„Helyettem. Énhelyettem! Énhelyettem!
Ez a szó zengi át életem.
– Napfény gyanánt ez tündököl felettem,
s ez nyitja meg a mennyet is nekem."
Túrmezei Erzsébet
Szabályok helyett szeretetteljes kapcsolat
Beiktatták szolgálatába Turczi Csilla megválasztott lelkipásztort Őcsényben, október 26-án szombaton. A reformációig visszanyúló gyökerekkel rendelkező Őcsényi Református Egyházközség huszonkettedik beiktatott lelkészét köszönthette a lelkésznő személyében, aki egyébként a gyülekezet első női lelkipásztora is.
A kis gyülekezetek sorába tartozó sárközi egyházközségben bő egy éve szolgáló lelkipásztornak a szolgálatban tevékenyen részt vállaló családjával együtt sok tennivalója akadt. Elmondása szerint kétcsoportosra bővült a református családi bölcsőde, a hittanosok száma 27 főre gyarapodott, lett kántoruk – férje, Turczi Árpád személyében, aki a gyülekezet könyvelését, bérelszámolását is ellátja, és a bölcsőde intézményvezetője is. Bibliaórákat indítottak, valamint a nehezebben mozgó testvérek autós szállításának szolgálatát. A most beiktatott lelkész fontosnak tartja a fiatalok mozgósítását és bevonását is a gyülekezeti életbe.
Az ünnepi istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök hirdetett igét Sámuel könyve 1. fejezete 1-18. szakaszának válogatott versei alapján. A templomban gyermekáldásért könyörgő Anna története egy erős asszonyról szól, a tolnai egyházmegye pedig az erős lelkipásztor asszonyok egyházmegyéje – fejtegette meglátását az egyházvezető.
„Úgy látszik, a nőknek valahogy könnyebb közel kerülni Isten szeretetéhez. Vajon miért?” – tette fel a kérdést az igehirdető. A választ az ige adja meg: azért, mert ez az asszony az ünnepi áldozatbemutatás után visszamegy az üres templomba imádkozni, hogy kiöntse szívét az Úr előtt: „lelke mélyéig elkeseredve könyörgött”. Annának az Úr előtti megnyílása ad lehetőséget, hogy életének kínját, nyomorúságát feltárva átengedje terheit Istennek, hogy aztán már Ő dolgozhasson a megoldhatatlan megoldásán.
„Isten közelében megnyílik az a tér, ahová belefér minden, ami életünkben van: öröm, bánat, nyomasztó terhek, keserűség, szomorúság, tanácstalanság; reménység és várakozás is.” Miután Anna imádkozott, azt látjuk, hogy „evett, és nem volt többé szomorú az arca.” (1 Sámuel 1,18) Megnyugodott abban, hogy tudta, Isten meghallgatta őt, akárhogyan is lesz. A meghallgatott imádság nem azt jelenti, hogy tudjuk, hogy mi lesz, hanem azt, hogy biztosak vagyunk abban, hogy meghallgattattunk, bár még nem tudjuk, milyen lesz a beteljesedés – magyarázta az igehirdető.
„A bibliai történetben Anna megígéri, ha fiúgyermeke születik, akkor az Úr szolgálatába adja. Az őcsényi gyülekezetben is van már egy lelkipásztorjelölt, a lelkész asszony legidősebb fia” – vont párhuzamot a püspök. „Azt kívánom az őcsényieknek, hogy ha már van templom, van lelkipásztor, aki családos, és van gyülekezet, akkor a többit bízzuk az Úr Istenre, mert Ő azt ígérte nekünk, hogy Ő az élők Istene, a mi jövőnk pedig az Ő kezében van.”
Az igehirdetés és imádság után Rácz József, Tolna megyei esperes beiktatta lelkipásztori tisztségébe Turczi Csillát, átadva neki a lelkészi hivatal jelképeit: a templom kulcsát és az egyházközség pecsétjét.
