógép-kapacitásokat.

A következő kérdés a kínai internetezés veszélyeire és lehetőségeire vonatkozott. Lovas elmondta, hogy a „kínai nagy tűzfalba" valóban nehéz átjárót fúrni, és nem is veszélytelen. Célszerű, ha olyan eszközök vannak csak nálunk a távol-keleti utakon, amelyeken nem tárolunk semmilyen személyes adatot. De hasonló helyzettel sajnos más országokban is találkozhatunk. Oroszországban ugyan kevesebb internetezési korlát van, de ott sem árt az óvatosság. Németh Géza pedig ennek kapcsán is az ingyenes opciók veszélyes következményeire hívta fel a figyelmet.



„Mi etikai szempontból a legnagyobb kihívás ma egy keresztyén számára?"
– tette fel zárásképpen a kérdést a moderátor. „Hogy Isten kegyelmével méltóan éljünk" – felelte Németh Géza, majd hozzátette: „Lássuk át, milyen eszközeink vannak, és gondolkozzunk előre a korlátait illetően!" Lovas Róbert pedig így felelt: „Nagyon komplex világban élünk, ezért mindig azért imádkozom, hogy kellő bölcsességem legyen, és ne tévesszem szem elől Isten igazságát."


Képek és szöveg: Barna Bálint


Kapcsolódó cikkünk:

Szabadon választott függőség
Másként gondolkodik a párkapcsolaton belüli szabadságról egy nő és egy férfi. De akkor hogyan és mitől működhet ez a családokban? A Mérnökmisszió Alapítvány szeptemberi találkozójának programkínálata a párkapcsolaton és családon belüli szabadság témakörével foglalkozott.