A megjelent palástos szolgatársak egy-egy személyre szóló igével kérték áldásukat a lelkésznőre.
Ezt követően a gyülekezet nevében Csapai János főgondnok és Győri Sándorné presbiter új palástot adtak át a beiktatott lelkésznek, majd nyilvános presbiteri gyűlés következett.
Turczi Árpád Mátyás teológushallgató köszöntötte a meghívott vendégeket, tolmácsolva a távolmaradó egyházmegyei főgondnok, Csuprik László levélben megküldött áldáskívánását.
Az egyházközség nevében Csapai János főgondnok kifejezte: a lelkészbeiktatás mérföldkő az őcsényi gyülekezet életében, amelyben múlt, jelen és jövő összekapcsolódik.
Fülöp János polgármester rövid köszöntőjében utalt az egyház fontos szerepére a település megtartóképességében, kiemelve a gyülekezet fenntartásában működő református családi bölcsődét.
Elmondta, hogy az önkormányzat is nyújt anyagi hozzájárulást a parókia tetőszerkezetének tervezett felújításához.
A köszöntéseket követően a gyülekezeti gyermekek adtak rövid műsort, egy verssel és két közös énekkel kedveskedtek a megjelenteknek.
Turczi Csilla, beiktatott lelkipásztor igei gondolatokkal válaszolt a köszöntésekre, Józsué könyvének 24. fejezete 1. és 13-16. verseiből kiindulva. Bizonyságtételében hitvallást tett arról, hogy igéjével Isten ad nekünk földet, és oda vezet, ahol járnunk kell. Józsué felhívása – „válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni” (Józsué 24,14) – arra emlékeztet, hogy minden nap hozunk döntéseket, amelyek befolyásolják a jövőnket. Az Úr szolgálata nem szabályok betartása, hanem egy szeretetteljes kapcsolat kialakítása.
„Éljünk úgy, hogy az hitünket képviselje látható módon a mindennapokban. Az elkötelezett keresztény élet nem csupán vallásos kötelezettségek teljesítése, hanem életünk minden területén az Isten jelenlétének megmutatása” – figyelmeztetett a gyülekezetvezető. Arra kérte a testvéreket, hogy hozzanak ma egy döntést – ha még nem hoztak –, amint Józsué és a lelkésznő családja is tette: „de én, és az én házam népe az Urat szolgáljuk.”
A beiktatott lelkipásztor végezetül köszönetet mondott gyülekezetének azért a szeretetért, amellyel fogadták őt családjával együtt, és az ünnepi alkalom előkészítésében nyújtott segítségükért. Megköszönte a gyülekezet ajándékait, az új palástot, a Bocskai öltözetet, és a jellegzetes sárközi nyakkendőt, mint sárközivé fogadásuk jelképét.
Az ünnepi istentisztelet után a templom előtti téren a Bogár István Hagyományőrző Egyesület asszonyokból és lányokból álló néptánccsoportja díszes népviseletben sárközi karikázót táncolt, majd az ünnepség a gyülekezeti házban szeretetvendégséggel folytatódott.
Turczi Csilla 1978-ban született a szlovákiai Komáromban. Párkányban érettségizett, majd lelkészi tanulmányait a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán végezte. Lelkésszé szentelése után 2003-tól beosztott, 2012-től megválasztott lelkipásztor volt a Felvidéken, Dunaszerdahely mellett, ahol két gyülekezetet vezetett 2019 nyaráig. Innen költözött át családjával Magyarországra; egy tanévig Budaörsön tanított hittant, majd a Budapest-Cimbalom utcai gyülekezetben, ahol beosztott lelkészként is szolgált. Ezután a Pozsonyi Úti Református Egyházközség aktív tagjaként több alkalommal is ellátta a szószéki és a bibliaórai szolgálatot. 2023 augusztusa óta az Őcsényi Református Egyházközség beosztott lelkipásztora. Három fiúgyermek édesanyja, közülük a legidősebb teológiai tanulmányokat folytat.
Képek: Vargosz
